Ajánlatkérő tájékoztatása cégadatváltozási kérelem benyújtásáról

Kérdés: Ha az ajánlattevő változásbejegyzési kérelmet adott be, ez hatással van a folyamatban lévő eljárásokra? Kötelesek vagyunk kérés nélkül tájékoztatni az ajánlatkérőt a változásról, akkor is, ha az ajánlat szempontjából nem releváns a változás (például egy új fióktelep bejegyzése)? Ha igen, milyen formában kell tájékoztatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő köteles a változás tartalmáról tájékoztatást adni. Azért fontos a részletesebb tájékoztatás, hogy az ajánlatkérőnek ne kelljen utánakérdeznie, vagy leellenőriznie a változó tartalmat, különösen, amennyiben az adott cégadat változása valóban nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszából: […] ...annak akadálya, hogy az ajánlatkérő minél több platformon tájékoztatást nyújtson az EKR-ben meghirdetett közbeszerzési eljárásáról. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet egy kapcsolódó szabálya erősíti az előbbieket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról

Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során a gazdasági szereplők számára történő megküldés és a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása időpontjának értelmezésére utal. Az alábbi szabály egyidejűséget feltételez, amely azt jelenti, hogy azonos időben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...módosíthatja azt. A módosítás korlátait a jogszabály rögzíti, mely utal a "szükség esetében az érvénytelenségről szóló tájékoztatás" visszavonására. Ez félreérthető, hiszen az összegezésben érvényességről és érvénytelenségről is dönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] Valóban rendkívül sok hasonló ügyben hozott az elmúlt időszakban határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottság - D. 425/2019, D. 427/2019, D. 421/2019, D. 419/2019 stb. -, ahol kifejezetten nem biztosította, vagy nem időben biztosította a nyilvánosságot az ajánlatkérő. A jogalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás szerint, az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyától függetlenül, minden közbeszerzési eljárásban tájékoztatásként közölnie kell azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése szerinti követelményekről tájékoztatást kaphat. Ezt úgy kell érteni, hogy a vállalkozásokra vonatkozó általános környezetvédelmi, szociális, munkajogi szabályozásokra vonatkozóan, még a legegyszerűbb árubeszerzés (például igazolványkönyvecske beszállítása) esetében is tájékoztatást kell adni arról, hogy mely szervezeteknél tájékozódhat ezekre vonatkozóan az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. alábbi, 73. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek valamennyi közbeszerzési eljárásban tájékoztatást kell nyújtania, emiatt nincs kivételi lehetőség, minden esetben szükség van az érintett szervezetek nevének felsorolására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Hibajavítással kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: Ha az ajánlatkérő számítási hibát javít, arról csak az érintett ajánlattevőt kell tájékoztatnia?
Részlet a válaszából: […] A számítási hiba javítására a Kbt. 68. §-a vonatkozik. A rendelkezés szerint azt a számítási hibát kell javítani, amely az értékelés eredményére kihatással van. A javítást az ajánlatkérő végzi el, és arról az összes ajánlattevőt egy­idejűleg, írásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Megrendelő tájékoztatási kötelezettsége jogszabályról

Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?
Részlet a válaszából: […] Az eljárásban csak a 10 százalékot meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozót kell nevesíteni, illetve a külső erőforrástnyújtó szervezetet. Ezekről mindegyik fél az ajánlattétel során tudomást isszerez, hiszen aktívan szerepet kell vállalniuk a részvételben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2