Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott többszörös megjelenés tilalma tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Kapacitást nyújtottunk egy eljárásban, az összegezésben nem vagyunk megjelölve sehol alvállalkozóként. Egy másik ajánlattevő nyert, akinek korábban kivitelezési ajánlatot adtunk, az összegezésben itt sem vagyunk megjelölve alvállalkozóként. Ebben az esetben elvégezhetjük a kivitelezési munkát a nyertes részére?
Részlet a válaszból: […]biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében --nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,-más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,-más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés - a)-c) pontok].Mivel már az eljárásban is rendben volt a kapacitást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4737

2. találat: Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszból: […]általánosságban válaszolni, hiszen az elektronikus katalógus, függően attól, hogy felolvasólapként funkcionál-e, avagy sem, eshet más-más megítélés alá. Jelenleg erről a jogi szabályozásunk hallgat.A továbbiakban az elektronikus katalógus keretmegállapodásos eljárásban és Dinamikus Beszerzési Rendszerben való alkalmazásának kétféle módját különbözteti meg a jogszabály. Induljunk ki abból, hogy az elektronikus katalógus vonatkozásában az ajánlatkérő akár minden egyes sort külön-külön újraversenyeztethet, vagy új katalógust is kérhet adott termékeket leválogatva, melyeket versenyeztetni akar. Erre utal a Kbt. 109. § (6) bekezdésének a) és b) pontja.A 109. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, vagy hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.Az (5) bekezdés szerint, ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel keretmegállapodás megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyes konkrét közbeszerzések tekintetében való újranyitása frissített katalógusok alapján történjen.A fentiekben hivatkozott, 109. § (6) bekezdése értelmében az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia:- felhívja az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat, a termékcsere (14) bekezdésben meghatározott előírásainak megfelelően töltsék fel új termékeiket; vagy- értesíti az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból gyűjti össze azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek - a) és b) pontok.Keretmegállapodásos eljárás esetében a katalógus az eljárás első részében beárazásra kerül, melytől a későbbiekben eltérhetnek az ajánlattevők, ezen termékek közül az ajánlattevő rendelhet, vagy újraversenyeztetheti azokat. Függően attól, hogy milyen "bevásárlókosarat" állít össze az ajánlatkérő, ütközhet mindez a többes megjelenés tilalmába vagy sem. Hiszen amennyiben soronként rendel, úgy függetlennek tekinti az egyes sorokat, és köt számos szerződést. Ha az összeválogatott termékek között nincs többes megjelenés tilalmába ütköző, az eljárás második része jogszerűen lebonyolítható.Dinamikus Beszerzési Rendszer esetében a katalógus a részvételi szakaszt követően kerül feltöltésre, melynek tartalma dinamikusan változhat. Ha a teljes katalógust egységesen egy résznek tekintjük így legrosszabb esetben az is elképzelhető, hogy a többes megjelenésbe ütköző ajánlattétel hol megjelenik a katalógusban, hol nem, hiszen az ajánlattevők aktívan váltogathatják azokat a sorokat, melyeket be kívánnak árazni, és amelyeket nem. Ezt a rugalmasságot erősíti például a Kbt. 109. §-ának (11) bekezdése is, mely termékcserét is lehetővé tesz. Amennyiben termékcserére nyílik lehetőség, úgy ebben a formában az alvállalkozó is cserélhető, azaz valójában a többes megjelenési helyzet is dinamikusan változhat.A hivatkozott 109. § (11) bekezdése szerint az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdésben foglalt módszert is alkalmazhatja a dinamikus beszerzési rendszer keretében, ha a dinamikus beszerzési rendszerben való részvétel iránti kérelmet az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. Az említett katalógust a (6) bekezdés b) pont alkalmazásáról szóló tájékoztatást követően kell a részvételre jelentkezőknek benyújtaniuk, majd további ajánlatkérések esetében a rendelkezésre álló megfelelő idő alatt az ajánlattevőknek kiegészíteni, módosítani.A kérdésre a fentiek alapján még általánosságban sem lehet válaszolni, csak akkor, ha önmagában a katalógust egy olyan ajánlatnak tekintjük, amelynek minden sora összefügg. Ez azonban nem így van, hiszen a teljes katalógus egységes lerendelésére nincs kötelezve az ajánlatkérő, pontosan ebből a célból kéri a katalógus-formában történő ajánlattételt, mely állandó ajánlatként funkcionál, mégis van lehetőség azt visszautasítani. Erre utal a Kbt. 109. §-ának (8)-(9) bekezdése, mely akár többes megjelenés tilalmába ütköző helyzet azonosítását is lehetővé teszi.A 109. § (8) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően egyes közbeszerzések tekintetében újranyitja a versenyt, az információgyűjtés megkezdése előtt megfelelő időben értesíti az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott közbeszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését elvégzi. Az ajánlatkérő az információ[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4486

