11 találat a megadott támogatás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]elérő értékű a beszerzés, és legalább 75%-os az intenzitás, abban az esetben akkor kell közbeszerezni, ha az egyes beszerzési tárgyak a Kbt. 5. § (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjai hatálya alá tartoznak.Korábbiakban hatályban volt, de ma nincs már olyan szabály, mely a támogatás nominális mértékére utal, hanem csak a támogatási intenzitás irányadó a beszerzési tárgy értéke mellett. Természetesen a közbeszerzési kötelezettség meghatározásához a Kbt. 18. §-a értelmében a részekre bontás tilalma szabálynak megfelelően kell az egyes beszerzési tárgyakat vizsgálni, és dönteni a közbeszerzési kötelezettségről.A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztatólétesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.Amennyiben az intenzitási mértékek és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]által megállapított, az 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezései alapján a Mód4. tv. hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyok keretében még fel nem használt támogatás esetében nem kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása, kivéve, ha a támogatás felhasználása céljából olyan közbeszerzési eljárás van folyamatban, amelyben az ajánlatkérő az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően már nem léphet vissza a közbeszerzéstől."A Kbt. 53. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint teszi lehetővé az eljárás visszavonását:Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.Az 5. § (3) bekezdésének hatálybalépését árnyalja, hogy a már[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.A (2) bekezdés rendelkezése szerint a közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat, vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést.Az Európai Unió Bíróságának alábbi döntése több segítséget nyújt. A C-206/08 számú döntés értelmében "az a tény, hogy egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében az ajánlatkérő szerv közvetlenül nem fizet díjat a nyertes ajánlattevő részére, hanem a nyertes ajánlattevő harmadik személyektől jogosult díjat szedni, elegendő ahhoz, hogy az ilyen szerződés a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében "szolgáltatási koncessziónak" minősüljön, amennyiben a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által viselt működtetési kockázatot teljes egészében vagy legalább jelentős részben átvállalja, még akkor is, ha ez a kockázat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfelelően például, ha az egyik ajánlatkérő ugyanazon épület tekintetében a tetőfedést, a másik ajánlatkérő ugyanazon épület tekintetében a villanyszerelési munkák elvégzését rendeli meg, és ezek becsült értékét ajánlatkérőnként külön-külön veszik figyelembe). Ezzel együtt több ajánlatkérő részben közös, részben saját beszerzési igényével kapcsolatos beszerzései esetében az egyes ajánlatkérőknek a részekre bontást a közös beszerzési igény vonatkozásában kell csak vizsgálni. A kizárólag egy adott ajánlatkérőhöz kapcsolódó beszerzéseik értékét az egyes ajánlatkérők külön-külön vehetik figyelembe, azonban, ha a különböző ajánlatkérők a saját beszerzési igényeiket egy eljárás keretében kívánják megvalósítani, azok becsült értékét jogszerűen nem bonthatják részekre, függetlenül a részajánlattétel lehetőségének biztosításától."A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a részekre bontás tilalmával már akkor is foglalkozni kell, amikor a projekt egyes beszerzési tárgyait az ajánlatkérők meghatározzák. Az útmutató is a kizárólag egy adott ajánlatkérőhöz kapcsolódó beszerzésekről beszél, mely projekten belül más ajánlatkérő becsült értékével nem is kerülhetne egybeszámításra, mert azok beszerzéseitől független. Azonban az útmutató a projekten kívüli, más finanszírozási forrásból, más projektből származó beszerzésekre is utal, amikor jelzi, önmagában az nem alapozza meg a részekre bontás lehetőségét, hogy más-más projektből kerül finanszírozásra amúgy például hasonló beszerzési tárgy."... önmagában az a tény, hogy az egyes szolgáltatásokat különböző támogatáspolitikai értelemben vett projektekből finanszírozzák, nem alapozza meg azok jogszerű részekre bontását... Európai bizottsági audit tapasztalatok alapján a Közbeszerzések Tanácsa felhívja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]120 millió forint.A támogatott szervezetekre vonatkozóan a Kbt. 5. § (2)-(3) bekezdései irányadók.Az 5. § (2) bekezdése értelmében támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve hogy a beszerzés tárgya- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy legalább negyvenmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve ha a beszerzés- egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,- egyedi munkahely-teremtési támogatásból,- képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,- kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,- vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy- bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásbólvalósul meg - a)-f)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]programokban meghatározott támogatási célok és jogcímek adhatnak segítséget. Az operatív programok közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban lehet támogatni kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket a kormányrendelet szerint. A két programhoz
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályok alapján.Mivel közbeszerzési kötelezettsége van az ajánlatkérőnek, emiatt a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 9. § (5) bekezdésének e) pontja szerint, ha az ajánlatkérő szolgáltatást vásárol, nem kell közbeszereznie, a következő esetekben:- munkaszerződés,- közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony,- ügyészségi szolgálati jogviszony,- bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony,- a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományának szolgálati viszonya, valamint- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja.Nem változtat tehát a helyzeten az a tény, hogy a támogatott az áfát vissza tudja-e igényelni vagy sem. Ezért ebben az esetben a nettó értéket kell figyelembe venni, ahogyan azt a becsült érték meghatározása során is egyértelműen kifejti a törvény. Olyan szempontból releváns a kérdés, hogy a fenti 6. § kifejezetten nem utal a becsült érték kifejezésre, de ettől függetlenül a támogatás mértékét is a teljes projekt értékének viszonylatában értve, az értékhatárok elérésének alapja is a becsült érték lesz. Ezért hasonlóképpen szükséges a támogatás intenzitásánál is a nettó értéket alapul vennie a támogatott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; - a közalapítvány; - a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; - az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve hogy e bekezdés a)-g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; - az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; - az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni; - a 2/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet - a)-k) pontok. Esetünkben az adott cég a h), i) vagy j) pont alapján kerülhet a Kbt. hatálya alá. Amennyiben azonban létrehozataláról nem jogszabály rendelkezik - h) pont -, nem közérdekű, illetőleg ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység céljából hozták létre - i) pont -, vagy az önkormányzat nem alaptevékenysége ellátására hozta létre, úgy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Tehát tekintettel a létrehozatal, illetőleg tevékenysége körülményeire, az érintett cégnek magának kell eldöntenie, hogy a törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A hatály alá tartozás tehát 100 százalékos mértékű állami tulajdon esetében sem automatikus. [A 2/A. § szerinti gazdálkodó szervezetek Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket - a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a következők szerint: e fejezet alkalmazásában - a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében - ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nem tartozó szervezet is - kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget, - amelynek a 25. § (2) bekezdés szerinti építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatásmegrendelését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja; - amelynek az e fejezet szerinti közbeszerzését az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból és az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja, vagy az Európai Unióból származó forrásból[…] részlet vége a válaszból.