Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott tájékoztatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlatkérő tájékoztatása cégadatváltozási kérelem benyújtásáról

Kérdés: Ha az ajánlattevő változásbejegyzési kérelmet adott be, ez hatással van a folyamatban lévő eljárásokra? Kötelesek vagyunk kérés nélkül tájékoztatni az ajánlatkérőt a változásról, akkor is, ha az ajánlat szempontjából nem releváns a változás (például egy új fióktelep bejegyzése)? Ha igen, milyen formában kell tájékoztatást adni?
Részlet a válaszból: […]számlaszám, a céget jegyző képviselő stb.). Az ajánlattétel során az ajánlattevő eleve jelezte a változást, melyet az eljárás során akár hiánypótláshoz csatolva, akár egyéb kommunikáció keretében juttathat az ajánlatkérő tudomására. Így megelőzheti az ajánlattevő, hogy felvilágosításkérés keretében kelljen tájékoztatást adnia, amit az ajánlatkérő azért kérdez, mert nem lehet biztos abban, hogy az esetleges fontosabb változásokról az ajánlattevő tájékoztatni fogja-e.Az ajánlattételt követően az eredeti ajánlatban és ennek megfelelően a gazdasági szereplőkkel kapcsolatban csak abban az esetben tudja módosítani[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4813

2. találat: Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszból: […]vagy ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőt az EKR-en kívül elő­­zetesen felhívhatja a regisztráció megtételére.Amennyiben a kérdés az eljárás megindítását megelőző időszakra vonatkozik, úgy annak lehetőségét az előzetes piaci konzultáció erősíti, hiszen az előkészítés során is lehetőség van ez alapján a piaci szereplők tájékoztatására, miközben az ajánlatkérő is hasznos információhoz juthat.A Kbt. 28. § (4) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel elő­zetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó - tájékoztatása érdekében. Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést - különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását - megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében.Arra kell figyelemmel lenni az előzetes piaci konzultáció során, melyet nem szükséges minden piaci szereplővel lefolytatni, hogy esélyegyenlő legyen az információközlés a piaci szereplőkkel. Ezt a lehetőséget bővíti tovább a jogalkotó a 2021. július 1-jén hatályba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4702

3. találat: A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról

Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
Részlet a válaszból: […]értelmében a 98. § (2) bekezdés e) pontja esetében legkésőbb az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási meghívót kell megküldeni. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles - amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben észszerűen lehetséges - a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatni az ajánlattételre felhívott, illetve felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről, amennyiben lehetséges, a beszerzés becsült értékéről, valamint - legkésőbb az eljárás lezárását követően - köteles részére benyújtani a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.Fentieket erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 199/2020. számú döntése, melyben a tárgyalási meghívó ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4559

4. találat: Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszból: […]közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/1986/EU végrehajtási rendelet alapján), valamint a nemzeti hirdetményminták [a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet alapján] kifejezetten eredményről szóló tájékoztatónak nevezik a hirdetményt, mely az eljárás eredményéről az összegezés EKR-ben történő közzétételét követően kerül közzétételre a TED-en vagy Közbeszerzési Értesítőben. Az érvénytelenség a nemzeti rezsimes hirdetményben merül fel, uniós hirdetményben nem.A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal - valamint ezenfelül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig - jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4477

5. találat: Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. Részekre történő ajánlattétel esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén valamennyi rész tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntéstől kezdődik. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.Azonban jogsértésként külön is megállapítja több esetben a jogorvoslati fórum a Kbt. 43. § (1) bekezdésének megsértését, amire a kérdező is utal. A fent hivatkozott döntések értelmében "A Kbt. 43. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján - közzétenni a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul."A döntések még a 2019. április 1-jét megelőző jogszabályra utalnak, mely az alábbiak szerint változott:Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése: az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) - valamint ha az a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is - közzétenni (...)- a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;- a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat, azaz: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4409