3. találat: Többszörös megjelenés tilalma

Kérdés: Most először szembesültünk azzal, hogy az ajánlattevő csak akkor kívánja cégünket bevonni egy pályázatba (szakemberünket is szeretné igénybe venni), ha más számára nem szolgáltatunk hasonló módon. Ezt azzal indokolta, hogy versenyjogi kockázatot jelent, ha máshol is szereplünk, mint szakember a pályázatban. Helytálló ez az indok?
Részlet a válaszból: […]jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés - a)-c) pontok].Amennyiben az érintett alvállalkozó, kapacitást biztosító szervezet szervezi a kartellt, abban az esetben a tiltott piaci együttműködés valóban fennáll. Ha azonban ugyanazon szervezetet kívánja több ajánlattevő is bevonni az eljárás során, ennek önmagában nincs jogi akadálya. Vélhetően az ajánlattevő érdeke, hogy a szűkösen rendelkezésre álló szakembereket lekösse, és ha van rá lehetőség, ezzel szűkítse a versenyt.A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény értelmében a verseny megakadályozásának, korlátozásának, torzításának kell fennállnia a versenyjogi jogsértés megállapításához az alábbiak szerint:Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4449

4. találat: Többszörös megjelenés tilalma a kivitelezés időszakában

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tilalom csak az ajánlattételi időszakra, illetve az ajánlatra vonatkozik, vagy a kivitelezés időszakára is? Ha az ajánlattevő nem nyer, a kivitelezés időszakában részt vehet a nyertes ajánlattevő alvállalkozójaként a kivitelezésben?
Részlet a válaszból: […](7) bekezdés] - a)-c) pontok.Tény, hogy a fenti szabály csak az eljárás során irányadó, azonban ha a teljesítés során bebizonyosodik, hogy az érintettek már az eljárásban együttműködtek, akkor az alvállalkozóként történt későbbi megjelenés olyan szempont, amelyet egy versenyfelügyeleti eljárás során biztosan figyelembe vesz a Gazdasági Versenyhivatal. A 36. § (1) bekezdését kiegészíti továbbá a (2) bekezdés, mely az ajánlatkérő eljárás során történő kartellgyanúját érinti, továbbá a (3) bekezdés, mely az eljárás és a szerződés közbeszerzési-jogi ellenőrzése során teszi kötelezővé a GVH-nak történő bejelentést. Amennyiben az eljárás során felmerül a kartellgyanú, akár az eljárást követő bejelentés esetében, vagy a szerződés teljesítése során, úgy szempont lehet a korábbi ajánlattevői státusz és a későbbi fővállalkozó-alvállalkozó viszony. Összességében tehát nem a későbbi teljesítésben történő részvétel tiltott, hanem arra hívja fel a figyelmet a jogszabály, hogy amennyiben a közös munkát az eljárás során kartell előzte meg, akkor annak ellenére, hogy a 36. § (1) bekezdése nem sérült, még megállapítható a kartell a tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a alapján.A Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése értelmében amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4127

5. találat: Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszból: […]alvállalkozójaként nem vehet részt,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés] - a)-c) pontok.A rendelkezés alapján tehát egy adott gazdasági szereplő négyféle pozícióban: ajánlattevőként, közös ajánlattevőként, más ajánlattevő alvállalkozójaként, más ajánlattevő alkalmasságát igazoló (másképpen kapacitást biztosító) szervezeteként jelenhet meg egy adott, konkrét közbeszerzési eljárásban.Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Kbt. az Értelmező rendelkezések között egyúttal meghatározza az ajánlattevő fogalmát is a 3. §-ának 1. pontjában, mely rendelkezés alapján ajánlattevőnek az a gazdasági szereplő minősül, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be.A két hivatkozott rendelkezés együttes értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlattevő az eljárás egészében "megőrzi" az ajánlattevői pozícióját, függetlenül attól, hogy az eljárásban benyújtott ajánlatának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3940

