Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

201 találat a megadott igazolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő erre vonatkozó, e paragrafus szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be, és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.Az ajánlatkérő eltérhet ugyanakkor a főszabálytól, amennyiben kétsége merül fel az EEKD valóságtartalma vonatkozásában, vagy ha egyszerűen csak korábban szeretné ellenőrizni az EEKD-ben foglalt nyilatkozatokat például azért, mert az eljárás részvételi szakaszában szeretné lezárni az alkalmasság vizsgálatának folyamatát.A Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, vagy az ajánlatkérő megítélése szerint az eljárás megfelelő lefolytatásához egyéb okból szükséges, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat. Az ajánlatkérő a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait az eljárás során bármikor ellenőrizheti. Ha az ajánlatkérő az eljárásban olyan értékelési szempontot alkalmaz, ahol az ajánlatban foglalt megajánlás ellenőrzése feltételezi valamely alkalmassági követelménynek történő megfelelés egyidejű ellenőrzését, az ajánlatkérő már az ajánlatok (2) bekezdés szerinti bírálata keretében felhívja az ajánlattevőket az érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Amennyiben erről van szó, úgy az ajánlatkérőnek jeleznie kell, hogy valójában az igazolást kéri, nem pedig újabb és újabb felvilágosításkéréssel bebiztosítania, hogy a gazdasági szereplő valóban úgy akarta kitölteni az EEKD-t, ahogyan tette. Ezt egyébiránt az adatbázis-ellen­őrzés során az ajánlatkérőnek magának kell megtennie, hiszen az E-Certis szolgáltatása ezt célozza.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4674

2. találat: Igazoláskérés lehetősége részvételi szakaszban

Kérdés: Egy előadáson hangzott el, hogy már a részvételi szakaszban is kérhetek igazolást. Ez valóban így van?
Részlet a válaszból: […]érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Fentiek szerint a későbbiekben nem szükséges alapos kétség ahhoz, hogy az ajánlatkérő akár már a részvételi szakaszban kérje az igazolásokat kétszakaszos eljárás esetében. Ténykérdés, hogy nem ebben a formában tartalmazza mindezt a fenti normaszöveg. Ugyanakkor a Kbt. módosítás 22. §-ához írt jogalkotói indokolás külön kitér erre a kérdésre is az alábbiak szerint:"A módosítások a közbeszerzési eljárásokban a bírálat egyszerűsítését szolgálják azzal, hogy az ajánlatkérő a kizáró okok hiánya és az alkalmassági feltételek teljesülése vonatkozásában már nem lesz köteles valamennyi ajánlattevő tekintetében a releváns adatbázisok ellenőrzésére, hanem ezt főszabály szerint csak a későbbi nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell megtennie, vagy olyan esetben, ha az érintett gazdasági szereplőket felhívta az alátámasztó igazolások benyújtására. Az adatbázisok egyéb esetben történő ellenőrzésének lehetőségét a módosítás nem korlátozza. Az igazolások gazdasági szereplőktől történő soron kívüli bekérése tekintetében a jövőben már nem lesz követelmény, hogy a nyilatkozat valóságtartalma tekintetében »alapos« kétség merüljön fel az ajánlatkérőben, hanem az ajánlatkérő nagyobb rugalmasságot kap az igazolások bekérése szükségességének megítélése tekintetében. A Kbt. szövege így az irányelvi megfelelést a korábbinál jobban szolgálja, és lehetőséget ad többek között arra is, hogy a több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában az ajánlatkérő - amennyiben szükségesnek látja - teljeskörűen elvégezze a gazdasági szereplők alkalmasságának ellenőrzését. Továbbá a módosítás keretében pontosításra kerül, hogy ha egy eljárásban az értékelési szempontként meghatározott vállalás egy alkalmassági feltételnek való megfelelés ellenőrzését is igényli, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4667