6. találat: Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszból: […]eljárásban jogszerűen érintett felek között zajlik. Erre egyébiránt a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során külön figyelemmel van, hogy a felek minden információhoz hozzájuthassanak az eljárás során.A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Kbt. rendelkezéseinek figyelembevételével. Hasonlóképpen, ha a Kbt. másként nem rendelkezik, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jogorvoslattal kapcsolatos információk nem az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben áramlanak, hanem a Kbt. rendelkezéseivel összhangban, az Eüsztv. rendelkezéseinek megfelelően az információk a Cégkapun/Ügyfélkapun/Hivatali Kapun megadott biztonságos kézbesítési elérhetőségre érkeznek.A jogorvoslat kezdeményezése során történő információ-közzététel a Kbt. 148. §-ának (11) és (12) bekezdése értelmében az alábbiak szerint valósul meg:- a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről;- a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.Ha az eljárás megindul, erre külön szabályokat határozhat meg a Kbt. 154. §-a, mely tartalmazza az egyéb érdekeltek felhívását és a velük való kapcsolattartást, esetleges későbbi meghívásukat az eljárásba. A későbbi kommunikáció az ügyfélnek tekintettek között zajlik, akik közé kivételes esetben kerülhet meghívásra a későbbiekben egyéb érdekelt a Kbt. 154. §-ának (1b) és (1c) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések az alábbiak:- az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, a kérelmezőn, valamint a hivatalbóli kezdeményezőn kívül a közbeszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet - ideértve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is - kell tekinteni;- ha az (1a) bekezdés szerint a közbeszerzési ügyben érdekelt a jelen bekezdés szerint nem jelzi a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb - ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges - iratokat kérjen be, vagy nyilatkozattételre hívja fel.Az eljárás során a nem ügyfeleket érintő közzététel lehet a Kbt. 156. §-ának (5) bekezdése szerinti, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi, az erről szóló végzést honlapján haladéktalanul közzéteszi.Az eljárási iratok nem kerülnek közzétételre, a Kbt. 161. §-ának (5) bekezdése szerint a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottság megküldi az ügyfeleknek. Az eljárási iratokba történő betekintés is korlátozott az ügyfelek részére a Kbt. 162. § szabályai alapján, ahol az üzleti titok védelmére hivatkozással korlátozható az iratbetekintés, melyhez minden esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.Az ügyintézési határidőről a Kbt. 164. §-ának (7) bekezdése szerint szintén az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4383

7. találat: Ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás szerint, az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyától függetlenül, minden közbeszerzési eljárásban tájékoztatásként közölnie kell azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése szerinti követelményekről tájékoztatást kaphat. Ezt úgy kell érteni, hogy a vállalkozásokra vonatkozó általános környezetvédelmi, szociális, munkajogi szabályozásokra vonatkozóan, még a legegyszerűbb árubeszerzés (például igazolványkönyvecske beszállítása) esetében is tájékoztatást kell adni arról, hogy mely szervezeteknél tájékozódhat ezekre vonatkozóan az ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján - tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.Az (5) bekezdés előírása szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Az ajánlatkérő a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3818

8. találat: Hibajavítással kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: Ha az ajánlatkérő számítási hibát javít, arról csak az érintett ajánlattevőt kell tájékoztatnia?
Részlet a válaszból: […]arról az összes ajánlattevőt egy­idejűleg, írásban, haladéktalanul tájékoztatni köteles.A javítási lehetőséget korlátozza a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése. A rendelkezés szerint abban az esetben, ha átalánydíjas kivitelezési szerződésről van szó, és az ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetésben az ajánlattevő kisebb jelentőségű korrekciókat végez (tételek és egységárak pótlása, módosítása, kiegészítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3649
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Megrendelő tájékoztatási kötelezettsége jogszabályról

Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?
Részlet a válaszból: […]részvételben. A 3. személlyel kapcsolatban az ajánlatkérő csak annyit kérhet, hogy ajánlattevő ismertesse, mely munkarészben kívánja alvállalkozóit alkalmazni. Ebben a helyzetben elvárható lett volna, hogy az ajánlatkérő ezt közli, de ettől még nem sértett Kbt.-t, azaz ez alapján nem perelhető. Egyébként az Art. módosítása, mely amúgy egyszer már elhalasztásra került, nem csak a közbeszerzés alapján kötött szerződésekre, illetve a Kbt. szerinti - nevesítendő - alvállalkozókra vonatkozik. Sok tekintetben előnyös a megrendelőknek ez a szabály,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1901
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszból: […]§ (1)-(4) bekezdések -, más szempontok, véleményünk szerint, nem vehetők figyelembe a válaszadáskor. Végül válaszunk a harmadik kérdésre: az előbb már említett írásbeli összegezés miatt az a meglátásunk, hogy erre az ajánlattevők ritkán tartanak igényt, hiszen új információtartalommal a tájékoztatás nem bír. [A fentiekhez kapcsolódva: a Kbt. 57. §-ának (1)-(4) bekezdései a következőket tartalmazzák: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: - a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy - az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni - az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; - részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); - az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; - azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok - fenti, előző pont - közötti pontszámot. Az előző bekezdés első pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: - a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; - a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1566
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést