A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés komplexebb, mint amilyennek első látásra tűnik. Kiindulásképpen tisztázandó, hogy mit is jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma. Erre nézve a Kbt. 3. § 30. pontja nyújt eligazítást. E jogszabályhely szerint a műszaki egyenértékűség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezetten utal a nyilvánosság és átláthatóság biztosításának fontosságára, és ennek megfelelően az üzleti titok szűk körű értelmezésére. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem jogszerűen ítélte meg a nyertes ajánlattevő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...hazai jogorvoslati gyakorlat mellett az Európai Unió Bíróságának gyakorlata ad megfelelő iránymutatást a hiánypótlási szabályok értelmezésében. Tekintettel arra, hogy az irányelvi szabályok igen szűkszavúan fogalmaznak, valójában ezek a döntések azok, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.A rendelkezések együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a műszaki-szakmai alkalmasság igazolása körében a szakértelemre vonatkozó előírásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesenbeérkező ajánlatok tartalmától függetlenül adja meg az értékelési preferenciáitleképező értékelési pontokat (az értelmezési tartomány értékeihezfüggvénykapcsolattal rendel pontszámokat).E módszer előnyét a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...A lényeg, hogy nem elegendő a kötelezettségvállalásról szólónyilatkozat, ezzel az állásfoglalással a Tanács továbblépett az eredetiértelmezésen, és nem egyértelműen ugyan, de utat nyitott az alkalmasságvizsgálata felé külső erőforrás esetében is. (A más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
Részlet a válaszából: […] A Mód Kbt. értelmében a pénzügyi, gazdasági és a műszaki,szakmai alkalmasságot úgy is lehet igazolni – mint arra korábban, egy másikkérdés megválaszolásakor már utaltunk –, az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Kötelező igazolások, az igazolások tartalma

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő előírhatja-e hatósági, avagy más felügyeleti szerv igazolásának a csatolását (például gépjárművezető-képzésre irányuló beszerzés esetén a Közlekedési Főfelügyelet igazolását)? Meghatározhatja-e az ajánlatkérő az igazolások tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...illetve olyan igazolásokat, adatokat sem, amelyek a közbeszerzés tárgyával nem állnak összefüggésben).A kérdés utolsó pontjára – értelmezésünk és véleményünk szerint – az alábbi válasz adható: ha például az ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevő igazolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.