Eljárás szerződés aláírásának nyertes ajánlattevő általi megtagadása esetén

Kérdés: Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőmegkeresésére, az ajánlatkérő, amennyiben előírta felhívásában, hogy a másodikhelyezettel köt szerződést az első visszalépése esetén, ezt megteheti, azazszerződhet a második helyezettel. Ezt azonban csak abban az esetben teheti meg,ha eltelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Egyszerű – árubeszerzésre irányuló – közbeszerzési eljárásban lehetőség volt részajánlat tételére. Társaságunk a teljes termékkörre nyújtotta be ajánlatát, azonban csak bizonyos csoportok vonatkozásában nyilvánította nyertesnek az ajánlattevő. Megtagadhatjuk-e a szerződés megkötését erre hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat) szerint a legkedvezőbb érvényesajánlatot tette. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő csak az eljárásnyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta– az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesajánlatot tette. Az említett jogszabályhely (2) bekezdése szerint azajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt azajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor akövetkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Eljárás azonos ajánlatok esetén

Kérdés: A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?
Részlet a válaszából: […] ...nem állapítható meg, hiszen legalább két legkedvezőbbajánlatunk van. Az ajánlatkérő ugyanakkor csak az eljárás nyertesével, vagyannak visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta, az eljáráseredményének kihirdetésekor a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Ingatlanok beszerzése

Kérdés: Ellentmondásosnak tűnik a Kbt.-ben az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére vonatkozó rendelkezés, miután a közösségi értékhatárok alatti ingatlanok beszerzése közbeszerzés-köteles, az a feletti azonban nem (Kbt. 24. §). Mi ennek az oka, illetve magyarázata?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a beszerzése nem. Ugyanakkor a hatályos szabályozáshoz képest a jogalkotó szerint visszalépésnek minősült volna, ha az ingatlannal kapcsolatos, fentiekben említett jogok megszerzésére irányuló beszerzések nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...fenti rendelkezések értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel), vagy annak visszalépése esetén – ha az ajánlatkérő azt a felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Ajánlati biztosíték közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz az új Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél az ajánlati biztosítékra?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szerződést nem köti meg.[A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, amennyiben arról az ajánlati felhívásban rendelkezett – az eljárás eredményének kihirdetésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
1
5
6