Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott végső ajánlat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ajánlati kötöttség, eredménytelenné nyilvánítás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Köteles vagyok-e már a tárgyalás során eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha látom, hogy valamennyi ajánlat mértéke magas?
Részlet a válaszból: […]eleme a tárgyalásos eljárásnak. A tárgyalás során megajánlott árak ennek megfelelően nem jelentik azt, hogy arra bármilyen módon beállt az ajánlati kötöttség, még akkor sem, ha az ajánlatkérő esetleg valamilyen módon ezt előírja. Az ajánlati kötöttség csak a végső ajánlattételkor állhat be. Erre erősít rá a 70. § (1) bekezdése, mely szerint az eredménytelenségről szóló döntést bírálat nélkül is csak a végleges árajánlatok vonatkozásában lehet megtenni, amennyiben azok mértéke meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A tárgyalás során tehát nincs az ajánlatkérőnek jogalapja arra hivatkozással eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, mert a még az ajánlati kötöttség beálltát megelőzően benyújtott ajánlatok vonatkozásában magasnak találja az árakat.A kérdés szempontjából irányadó 70. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4497

2. találat: Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatást árazza be és ajánlja meg, úgy az ajánlattétel során már nem tudja helyrehozni azt a hibát, mely szerint semmilyen termék megajánlása nem történt meg, azaz már az első ajánlata is érvénytelen volt.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A hazai gyakorlat az, hogy még akkor is "beengedi" az ajánlatkérő a következő tárgyalásra az ajánlattevőt, amikor ajánlata teljes mértékben más, mint amit az ajánlatkérő a műszaki leírásban rögzített. Amennyiben azonban az első ajánlat már olyan jogi hibában szenved, ami a későbbiekben nem reparálható, például alternatív megoldásokat tartalmaz az ajánlat, annak ellenére, hogy alternatív ajánlattételre nem volt lehetőség, abban az esetben valóban nem lehet a következő tárgyalásra bocsátani, és érvénytelenné kell nyilvánítani azt. Erre utal az Európai Unió Bíróságának C-561/12. Nordecon AS, Ramboll Eesti As vs. Rahandusministeerium ügye, melyben az ajánlatkérő "jogellenesen nyilvánította a Nordecon-csoport azon ajánlatát a követelményeknek megfelelőnek, illetve nyertesnek, amely olyan alternatív megoldást tartalmazott, amely az ajánlati felhívás alapján nem volt engedélyezett, továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4496

3. találat: Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszból: […]azonos módon kell értelmezni a Kbt. szabályát. A hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg lépett hatályba ugyanis a fenti idézett 87. § (7) bekezdése, mely elégséges szabály ahhoz, hogy a végleges ajánlat benyújtásának kötelezettsége tárgyalásos eljárás esetében biztosan fennálljon. Ennek elsősorban az az oka, hogy ebből a tartalomból állítja elő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer az összegezést.A kormányrendelet fentiekben hivatkozott 21. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyalásos eljárásban kötelező végleges ajánlat benyújtása, amennyiben az ajánlatkérő nem él a Kbt. 87. § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel.A (2) bekezdés értelmében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása.Érdekes a Közbeszerzési Döntőbizottság D.64/2019. számú eljárásban hozott döntése, ahol még egy lényeges elemre tér ki a téma vonatkozásában a jogorvoslati fórum. Nevezetesen arra, hogy a végső ajánlatok benyújtása körében egyértelműen tájékoztatni kell az ajánlattevőket a Kbt. 41. §-ának (1) bekezdése értelmében."A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta azt, hogy a tárgyaláson elhangzott tájékoztatás, mely a végső ajánlatok benyújtásának körülményeire vonatkozott, eredményezhette azt, hogy az 1. és 2. részekben a végső ajánlatok benyújtására végül nem került sor. A tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakat értékelve megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a tárgyaláson arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy amennyiben a tárgyaláson elhangzottak alapján módosítani kívánják az ajánlatukat, azt az ajánlatkérő által a végső ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőig megtehetik. Ez a tájékoztatás azonban ellentétesnek bizonyul a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltakkal, hiszen e rendelkezés értelmében a végső ajánlatok benyújtása kötelező. Ezt a megállapítást erősítette egyebekben az ajánlatkérő jogorvoslati kérelmében tett azon nyilatkozata is, miszerint a tárgyaláson az ajánlatkérői képviselő szóban is azt a téves tájékoztatást nyújtotta, hogy amennyiben az ajánlattevők az ajánlatukon nem kívánnak módosítani, úgy az ajánlatkérő az eredetileg benyújtott ajánlatukat fogja értékelni, azaz ez esetben a végleges ajánlat benyújtása nem szükséges."Sőt, az akkor még rendeleti szabály, ma már Kbt.-előírás vonatkozásában a jogorvoslati fórum kifejti, hogy az ajánlati kötöttséget valójában a végleges ajánlat benyújtása teremti meg ebben az esetben."A Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4359