Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Kapacitást nyújtottunk egy eljárásban, az összegezésben nem vagyunk megjelölve sehol alvállalkozóként. Egy másik ajánlattevő nyert, akinek korábban kivitelezési ajánlatot adtunk, az összegezésben itt sem vagyunk megjelölve alvállalkozóként. Ebben az esetben elvégezhetjük a kivitelezési munkát a nyertes részére?
Részlet a válaszából: […] ...– hiszen akár több ajánlattevő kapacitásbiztosítója vagy alvállalkozója is lehetett volna -, így nincs akadálya annak, hogy a cég a nyertes ajánlattevő alvállalkozója legyen a teljesítés során.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján a soron következő ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.Az a feltételezés, hogy az ajánlatkérőnek a hiánypótlási határidőt megelőzően kellene folyamatosan figyelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Többszörös megjelenés tilalma a kivitelezés időszakában

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tilalom csak az ajánlattételi időszakra, illetve az ajánlatra vonatkozik, vagy a kivitelezés időszakára is? Ha az ajánlattevő nem nyer, a kivitelezés időszakában részt vehet a nyertes ajánlattevő alvállalkozójaként a kivitelezésben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 36. §-ának (1) bekezdésében meghatározott többszörös megjelenés tilalmát érinti, mely szerint az eljárás során az ajánlattevő nem jelenhet meg több szerepben, beleértve azt a helyzetet is, amikor másik ajánlattevő alvállalkozójaként kerül nevesítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Más ajánlattevő bevonása a teljesítésbe

Kérdés: Nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítése során igénybe vehet-e olyan alvállalkozót, aki/amely az ajánlattétel során konzorciumi tag volt, de nem nyert?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kategorikusan nem tiltja, hogy a teljesítés során más ajánlattevőt bevonjon az ajánlatkérő, amennyiben alvállalkozó-cserére, vagy új alvállalkozó bevonására van szüksége, hiszen a Kbt. mind az alvállalkozók cseréjét, mind új alvállalkozó bevonását egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Szerződések átjárhatósága részajánlattétel esetén

Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 128. §-ának (1) és (5) bekezdése. E rendelkezések szerint– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Külföldi ajánlattevő többes alvállalkozása hazai cégeken keresztül

Kérdés: Meg lehet-e akadályozni, hogy külföldi ajánlattevő több céget létrehozzon itthon, és mögöttük mindenhol megjelenjen alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] ...jelenni az ajánlatban, hanem a háttérben valódi teljesítő félként meghúzódni. Ennek ellentmond azonban az az érthető törekvés, hogy a nyertes ajánlattevő fel kívánja használni referenciaként az általa végzett tevékenységet, melyet alvállalkozóként vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Ajánlati biztosíték szabályozása

Kérdés: Változott-e az ajánlati biztosíték szabályozása 2010. szeptember 15-e után?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(6) bekezdései az alábbielő­írásokat tartalmazzák a teljesítési biztosíték vonatkozásában:– az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendőszerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötni, ezt atényt, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben akiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbinyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsültösszértéke meghaladhatja az eredeti építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet a válaszából: […] ...és a szerződést az említett okból nem köti meg anyertessel, akkor a biztosíték összegének kétszeresét köteles megfizetni anyertes ajánlattevőnek a Kbt. 59. § (6) bekezdésének b) pontja alapján.Végül: a dokumentáció ellenértéke ez esetben nem jár vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
2