Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott Versenyhivatal tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;- a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;- a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;- a piacra lépés akadályozására;- arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;- a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához - a)-h) pontok.Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2012/C 326/01) 101. cikke hasonlóképpen fogalmaz, amikor a tiltott együttműködésre vonatkozó tevékenységeket sorolja fel (1) bekezdésében. Néhol a szóhasználat más (termelés helyett előállítás stb.), mégis a két felsorolás gyakorlatilag fedi egymást. Amennyiben az EUMSZ 101. cikke többet mond, az a tiltott megállapodás alóli mentesség a (2) bekezdésben - a (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett.A 101. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:- a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;- a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;- a piacok vagy a beszerzési források felosztása;- egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;- a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához - a)-e) pontok.A (2) bekezdés értelmében az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor- vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja;- vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;- összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportjahozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:- az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;- lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt - a)-b) pontok.A Tpvt. 11. §-ának vagy az EUMSZ 101. cikkének sérelme mellett a Kbt. fent idézett 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében a jogsérelem mellett mindenképpen bírságot is meg kell, hogy állapítson a végleges vagy jogerős döntés. Ennek hiányában ugyanis az érintett gazdasági szereplő nem kerülhet a kizáró ok hatálya alá. Megjegyzendő, hogy ebben a kizáró okban pontatlan a megfogalmazás, ugyanis míg megtámadás hiányában a hatósági határozat véglegessé válik, úgy a bíróság ítélete jogerőssé válik, nem pedig véglegessé. A bírság befizetésének kötelezettségétől független a kizáró ok hatályának megítélése.Az általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4279

2. találat: Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]esetén ugyanazon rész tekintetében- nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés] - a)-c) pontok.Azonban ha a kizárólagos jog jogosultja egy adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként is megjelenik, továbbá több ajánlattevő mellett is egyértelműen megjelenik az eljárás során, akkor véleményünk szerint az ajánlatkérőnek szükséges mindezt jelezni a Gazdasági Versenyhivatal felé annak érdekében, hogy tisztességes verseny tudjon megvalósulni, és fel se merüljön a Tpvt. 11. §-a megsértésének gyanúja. A kizárólagos jog jogosultja ugyanis helyzetéből adódóan képes olyan tiltott együttműködést kialakítani a szereplők között, vagy éppen befolyásolni piaci döntéseiket, melyek végül semmilyen módon nem válnak a fogyasztó, megrendelő, esetünkben az ajánlatkérő hasznára, így az EUMSZ megsértésével jogszerűtlen magatartásra sarkallnak.A Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis, amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.A (3) bekezdés alapján amennyiben a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárások, továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési-jogi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3830

3. találat: Versenyhivatali felmentés a Kbt. alkalmazása alól

Kérdés: Autóbuszt üzemeltető társaságként közszolgáltató ajánlatkérők vagyunk. Az a kérdésünk, hogy a versenytársainkra tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal adhat-e felmentést nekünk a közbeszerzési törvény alkalmazása alól?
Részlet a válaszból: […]rögzíti, hogy a 163. § (1) bekezdés c) pontja körében az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása kivételt képez abban az esetben, ha az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást általában vagy egy meghatározott földrajzi területen, szabadon, azonos feltételekkel nyújthatják más szervezetek is. Amennyiben ez az eset áll fenn, akkor az ajánlatkérőnek kell ezt megállapítania, dokumentálnia, és a kivételre hivatkozással nem kell közbeszereznie. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem jár el, és nem is közreműködik a kivétel megállapítása során. Abban az esetben viszont, ha az ajánlatkérő a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján mentességet kér a közbeszerzési szabályok alkalmazása alól, a GVH közreműködik az eljárásban. Az ún. mentességi eljárást az Európai Bizottság folytatja le a hivatkozott cikk szerint. Az eljárásban vizsgálja a Bizottság az ajánlatkérő által ellátott közszolgáltató tevékenység jellemzőit, a helyettesítő szolgáltatások esetleges létezését, az árakat, valamint azt, hogy több szolgáltató van-e jelen az adott piacon. A Bizottság akkor adja meg a mentességet, ha a tagállam végrehajtotta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1493
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet a válaszból: […]is. [Lásd még: a Kbt. 104. §-ának (2) bekezdését, a 105. §-ának (3) bekezdését, a 121. §-ának (4) bekezdését, a 135. §-ának (1) bekezdését, a 151. §-ának (3) bekezdését, a 152. §-ának (2) bekezdését, a 193. §-át, a 228. §-ának (1) bekezdését, valamint a 299. §-ának (3) bekezdését is.] A közjegyző előtt tett nyilatkozat, mint igazolási mód például a következő kizáró okok esetében lehet releváns: a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja esetében, amikor az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltották, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja esetében, amikor az ajánlattevő korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adatszolgáltatását jogerősen megállapították, a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontja esetében, amikor az ajánlattevő Tp-tv. 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el; illetőleg ha az ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 400
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,