3. találat: Az ajánlatkérő eljárása hatósági visszajelzés hiánya esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha nem reagál a megkeresett állami hatóság, amikor egy ajánlattevőről információt kérek? Adhatok magamnak halasztást mint ajánlatkérő?
Részlet a válaszból: […]van-e elegendő ideje a bírálat alatt megvárni a hatóság válaszát. Saját magának nem adhat halasztást, hiszen a Kbt. 69. § (13) bekezdésének alkalmazása nem helyettesíti a hiánypótlás alkalmazását, ellenben, amennyiben a hatóság válasza később érkezik, de még a bírálat lezárását és az összegezés eljuttatását megelőzően, úgy annak tartalmát az ajánlatkérő felhasználhatja. Arra érdemes figyelemmel lenni, hogy az új, 2021. február 1-jén hatályba lépő, bírálatra vonatkozó szabályok szerint az ajánlati kötöttség időszaka hosszabbításának szabályozása összekötésre kerül az ajánlati biztosíték intézményével abban a formában, hogy amennyiben a bírálat időszaka túlzottan hosszúra nyúlik, úgy az ajánlati biztosíték visszafizetésre kell, hogy kerüljön.A Kbt. 54. §-ának - fentiekhez kapcsolódó - (7) bekezdése vonatkozó szövegrésze szerint: (....) Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot - meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4631

4. találat: Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszból: […]egyértelművé tegye, valójában a korábbi nyilatkozatot nem szeretné felhasználni, inkább helyette új dokumentumot nyújt be. Ez azonban az alapelvek sérelmével jár, hiszen hamis fordítás eredményeként benyújtott dokumentummal kívánta igazolni ajánlata érvényességét az eljárásban.A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.A hamis adatszolgáltatáshoz nem szükséges a szándékosság, akár gondatlanságból is megvalósulhat, melynek következménye három év kizárás a közbeszerzési piacról. Mivel mindez olyan hamis nyilatkozatnak minősül, mely fordítást maga az ajánlattevő készített, és mindez közvetlen hatással van az ajánlat értékelésére vonatkozó ajánlattevői döntésre, így az alábbi kizáró ok hatálya alá kerül az ajánlattevő. Ennek feltétele, hogy az összegezésben is kitérjen rá az ajánlatkérő, ellenkező esetben hamis adatszolgáltatás nélkül lesz az ajánlat érvénytelen.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerint az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4536

5. találat: Környezetközpontú irányítási rendszer meglétének igazolási módjai

Kérdés: Az ajánlatkérő ISO 14001 szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű környezetközpontú irányítási rendszer meglétét igazoló érvényes tanúsítvány másolatát kéri, vagy a minőség biztosítása érdekében tett intézkedések leírását (ez utóbbi esetben szükséges igazolni azt is, hogy - a gazdasági szereplőnek fel nem róható okokból - nem volt lehetősége az említett tanúsítványt az előírt határidőn belül megszerezni). Megteheti-e ezt, és ha igen, milyen időpontot kell itt figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]tanúsítvány megszerzésére.A kormányrendelet 21. § (1) bekezdésének g) pontja eleve lehetővé teszi a környezetvédelmi intézkedések előírását.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud.A kormányrendelet 24. §-ának (4) bekezdése tovább pontosítja a fenti indokolt esetet, jelesül azt írja elő, hogy akkor köteles az ajánlatkérő elfogadni az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések bizonyítékait, amennyiben az ajánlattevőnek fel nem róható okból nem volt lehetősége határidőn belül megszerezni az adott tanúsítványt.A határidő az ajánlattételi határidő, amire a szabályozás utal, azonban azt nem teszi egyértelművé, hogy igazolnia kell-e az ajánlattevőnek, hogy már megkezdte a rendszer bevezetését.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4535

6. találat: Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszból: […]bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében - hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes) - a) és b) pontok, az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.Az ajánlatkérő azonban dönthet úgy, ahogyan azt a kérdező által jelzett eljárásban is tette, hogy nem csak a legkedvezőbb ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Itt azonban hasonlóképpen érvényesül az a szabály, mely szerint, ha nem nyújtja be az ajánlattevő az igazolásokat, ajánlatát figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő.A Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.Nincs tehát lehetőség arra, hogy a második helyezett, akit ugyan felkértek az igazolások benyújtására, "bevárja", hogy az első helyezett valóban benyújtja-e az érintett dokumentumokat, és ezt követően nyújtja be azokat. Ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kér fel az igazolások benyújtására, azt az adott felhívásra kell teljesíteni.Amennyiben az ajánlattevő nem tesz eleget a felhívásnak, kockáztatja a hamis adatszolgáltatás megállapítását az ajánlatkérő részéről a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint. Ha ugyanis a korábbiakban lenyilatkozta, hogy megfelel a kizáró oki és alkalmassági feltételeknek az eljárás során, abban az esetben, ha igazolások benyújtására kéri az ajánlatkérő az érintett ajánlattevőt, köteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4534

