Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) bekezdése szerint a közös ajánlattevők közül a részvételi/ajánlattételi határidő lejárta után valamelyik tag kiválása esetén a fennmaradó tagok akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha (i) továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, és (ii) a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. Amennyiben a bírálati szakaszban egy konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerül, és kiválik a konzorciumból, a benn maradó tag(ok) pedig úgy kívánják pótolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést, hogy a kiváló taggal korábban előszerződéses jogviszonyban álló, ugyanazon kapacitást nyújtó szervezetet vonják be – ez a megoldás minősülhet-e úgy, hogy a benn maradó tagok „továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek” a Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében? Amennyiben a benn maradó tag a kiváló konzorciumi tag munkavállalóját (pl. az alkalmasság igazolásában vagy értékelésben szerepet játszó szakembert) veszi át, és így pótolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést, ez a megoldás megfelelőnek tekinthető-e a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában? Ha a benn maradó tag(ok) a kiválást követően is önállóan – a fenti 1–2. pontban vázolt megoldásoktól függetlenül – megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, milyen tipikus körülmények alapozhatják meg mégis a versenytársak hátrányát, azaz a verseny tisztaságának sérelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szabályok alapját. Ezenfelül az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve, amelynek célja a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozások közötti egészséges és hatékony verseny kialakulásának elősegítése, megköveteli, hogy valamennyi ajánlattevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munka korlátját valójában a tiltott piaci együttműködés vonatkozásában kell keresni, azaz versenyjogi szempontból vizsgálni. A Tpvt. a vállalkozások közötti tiltott együttműködést rögzíti, melynek általános szabálya az alábbi:„11. § (1) Tilos a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Helyszíni bejárás – anonimitás

Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és érdeklődtünk egy közbeszerzési eljárásra az EKR-ben. Az érdeklődés során az anonim érdeklődést választottuk. A kiírásban szerepel, hogy helyszíni bejárásra lehet menni. Helyszíni bejáráson hogyan lehet névtelennek maradni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az anonimitásra vonatkozó szabály 2024. december 1-jétől hatályos, azt követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § h) pontja alapján az EKR mint elektronikus közbeszerzési rendszer köteles biztosítani, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...folytat le építési beruházásra vagy árubeszerzésre irányuló eljárást, hogy melyiknek nagyobb az értéke. Ebben az esetben atipikus vállalkozási szerződést köt, amelynek lesz adásvételi eleme is. Ennek lehet egyébként egy olyan megvalósítási módja is, hogy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...folytat le építési beruházásra vagy árubeszerzésre irányuló eljárást, hogy melyiknek nagyobb az értéke. Ebben az esetben atipikus vállalkozási szerződést köt, amelynek lesz adásvételi eleme is. Ennek lehet egyébként egy olyan megvalósítási módja is, hogy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 15.

Projektalapú egybeszámítás

Kérdés: Önkormányzatunk 15 M Ft értékben vissza nem térítendő támogatást nyert 2025. évben a Versenyképes Járások Program keretében a helyi önkormányzati tulajdonú közvilágítási rendszer felújítására. Három árajánlat bekérése után, a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötöttük a vállalkozási szerződést, amelynek befejezési határideje ez év június 31. A támogatás a lámpatestek felének a cseréjére nyújt fedezetet. A másik részére a Magyar Falu Program keretében nyertünk támogatást, amely a fennmaradt lámpatestek cseréjére elegendő. Ha korábban nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem a saját Beszerzési Szabályzatunk alapján meghirdetett eljárás keretében közbeszerzési értékhatár alatt közvilágítás korszerűsítésére megkötöttük a vállalkozási szerződést, majd a fennmaradt részre kívánunk szerződést kötni (szolgáltatás megrendelése), alkalmaznunk kell-e a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettséget? Amikor leszerződtünk az első részre, nem tudtuk, hogy a fennmaradt részre fogunk támogatást nyerni (15 M Ft-ot). Tehát nem sértünk jogszabályt, ha a második részre is három ajánlattevőtől kérünk árajánlatot, és a legkedvezőbb ajánlattevővel leszerződünk nem közbeszerzési eljárásban? Vagy egybe kell számítani a két beruházást? Az I. ütemre a vállalkozási szerződést 2025 decemberében írtuk alá. A második ütem sikerességéről ez év februárjában kaptuk meg az értesítést.
Részlet az állásfoglalásából: […] A lámpatestek cseréje folyamatosan valósul meg. Mivel egységesen nem tudja az önkormányzat megfinanszírozni, így több lépésben történik. Évente egy-egy csomagot tud megvalósítani, hiszen elnyert támogatást 2025-ben, és szerződést is kötött 2025-ben. Majd a következő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

Fizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 135. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésében rögzített általános szabályoktól eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg. Ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Vállalkozási szerződést kötöttünk, amelyben a nyertes vállalkozó az alvállalkozója által biztosított két nevesített szakembert adott meg. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy a rendszeres projektértekezleten mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdésekben állást tudjanak foglalni. A megvalósítás megkezdődött és ennek során felmerült, hogy a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy az alvállalkozó projektvezetője minden értekezleten jelen van? Továbbá a projektértekezletről emlékeztető készül, így, ha szakembereket érintő kérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket, hiszen mindkét szakembernek egyúttal a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szakmai alkalmassági követelményeket a nevesített szakemberekkel teljesítette a későbbi nyertes. Ezen túlmenően, miután a megkötött vállalkozási szerződésben a szerződő felek kifejezetten rögzítették a szakemberek személyes közreműködését, továbbá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

Ajánlattevők összehangolt magatartása

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szóló 1996. évi LVII. törvényt (a továbbiakban Tpvt.) kell figyelembe venni.A Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti minden olyan megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hiszen a szerződés jellege, azaz polgári jogi típusa nem változik meg, változatlanul építési beruházásra vonatkozóan megkötött vállalkozási szerződésről van szó, amely új munkanemmel egészülne ki,– a ca) feltétel igényel alaposabb vizsgálatot, mert ennél...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
1
2
3
…
33