Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet a válaszából: […] ...(Kbt. 99. §), hogyeredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződést a nyertessel meg kellkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmánakmegfelelően, azaz a nyertes kihirdetésével az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címke:

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...törvény92. §-ának a) pontja alapján eredménytelen volt – azaz nem nyújtottak beajánlatot -, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételeiidőközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérőhaladéktalanul tájékoztatja –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
Kapcsolódó címkék: