321 talált cikk a vállalkozás kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?

Kérdés: Önkormányzatunk 15 M Ft értékben vissza nem térítendő támogatást nyert 2025. évben a Versenyképes Járások Program keretében a helyi önkormányzati tulajdonú közvilágítási rendszer felújítására. Három árajánlat bekérése után, a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötöttük a vállalkozási szerződést, amelynek befejezési határideje ez év június 31. A támogatás a lámpatestek felének a cseréjére nyújt fedezetet. A másik részére a Magyar Falu Program keretében nyertünk támogatást, amely a fennmaradt lámpatestek cseréjére elegendő. Ha korábban nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem a saját Beszerzési Szabályzatunk alapján meghirdetett eljárás keretében közbeszerzési értékhatár alatt közvilágítás korszerűsítésére megkötöttük a vállalkozási szerződést, majd a fennmaradt részre kívánunk szerződést kötni (szolgáltatás megrendelése), alkalmaznunk kell-e a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettséget? Amikor leszerződtünk az első részre, nem tudtuk, hogy a fennmaradt részre fogunk támogatást nyerni (15 M Ft-ot). Tehát nem sértünk jogszabályt, ha a második részre is három ajánlattevőtől kérünk árajánlatot, és a legkedvezőbb ajánlattevővel leszerződünk nem közbeszerzési eljárásban? Vagy egybe kell számítani a két beruházást? Az I. ütemre a vállalkozási szerződést 2025 decemberében írtuk alá. A második ütem sikerességéről ez év februárjában kaptuk meg az értesítést.

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót?

Kérdés: Vállalkozási szerződést kötöttünk, amelyben a nyertes vállalkozó az alvállalkozója által biztosított két nevesített szakembert adott meg. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy a rendszeres projektértekezleten mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdésekben állást tudjanak foglalni. A megvalósítás megkezdődött és ennek során felmerült, hogy a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy az alvállalkozó projektvezetője minden értekezleten jelen van? Továbbá a projektértekezletről emlékeztető készül, így, ha szakembereket érintő kérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket, hiszen mindkét szakembernek egyúttal a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója.

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?

Kérdés: Áruszállításaink egy részét futárszolgálattal teljesítenénk a vevőink részére, hogy betartsuk a szállítási határidőket. Önök szerint a futárszolgálat alvállalkozónak minősül egy árubeszerzésnél?

Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?

Kérdés: Meglévő óvodaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. Kérdésünk az, hogy a megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?

Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?