7. találat: Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolásait egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. Az egyenlő bánásmód alapelvéből is fakadóan kialakult azon jogértelmezési gyakorlat, miszerint az ajánlatkérőt abban az esetben is hiánypótlási, illetve felvilágosításkérési kötelezettség terhelte, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás ellenére egyáltalán nem nyújtott be dokumentumot. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdek, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülése ugyanakkor indokolja, hogy az ajánlatkérő - az erre irányuló felhívás ellenére - a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztását automatikusan akként értékelhesse, hogy az érintett ajánlattevőnek a továbbiakban nem célja a közbeszerzési eljárásban való sikeres részvétel."Fentiek alapján a jogalkotó szándéka e jogszabályi rendelkezés meghozatalával pontosan az volt, hogy egyértelművé tegye az ajánlatkérők számára azt, hogy mikor járnak el helyesen abban az esetben, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolásait egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. "A törvényi indokolás vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó kizárólag a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztása esetében rendelkezett akként, hogy az ajánlatkérő további eljárási cselekmény végrehajtása nélkül figyelmen kívül hagyhassa ezen ajánlattevő ajánlatát a bírálati eljárás során. Ebből következően a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának nem teljes körű elmulasztása esetében az ajánlatkérő köteles a Kbt. 71. §-a szerint hiánypótlási felhívást küldeni az ajánlattevőnek."A jogorvoslati fórum álláspontja értelmében a jogalkotó a fenti két esetkört az alapján különítette el egymástól, hogy a felhívott ajánlattevőnek mi volt a szándéka a közbeszerzési eljárás e stádiumában: folytatni kívánja-e még azt, és meg kívánta-e kötni a szerződést, vagy pedig már elállt volna tőle. "Nyilvánvaló, hogy ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás egy pontjának már eleget tett, azaz egy igazolást már benyújtott, akkor már kifejezte azt, hogy meg kívánja nyerni az eljárást. Ez utóbbi szándék hiányában az ajánlattevőnek már nem állna érdekében egy igazolást sem benyújtani. Emiatt rendelkezett a jogalkotó akként - a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdeket, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülését szolgálva -, hogy nem terheli a közbeszerzési eljárást egy felesleges hiánypótlási eljárással, mivel a Kbt. 69. § (5) bekezdése hiányában a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján azt az ajánlatkérőnek le kéne folytatnia."A másik esetben a jogalkotó nem akarta elvenni az eljárás megnyerésének a lehetőségét a szerződés teljesítésére rátermett ajánlattevőtől amiatt, mert az összes, a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti dokumentum közül nem nyújtott be mindent. Ezek szerint a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése szerint azért is helye van hiánypótlásnak, mert a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok rendeltetése mind független a közbeszerzési versenytől: az ajánlattevő jogi, gazdasági és pénzügyi helyzetét, szerződésteljesítési rátermettségét mutatják be az ajánlatkérőnek, és ezért a hiánypótlásuk sem befolyásolná a versenyt. [Kivétel ez alól a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti eset, de a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontja szerint egyértelműen el kell különíteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4520
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél

Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszból: […]szervezet bevonására kétszakaszos eljárás esetében a második szakaszban nincs lehetőség. (Lásd részletesen A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól, KÉ 2019. évi 227. szám; 2019. november 26. 17-18. oldal.)A fentieknek megfelelően valójában részvételi szakaszban a részvételi jelentkezésben nem szükséges az igazolásokat benyújtani. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő által meghatározott keretszámnál több jelentkezés érkezett, az ajánlatkérő kérheti már részvételi szakaszban az alkalmassági követelmények igazolását, és ennek megfelelően az önéletrajzok benyújtását is, melyet jellegzetesen az alkalmassági követelmény igazolására kér az ajánlatkérő. Jellemzően az alkalmassági követelményre épülő igazolási formák között jelenik meg az önéletrajz, erre épül az értékelési szempontként figyelembe veendő szakember többlettapasztalata. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben nem az alkalmassági követelményre épül az értékelési szempont, mely a szakember tapasztalatát értékeli, úgy részvételi szakaszban nem kerül bemutatásra az érintett szakember. Ha azonban az érintett szakembert valamely piaci szereplő nyújtja, mivel nem kapacitást biztosító szervezetként kerül benyújtásra, így nem jelenik meg az ajánlattétel ezen fázisában. Ennek azért van jelentősége, mert így a második szakaszban egy "státusz" nélküli, az értékelési szempontban az ajánlattevőt segítő szereplő kerül bemutatásra. Annak érdekében, hogy mindez ne okozzon értetlenséget, javasolt a részvételi szakaszban minden olyan szereplő azonosítása, aki/amely alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontban segíti az ajánlattevőt az eljárás során. A részvételi szakaszban gyakorlatilag minden szereplő státuszát át kell gondolni és azonosítani, de nem szükséges a jelentkezéssel együtt az önéletrajzok benyújtása. Sajátos, hogy amennyiben például egy szakember nem alkalmasságot igazol, hanem értékelési szempont miatt kerül bevonásra, abban az esetben, ha az önéletrajza benyújtásra kerül az első szakaszban, azzal a részvételre jelentkező részben ajánlatot tesz, megsértve ezzel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4512

9. találat: Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet a válaszból: […]információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.Amennyiben az e-Certis alapján adatbázisból elérhető az adat, úgy az EEKD-ban így kell szerepelnie az ajánlattevő, kapacitást biztosító nyilatkozatának, melyre vonatkozóan hiánypótlás kérhető. Az adatbázis url-jét, fenntartóját hasonlóképpen hiánypótoltatni szükséges, hiszen nem feltétlenül EU-tagállamból érkezett az ajánlattevő, kapacitást biztosító nemzeti adatbázisáról nyilatkozik a gazdasági szereplő. A nyilatkozatnak összhangban kell lennie az e-Certissel.Az e-Certisben a szempont azt a kizáró oki vagy alkalmassági szempontot jelenti, melyre vonatkozóan az adott template az igazolás formáját, tartalmát, elérhetőségét tartalmazza. A kibocsátó az adatbázis fenntartója, míg az igazolás azt az igazolási formát tartalmazza, mely alapján az ajánlatkérő el kell hogy tudja dönteni, hogy elektronikus adatbázist vizsgál, vagy a 69. § (4) bekezdése alapján a későbbiekben hatósági igazolást kér, vagy saját nyilatkozatot fogad el. A kérdésben jelzett szempontok szerint tehát az adatbázisban könnyebben lehet keresni, eligazodni, annak ellenére, hogy az egyes EU-tagállamok által töltött e-Certis adattáblái gyakran hiányosak, esetenként pontatlanok. A kérdésben említett hiányosságokat javasoljuk kérni, illetve benyújtás hiányában hiánypótoltatni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4453

10. találat: Belföldön tényleges tevékenységet nem folytató külföldi ajánlattevő igazolásai

Kérdés: Szükséges-e NAV-igazolás, ha külföldi ajánlattevő tesz ajánlatot, de hazánkban nincs valós tevékenysége?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:(...) a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő ellenőrzi, ha a gazdasági szereplő az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást; (...) - b) pont.Ha azonban az ajánlattevő nem hazai letelepedésű cég, amely nem végez adóköteles tevékenységet hazánkban, akkor nem szükséges igazolást hoznia, mely a kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében kötelező, de adóköteles tevékenység hiányában mindez az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatával pótolható.A fentiekben hivatkozott kormányrendeleti előírás szerint nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:(...) a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolását; a kizáró[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4378
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést