972 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: Kivitelező cégként, ha kiadjuk a referenciaigazolást a nekünk korábbi design and build konstrukcióban alvállalkozóként dolgozó tervezőcégnek, felmerülhet-e összeférhetetlenség a jövőben olyan építési beruházás tárgyú eljárásban, amelyet ennek a cégnek a terveit használva indítanak, ha egyéb kapcsolat nincs a cégek között?

Kérdés: Hároméves szerződést tervezünk kötni speciális alapanyagok beszerzésére. Az alapanyag jellemzője, hogy nagyon gyorsan változik az egységára. Ezért mi félévente tartanánk árfelülvizsgálatot, előre meghatároznánk, hogy melyik KSH-indexet alkalmazzuk, és automatizmusként kezelnénk a szerződésben az árak változását. Ez elegendő ahhoz, hogy szabályos legyen az árindexálásunk, és ne kelljen félévente szerződést módosítanunk?

Kérdés: Ajánlatkérőként meghosszabbítanánk a DBR időtartamát: ebben az esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját kell alkalmaznunk?

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?

Kérdés: Helytálló-e az ajánlatkérő azon megállapítása, hogy a hangszerek és hangszertartozékok beszerzése nem bontható részekre, mert a hangszer rendeltetésszerű használata hangszertartozékok nélkül jellemzően nem biztosítható (pl. tok, vonó, fúvóka, nád, állvány, lábtartó)? A hangszertartozékok kifejezetten a hangszer használatához kapcsolódnak, önálló felhasználási céljuk jellemzően nincs. Részekre bontható-e az alábbi esetekben a beszerzés:
– nem azonos a beszerzés időbelisége: a hangszer és a hozzá tartozó hangszertartozék beszerzése nem egy időben merül fel,
– nem azonos a közvetlen cél: hangszertartozékok beszerzésére egy már meglévő hangszerállomány üzemeltetési/karbantartási szükségleteként merül fel,
– nem alkotnak egy konkrét beszerzésen belül funkcionális egységet pl. általános készletjellegű hangszertartozék-beszerzés több különféle hangszerhez, nem konkrét hangszerhez kötötten. Előbb vizsgálandó a részekre bontás kérdése, és azt követően a kivételi kör kérdése?

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?

Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?