Verseny és esélyegyenlőség kizárólagos jog esetén

Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 13. pontjában az alábbiak szerintdefiniálja a kizárólagos jogot. Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:  

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] 2010. június 1-jén az alábbi változások léptek hatályba.A kizáró okok közül a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjaváltozott, míg az i) pontot hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A g) pontmódosulása érinti a törvény 63. §-ának (6) bekezdését, a 135. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzően egyszerű eljárás keretében a nemzetiértékhatár felét el nem érő értékű eljárások esetében lehetőség volt háromajánlattevő közvetlen megkeresésére, továbbá sikertelenség esetén ugyanazoneljárás keretében újabb potenciális ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Nyílt eljárásból tárgyalásos eljárás

Kérdés: Nyílt eljárás hogyan alakulhat tárgyalásossá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2009. április 1-jét megelőzően hatályos szabályaiértelmében nemzeti eljárásrendben a nyílt eljárás ajánlati szakaszát követően,szigorú feltételekkel, de volt lehetőség tárgyalásra. Ez a lehetőség az újszabályozási rendben megszűnt. A nemzeti eljárásrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben hirdetményes eljárást kelllefolytatni, nincs lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatására a két értékhatár (közösségi és a nemzeti másfélszerese) között,még akkor sem, ha a kizárólagos jog fennállása egyértelmű is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség vonatkozásában az alábbi szabályokatérdemes kiemelni, hogy a törvény szabályozását könnyebben át tudjuk tekinteni. Nyílt eljárás esetében az alábbi szabályok érvényesülnek:– a Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Nyílt eljárásban tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívás szerint az eljárás fajtája nyílt eljárás. Mit jelen akkor a felhívásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat?
Részlet a válaszából: […]

A korábbiakban nemzeti eljárásrendben elvileg volt lehetőség szigorú feltételekkel tárgyalni nyílt eljárás esetében az ajánlatok bontását követően, de jelenleg ezt a szabályt már hatályon kívül helyezték.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] Ilyen megoldást a Kbt. nem ismer. Amennyiben nem számításihibára utal az ajánlatkérő, akkor nincs lehetőség a pontosításra, ha már azajánlati kötöttség beállt. Tárgyalásos eljárás esetében természetesen vanlehetőség az ajánlat nem nagy mértékű módosítására, de ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki leírás és dokumentáció eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha a dokumentációban szereplő szerződés tartalma eltér az abban foglaltaktól a műszaki tartalom vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Mivel a dokumentációban ellentmondás van, ennek feloldásáraérdemes először kiegészítő tájékoztatás keretében rákérdezni. Amennyibentárgyalásos eljárásról van szó, ennek pontosítására a tárgyalások soránlehetőség van, ha azonban nem áll módjában az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
36
37
38
58