Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben hirdetményes eljárást kelllefolytatni, nincs lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatására a két értékhatár (közösségi és a nemzeti másfélszerese) között,még akkor sem, ha a kizárólagos jog fennállása egyértelmű is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség vonatkozásában az alábbi szabályokatérdemes kiemelni, hogy a törvény szabályozását könnyebben át tudjuk tekinteni. Nyílt eljárás esetében az alábbi szabályok érvényesülnek:– a Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Nyílt eljárásban tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívás szerint az eljárás fajtája nyílt eljárás. Mit jelen akkor a felhívásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat?
Részlet a válaszából: […]

A korábbiakban nemzeti eljárásrendben elvileg volt lehetőség szigorú feltételekkel tárgyalni nyílt eljárás esetében az ajánlatok bontását követően, de jelenleg ezt a szabályt már hatályon kívül helyezték.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] Ilyen megoldást a Kbt. nem ismer. Amennyiben nem számításihibára utal az ajánlatkérő, akkor nincs lehetőség a pontosításra, ha már azajánlati kötöttség beállt. Tárgyalásos eljárás esetében természetesen vanlehetőség az ajánlat nem nagy mértékű módosítására, de ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Műszaki leírás és dokumentáció eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha a dokumentációban szereplő szerződés tartalma eltér az abban foglaltaktól a műszaki tartalom vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Mivel a dokumentációban ellentmondás van, ennek feloldásáraérdemes először kiegészítő tájékoztatás keretében rákérdezni. Amennyibentárgyalásos eljárásról van szó, ennek pontosítására a tárgyalások soránlehetőség van, ha azonban nem áll módjában az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Dokumentáció kiegészítése

Kérdés: Van-e lehetőség az ajánlattételi határidő alatt a dokumentáció kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás nem ad erre lehetőséget a Kbt. 56.§-ának (4) bekezdése szerint.A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az nesértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát azajánlattevők számára hozzáférhetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Alkalmasság minimumkövetelményei

Kérdés: Mit jelent a kiírásban az alkalmasság minimumkövetelményei megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] Jelentése, hogy az ajánlattevő abban az esetben felel meg akizáró okok mellett az ajánlatkérő által meghatározott minimáliskövetelményeknek, amennyiben az abban foglaltakat igazolni tudja. Azazrendelkezik a Kbt. 66-67. §-ban meghatározottak közül ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1. napja előtt hatályban lévő törvényalapján kivételi körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Önkormányzat ingatlanvásárlása

Kérdés: Ha az önkormányzat venni akar egy 300 M Ft értékű ingatlant, az nem közbeszerzés-köteles az új szabályok szerint, mert a kivételek között van az ingatlan, ugye?
Részlet a válaszából: […] Nem, az ingatlanvétel a Kbt hatálya alá tartozik. Ugyankivétel a törvény 29. §-ának (2) bekezdés szerint, ahol a szolgáltatások közülkiemeli az irányelv, de a nemzeti szabályozás keretében a magyar jogalkotó atörvény 242. § (2) bekezdésben az árubeszerzés keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
…
36
37
38
…
58