Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés határidejének kismértékű módosítása, mely az eredeti szerződéses időszakhoz képest kis mértékben módosítja az eredeti határidőt. Ha azonban egy szolgáltatás igénybevételére irányuló havidíjas szerződést az ajánlatkérő meg kíván hosszabbítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...a vitarendezés iránti kérelemre adott válasz időpontjához eljárásjogi cselekmény kapcsolódik, hiszen akkor indul újra a jogorvoslati határidő, melyet az elő­zetes vitarendezés időszaka tör meg.A közbeszerzési törvény szabályozása szerint előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlatmódosítás fogalmának meghatározása

Kérdés: Az ajánlat módosítása keretébe beletartozik az is, ha az eredetileg megjelölt – 10 százalékot meghaladó – alvállalkozó helyett végül mással akarunk indulni? Ilyenkor hogyan kell technikailag lebonyolítani a módosítást?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő még nem járt le, azajánlatkérő szabadon nyújthat be új ajánlatot, mellyel egyben a korábbanbenyújtott ajánlatot felülírja. Amennyiben azonban az ajánlattételi határidőletelt, akkor akár nyílt, akár tárgyalásos eljárásról legyen szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...szükséges, mivel az ajánlatkérő által előrenem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásraelőírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokolókörülmények azonban nem eredhetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges, mivel az ajánlatkérő által előrenem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásraelőírt határidők nem lennének betarthatóak, ugyanakkor a rendkívüli sürgősségetindokoló körülmények nem eredhetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagya hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nemlennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonbannem eredhetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...esetét (melyekbe nemcsak a tárgyalásos eljárás, hanem az eljárássorán történő tárgyalás is beletartozik), az ajánlattételi határidő beálltávaláll be. Ezért van lehetősége az ajánlattevőnek visszakérni ajánlatát azajánlattételi határidő előtt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagya hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nemlennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonbannem eredhetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
2