Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...Az érvényességvizsgálata eltérően a nyílt eljárástól tehát addig tart, amíg olyan információkvizsgálatáról van szó, melyek a tárgyalás során biztosan nem változnak.Problémát tehát a bírálati szempont szerinti elemek, a műszaki tartalom jelent.Esetünkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kirívóan alacsony ár vizsgálata

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatánál mi az, hogy a 15 százalék eltéréstől nagyobb elfogadható, ha a törvény így rendelkezik? Kellene egy tól-ig érték. Saját tapasztalatom, hogy az 50 százalékkal eltérőt is kihozták nyertesnek. Nincs értelme így a vizsgálatnak. Tárgyalásosnál még szélsőségesebb eredmény is kijöhet. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdése rendezi a 15 százalékoseltérés kérdését az alábbiak szerint.A 86. § (1) bekezdésének a)-c) pontja értelmében azajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmátmegalapozó adatokat, valamint indokolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] ...került lefolytatásra, úgylehetőség van – például földgázszállításra – az egyes ajánlatkérőknekkülön-külön versenyeztetni. Ha tárgyalásos eljárás került lebonyolításra, éspéldául az ajánlattevő adott mennyiségű árut szállít, melynek egyeskontingenseire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Verseny és esélyegyenlőség kizárólagos jog esetén

Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó lehetőségeit.A kizárólagos jog tehát meglehetősen szigorú feltételekkelél, megléte esetében pedig vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslebonyolítására kerülhet sor, vagy kivételi körbe sorolható igen szűk körben, akövetkezők szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotó.Rendkívül lényeges elem, hogy az általános egyszerűközbeszerzési eljárás szabályai között a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráselemei módosultak, azaz már nem csak a nemzeti értékhatár másfélszereséig vanlehetőség a lebonyolításra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségek. Nézzük a közbeszerzési törvény 125. §-ának (4) bekezdését,amelynek értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat árubeszerzés esetében akkor, ha– az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti,tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Részajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban kérhető-e részajánlat? [A Kbt. 300. § (6) bekezdés erre a lehetőségre nem utal vissza.]
Részlet a válaszából: […] ...a 81. § (1)-(3), (5) bekezdése, a 82. §, a83-89. §, a 91-92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)-(4) bekezdése, valaminttárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatifelhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
2
3