393 cikk rendezése:
1. cikk / 393 Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén
Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
2. cikk / 393 Akarategyezőség szerződésmódosításkor
Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
3. cikk / 393 Kivételi kör nemzeti rezsimben
Kérdés: Nemzeti rezsimben, a Kbt. 111. § c) pontban új kivételi körként szerepelnek a járulékos közbeszerzési szolgáltatások, de ez a szolgáltatás nem található a Kbt. 3. sz. mellékletében. Hogyan kell értelmezni ezt az új kivételi kört?
4. cikk / 393 Alkalmassági előírás utólagos ellenőrzése
Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?
5. cikk / 393 Támogatás és közbeszerzés
Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
6. cikk / 393 Aránytalanul alacsony ár
Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
7. cikk / 393 Kivételi kör értelmezése
Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő egészségügyi szakellátási feladat (szakrendelések biztosítása) vonatkozásában kíván szerződést kötni. A finanszírozást a NEAK fogja közvetlenül biztosítani a szerződést kötő fél számára. A Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételbe tartozik-e a beszerzés? Továbbá a 3. számú melléklet szerinti beszerzésnek minősül-e a szolgáltatás, amely szerint 287 137 500 HUF értékhatár vonatkozik a beszerzésre? A szakorvosi szolgáltatások 85120000-6 CPV kód alatt találhatóak álláspontunk szerint.
8. cikk / 393 Feltételes közbeszerzés
Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
9. cikk / 393 Támogató okirat értelmezése
Kérdés: Az eljárást megindító felhívásban kifogásolta az egyik ajánlattevő, hogy nem elegendő a támogatói okirat ahhoz, hogy a szerződés hatályba lépjen. Véleményünk szerint a támogatási szerződés ezzel egyenértékű, így az ajánlattevő kifogása nem helytálló. Mi a véleményük?
10. cikk / 393 Feltételes közbeszerzés
Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására vagy a támogatási szerződés módosítására sor kerül az ajánlatok bontását megelőzően, helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti az anyagi fedezet összegét?
