Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. július 24-én (48. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1070

[…] vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál. A Kbt. 67. § (2) bekezdés a)-f) pontjai alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható – az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; – a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; – az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; – az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; – azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; valamint – indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. Végül a jelzett jogszabályhely (3) bekezdésének a)-i) pontjai szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható – az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével); – az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek; – az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; – azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek; – a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; – a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; – a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál; – a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni; valamint – indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. Az alkalmasság meglehetősen szabad igazolása kötelezettségvállalásról szóló, illetve a kizáró okok egy részéről szóló nyilatkozattal kérdéses joggyakorlathoz vezet. Érdemes tehát a Közbeszerzések Tanácsa 1/2006. vonatkozó tájékoztatóját áttanulmányozni. Ennek alapján a Kbt. új 66. §-ának (2) bekezdése, valamint a 67. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattevő az ajánlatkérő által előírt és a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi-gazdasági, valamint műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni azt, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik. A Kbt.-ben szereplő ezen új lehetőséggel kapcsolatban a Közbeszerzések Tanácsa fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az alkalmassági feltételek vizsgálatának célja az, hogy az ajánlatkérő kétséget kizáróan megbizonyosodhasson arról, hogy az ajánlattevő valóban képes teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Erre tekintettel a szóban forgó törvényi lehetőség alkalmazása nem járhat olyan következménnyel, hogy az ajánlatkérő ne tudjon meggyőződni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságáról. A közbeszerzési eljárásokban ugyanis az ajánlatkérőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az eljárásokban kizárólag olyan ajánlattevők, illetve alvállalkozók vegyenek részt, illetőleg az ajánlatkérő olyan szervezetekkel kössön csak szerződést, amelyek alkalmasságukat megfelelően igazolták, és valóban képesek is a szerződés teljesítésére. Ennek megítélése érdekében az ajánlattevő (alvállalkozó) alkalmasságának az ajánlatkérő részéről történő megismerése alapvető jelentőségű. Az ajánlatkérőnek így minden esetben meg kell győződnie az ajánlattevő alkalmasságáról, az erre vonatkozó ajánlatkérői jogosítvány nem vitatható el. Függetlenül attól, hogy más szervezet erőforrásaira történő támaszkodás esetén az ajánlatkérő milyen dokumentumok alapján győződik meg az eljárásban ajánlattevőként induló szervezet alkalmasságáról – így a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdésében, illetve 67. §-ának (4) bekezdésében említett kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozattal vagy konkrét igazolásokkal -, nem lehet eltekinteni ilyen esetben sem az alkalmasság érdemi vizsgálatától. A fentiekből következően a más szervezet nyilatkozatával az ajánlattevő elsősorban azt igazolja, hogy a jövőre vonatkozóan, azaz a szerződés teljesítésének időtartama alatt a szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az […]