6. találat: Versenytársak befolyásolása közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Adott tenderen egy potenciális ajánlattevő a közbeszerzésben várhatóan részt vevő ajánlattevőknek körlevelet küldött. A körlevél lényege az volt, hogy a címzettnek vállalnia kellett, hogy ha indul a tenderen, és megnyeri azt, akkor a beszerezni kívánt áru egy részét (igen nagy hányadát) a körlevelet kiküldő ajánlattevőtől szerzi be. Ez az eljárás minek minősíthető a közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszból: […]esélyegyenlőségnek az alapelve sérült, másrészt a körlevelet kiküldő ajánlattevő magatartása ütközik az ún. "többszörös megjelenés" közbeszerzési tilalmába. A Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja ugyanis tiltja, hogy az ajánlattevő ugyanazon közbeszerzési eljárásban más ajánlattevő alvállalkozójaként vegyen részt. Márpedig abban az esetben, ha az ajánlattevő a közbeszerzési szerződés keretében szállítani kívánt áru nagy részét egy másik ajánlattevőtől szerzi be, a másik ajánlattevő alvállalkozónak minősül. Ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha körlevelet küldő ajánlattevő egyúttal az áru forgalmazója is, mert ez kivételt képez az alvállalkozók körében a Kbt. 3. §-ának 2. pontja alapján.Amennyiben a jelzett magatartás az ajánlatkérő tudomására jut, az eljárás tisztaságának sérelme miatt a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéről dönthet - a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontja alapján.Abban az esetben viszont, ha a címzett ajánlattevők nem fogadták el a körlevelet kiküldő ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3920

7. találat: Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul - amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan -, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszból: […]panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak megtett jelzés során - a minősített adat kivételével - jogosult a Gazdasági Versenyhivatalnak átadni az érintett közbeszerzés, szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió, illetve ezek módosításainak ellenőrzése révén rendelkezésére álló bármely adatot.Válaszunkban ugyanakkor szükséges megkülönböztetni az időszakos előzetes tájékoztatóval induló eljárás esetét, ahol a szereplők összetétele még változhat (konzorciumban is indulhatnak a későbbiekben). A vizsgálatot tehát arra az esetre szükséges korlátozni, amikor már beállt az a helyzet, és az ajánlattevők, a részvételre jelentkezők már nem tudnak változtatni jogszerűen státuszukon. Praktikusan tehát minderre a részvételi határidő lejártát követően, vagy egyszakaszos eljárásban az ajánlattételi határidőt követően kerül sor. A Kbt. 36. § (2)-(3) bekezdéseinek elemzése azonban nem korlátozódhat csupán a Tpvt. 11. §-ában foglaltak megsértésének vizsgálatára. Az EUMSZ 101. cikkének megsértését kimeríti, ha a 101. cikk (1) bekezdése alapján igazolható az összehangolt magatartás, melynek célja a verseny korlátozása.Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése értelmében ugyanis a belső piaccal összeegyeztethetetlen, és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így - egyebek mellett - különösen a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése - a) pont.A Tpvt. 11. §-a annyiban különbözik ettől, hogy nem tekinti tilosnak azt a megállapodást, amely egymástól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3849
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Nem nyertes cég belépése az eljárásba a nyertes cég alvállalkozójaként

Kérdés: Két cég indult egy pályázaton. A nyertes cég szeretné a megnyert munkához igénybe venni a másik nem nyert cég 10 százalék felett megjelölt alvállalkozóját. Megteheti-e ezt, és milyen mértékben alkalmazhatja a nem nyertes céget?
Részlet a válaszból: […]teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [55. § (5) bekezdés] - Kbt. 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai.Problémát az okozhat, ha az alvállalkozót nem nevesítik az ajánlatban. Amennyiben egyáltalán nem volt alvállalkozó megjelölve, vagy olyan tevékenység, melyre alvállalkozót kíván igénybe venni a nyertes pályázó, úgy az ajánlattevő semmilyen alvállalkozót nem vonhat be.Ha azonban korábban nevesített alvállalkozót, akkor további két eset lehetséges. Amennyiben az érintett alvállalkozó kapacitást is igazolt, ő csak abban az esetben cserélhető le az ajánlatkérő engedélyével, ha azonos módon képes az új alvállalkozó alkalmasságot igazolni.A Kbt. 128. §-ának (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3714