Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést illetően a Kbt. 45. §-a tartalmazza a szabályokat, amelyekben jogszabályi korlátokat is felállít az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Online tárgyalás

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő, amennyiben tárgyalást hirdetett meg, közben az egyik tárgyalást online tárgyalássá alakítsa? Nem volt részletesen meghatározva a szabály, csak az első tárgyalás formája volt egyértelműen meghirdetve. Ezt megteheti az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás szabályait az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint kell meghatároznia:"87. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Online tárgyalás választása

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a tárgyalás során az ajánlattevő jelzi, hogy nem hajlandó a későbbiekben online tárgyalni, pedig azt az ajánlattevő kezdeményezte? Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokban lehetővé tette az online tárgyalást, melyet az ajánlattevő ugyan elfogadott, de kérdés, hogy kezdeményezésére köteles-e az ajánlatkérő biztosítani is ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalás szabályait a tárgyalásos eljárás esetében egyértelműen az ajánlatkérő határozza meg a Kbt. 87. § (2) bekezdése alapján:"87. § (2) Az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] A jótállás előírása és alkalmazása értékelési szempontként független az eljárástípus választásától. A felsorolt lehetőségek mindegyikét alkalmazhatja az ajánlatkérő, függően a beszerzés tárgyától és a jogszabályi kötelezettségektől.Korlátja az előírásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Teljesítési határidő meghatározása

Kérdés: Egy speciális rendszer bevezetését tervezzük belső projekt keretében, amelyben 4 teljesítési szakasz lesz, 3 részteljesítéssel, a 4. részteljesítés egyúttal az utolsó teljesítés (végteljesítés) határidejét is meghatározza. Az egyes teljesítések egymásra épülnek, ami azt jelenti, hogy ha az 1. részteljesítésben hiba van, azt ki kell javítani ahhoz, hogy a 2. teljesítési szakasz megkezdhető legyen. Hogyan lehet ezt egy közbeszerzési eljárásban és annak szerződésében kezelni? Mert a végteljesítési határidőt egyértelműen meg szeretnénk határozni, és az esetleges hibajavítások időszükséglete miatt ezen nem lehet majd változtatni.
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdés nem szokatlan probléma összetett projektek, rendszerbevezetések során. Alapvetően a közbeszerzési dokumentációban és a szerződéstervezetben kell az ajánlatkérőnek kezelnie a kérdést. Ennek módja lehet, ha az ajánlatkérő pontosan leírja (mintegy modellezi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (7) bekezdésének szövege az Európai Unió Bíróságának a C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Információ a tárgyalások befejezéséről

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a tárgyalások befejezésével kapcsolatos végleges információt csak az utolsó előtti ajánlattétel után adja meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárások szabályai meglehetősen nagy rugalmasságot biztosítanak az ajánlatkérők számára, hiszen a tárgyalások során változhatnak az ajánlatkérő lehetőségei, függően a piaci szereplők visszajelzéseitől, javaslataitól. Érthető tehát, hogy a tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
56