ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Érdemes a kérdésre adott választ megelőzően leszögezni, hogy az ISO9001 és ISO14001 ebben a formában történő előírása alapelvet sért, hiszen legalább egyenértékű tanúsítványt vagy annak megszerzése érdekében tett intézkedéseket is kellett volna, hogy lehetővé tegyen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] Valóban nemcsak a becsült érték, hanem számos más szempont is irányadó a jogorvoslati fórum számára. Mérlegelési joga mellett a Kbt. 165. § (11) bekezdése tartalmazza a főszabályt, mely szerint a jogsértés súlya, a döntésre gyakorolt befolyása, az eltelt idő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Rendelési kötelezettség és újraversenyeztetési lehetőség a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti "vegyes modell" esetén

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelni, ha az eljárási dokumentumokban eredetileg azt írta elő, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalap mellett, amennyiben bizonyos értéket nem ér el az eseti beszerzés értéke, rendelni fog, ha pedig eléri az értéket, akkor újraversenyeztet? Lehet-e olyan döntést hozni, hogy mégis szeretne újraversenyeztetni az ajánlatkérő alacsonyabb érték esetében is, mivel igen magasak lettek az árak a keretmegállapodásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja az úgynevezett vegyes modellen alapul, azaz az ajánlatkérő döntése szerint rendelhet és versenyeztethet újra. Erendelkezés alapján, ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kbt. hatálya alatt álló egyházi fenntartású intézmény DKÜ-kötelezettsége uniós forrás elnyerése esetén

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményként többségi állami támogatás miatt a Kbt. hatálya alatt vagyunk. Uniós forrást nyertünk. DKÜ-kötelesek vagyunk?
Részlet a válaszából: […] Mint egyházi fenntartású intézmény, vélhetően a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint tartozik a kérdező a törvény hatálya alá, nem pedig önként csatlakozóként. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Jogszabályváltozás hatása a Kbt. 115. §-a szerint megindított eljárásra

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Mivel a korábbi szabályok szerint indult az eljárás, így az ajánlatkérőnek kifejezetten kötelezettsége az eljárás lefolytatása, bírálata, döntés az eredményről és az összegezés elkészítése, a szerződés megkötése. Mivel az eljárás korábban indult, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Független akkreditált közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás központosított közbeszerzési körbe vonása

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet hatálya alá került – az 1. számú melléklet kiemelt termékkörébe – a járulékos közbeszerzési szolgáltatás, beleértve a felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jén hatályba lépő szabály értelmében uniós forrás felhasználása esetében nem alkalmazható a közbeszerzési törvény 115. §-a, függetlenül attól, hogy a korábbi megfogalmazás alapján a határon átnyúló jelleget nem azonosították az ajánlatkérők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Kismértékű elírás a felolvasólapon

Kérdés: Miért okoz gondot, ha kismértékű elírás történik egy ajánlat felolvasólapján, ugyanakkor a következő ajánlattevő ajánlata lényegesen magasabb? (Átnéztem több felolvasólappal kapcsolatos DB ügyet, de nem láttam olyat, ami ebben segítene.)
Részlet a válaszából: […] Az elírás, kismértékű eltérés a hazai joggyakorlatban nem játszik szerepet. Amennyiben eltérés mutatkozik, és azt nem lehet hiánypótlás, felvilágosításkérés, számításihiba-javítás keretében jogszerűen rendezni, az ajánlat érvénytelennek minősül.Valóban számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Fővállalkozói kifizetés alvállalkozóval szembeni jogvita esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó és az alvállalkozó között vita keletkezett. Az alvállalkozóval szemben a fővállalkozó több jogcímen is követelést érvényesített, ezért az 50%-os teljesítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítésigazolás 33 millió forint összegű lett – az alvállalkozó 74 millió forintos tényleges teljesítése helyett. A fővállalkozó felmondta az alvállalkozó szerződését, már új alvállalkozók dolgoznak a területen. A megrendelő kiadta a teljesítésigazolást a fővállalkozónak az 50%-os teljesítésre, azonban a fővállalkozói díjat nem akarja megfizetni, mivel számára kétséges, hogy az alvállalkozót nem illeti meg a díj. Van arra vonatkozóan valamiféle gyakorlat, hogy a megrendelő mi alapján minősítheti a fővállalkozó nyilatkozatát, és mit köteles elfogadni "hitelt érdemlő iratnak"? A fővállalkozó jogosult a nemfizetésre tekintettel felmondani a fővállalkozói szerződését, esetleg felfüggeszteni a munkavégzést? Ha van szakvélemény vagy egyéb dokumentum arról, hogy az alvállalkozónak nem jár pénz, akkor feloldható a megrendelői blokkolás? A következő fővállalkozói teljesítéseket – amelyeket már új alvállalkozók végeztek el – tudja-e blokkolni a korábbi alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A probléma jellegzetes és tény, hogy amíg vita van a felek között, nem lesz fővállalkozói kifizetés az ajánlatkérő részéről az adott részteljesítés vonatkozásában. Ez az egyetlen eszköz az alvállalkozó kezében, amivel ő maga képes elérni a magasabb értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Eljárásindítás központi ellenőrzés nélkül

Kérdés: Elindíthatom-e az eljárást, ha a központi ellenőrzés alapján az még nem engedélyezett?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet módosítását tartalmazó 471/2020. kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) megszünteti a központi ellenőrzést. A központi ellenőrzés kivezetése nem érinti az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
1
2
3
4
7