57 találat a megadott ajánlattevő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]§-ában szabályozott szerződésátruházás lényegét tekintve háromoldalú megállapodás, amelynek keretében a szerződésből kilépő fél a megállapodásból fakadó minden jogosultságát a belépő félre engedményezi, aki ezzel egyidejűleg valamennyi kötelezettség tekintetében tartozásátvállaló nyilatkozatot tesz, és ehhez a kötelemben maradó fél hozzájárul. Akár közbeszerzési eljárás eredményként létrejött kötelem esetében is felmerülhet olyan igény, hogy az ajánlattevőként szerződő felet a jogviszony alapján megillető valamennyi kötelezettség és jogosultság vonatkozásában alanyváltozásra kerüljön sor. Ennek tipikus példája, ha az ajánlattevő a keretmegállapodás hatálya alatt értékesíteni kívánja azt az üzletágát, amelynek keretében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést nyertes ajánlattevőként aláírta.Kérdés tehát, hogy a Kbt. tükrében a jogutódlásnak melyik módja megengedett, és milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ne lehessen a közbeszerzési törvényt ilyen módon kijátszani.A régi Kbt.-hez képest lényeges különbség, hogy az új közbeszerzési törvény már nem csupán a gazdasági szereplő megszűnésével járó univerzális jogutódlás esetén teszi lehetővé új gazdasági szereplő szerződésbe történő bevonását a nyertes ajánlattevő helyett, hanem részleges jogutódlás esetén is (lásd a Közbeszerzések Tanácsának útmutatóját a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről). A hatályos Kbt. 139. §-a kifejezetten nevesíti a jogutódlás közbeszerzési eljárásban megengedhető eseteit. Eszerint lehetséges a jogutódlás, ha az a jogi személy átalakulásának, egyesülésének, szétválásának vagy a jog­utódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) átruházásra kerül a jogutódra. A Kbt. az üzletág fogalmát közelebbről nem határozza meg. A közbeszerzési törvény által elismert másik eset az, amikor az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül átruházásra a szerződés, ez azonban témánk szempontjából nem releváns. Megállapítható tehát, hogy a Kbt. a részleges jogutódlásnak mindössze két esetét ismeri el, egyéb módozatok a Kbt. kógenciája miatt nem jöhetnek szóba.A fentiekből következően a hatályos Kbt. elviekben mind az univerzális, mind a részleges jogutódláshoz megengedőleg viszonyul, és már csak annyi a kérdés, hogy támaszt-e a közbeszerzési eljárás sajátosságaiból eredő többletkövetelményeket. A válasz természetesen igen, hiszen a jogalkotó szándéka szerint csupán kivételes esetben állhat elő olyan helyzet, hogy a közbeszerzés alapján megkötött szerződést ne a szigorú szabályok szerint kiválasztott nyertes ajánlattevő teljesítse. A Kbt. 139. §-a szerint a jog­utódláshoz minden esetben az ajánlatkérő hozzájárulása szükséges, és a jogutódlás folytán sem válhat a szerződés alanyává olyan szervezet, amely az ajánlattételi felhívás szerinti kizáró okok hatálya alá tartozik, illetőleg amely nem teljesíti az ajánlattételi felhívás szerinti alkalmassági követelményeket. Emellett a megengedhetőségnek az is feltétele, hogy a jog­utódlás ne a közbeszerzési törvény alkalmazásának megkerülését célozza. A szerződésátruházás jogi természetét tekintve is háromoldalú jogügylet, a szétválás folytán bekövetkező jogutódláshoz azonban a Ptk. alapján nem kellene a másik szerződő fél hozzájárulása, de a közbeszerzésre vonatkozó speciális szabályok ezt megkövetelik. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a Kbt. a Ptk. szemléletét átvéve a szerződés alanyainak megváltozását nem vonja a szerződés módosításának körébe, mivel szerződésmódosításnak kizárólag a szerződés tartalmát (érdemi rendelkezéseit) érintő változást tekinti [lásd a Ptk. 6:191. §-át, valamint a Kbt. 141. §-ának (1) bekezdését]. A gyakorlat ezzel szemben mégis az, hogy jogutódlással összefüggő alanyváltozás esetén a szerződésmódosítás nem mellőzhető, hiszen a közbeszerzési eljárásokban alapvető érdek fűződik a szerződések teljesítésének átláthatóságához, ebbe pedig az is beleértendő, hogy a nyilvánosság mindenkor ellenőrizhesse a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítőjének személyét. Ebből következően tehát alanyváltozás esetén is alkalmazni kell a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit, a jogutódlás miatti szerződésmódosításnak teljesítenie kell a Kbt. 141. §-ában írt követelményeket, vagyis szükséges hozzá a felek egyező akarata, és a szerződés alanyváltozás miatti módosításáról is tájékoztató hirdetményt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gazdasági szereplőre (melyre az előbbiekben utaltunk), majd a következő bekezdésében lehetővé teszi a kapacitást biztosító szervezetre támaszkodást az alkalmasság vonatkozásában.A Kbt. 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bírálat időszakában történik a kizáró ok hatálya alá kerülés, úgy az alábbi - 2021. február 1-jén a kizáró okok vonatkozásában kismértékben módosult - szabály irányadó.Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére - Kbt. 71. § (4) bekezdése.Amennyiben mindez a moratórium alatt történik, a szerződéskötéskor lehetőség van új alvállalkozó bejelentésére, hasonlóképpen a teljesítés során is kezelhető a kérdés. Mivel az alvállalkozó cseréjéhez a teljesítés vonatkozásában nem szükséges az ajánlatkérő egyetértése, gördülékenyen cserélhetők az alvállalkozók, hiszen a bejelentési kötelezettségen kívül egyéb dokumentum (igazolás) benyújtása szükségtelen.Az adminisztráció csökkentése érdekében 2021. február 1-jén a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban elő­írt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani.A módosítás egyik célja az alvállalkozó bejelentésé­nek szabályait összhangba hozni a 2014/24/EU iránye­lv rendelkezéseivel. Ebből a célból az alvállalkozók megnevezése mellett azok elérhetőségét és a képviseletre jogosultakat is meg kell jelölni. Másrészt, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a hivatkozott bekezdésben megszűnik az a kötelezettség, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozók kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozatát minden esetben be kell nyújtania a nyertes ajánlattevőnek. Ehelyett a nyertes ajánlattevőnek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Erre erősít rá az Európai Unió Bírósága a C-263/19. számú ügyében, ahol kijelenti, hogy "...nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik."Megítélés kérdése, hogy az ajánlattevő mennyiben vonható felelősségre, ezért is utal a döntés továbbá arra, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében - hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes) - a) és b) pontok, az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.Az ajánlatkérő azonban dönthet úgy, ahogyan azt a kérdező által jelzett eljárásban is tette, hogy nem csak a legkedvezőbb ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Itt azonban hasonlóképpen érvényesül az a szabály, mely szerint, ha nem nyújtja be az ajánlattevő az igazolásokat, ajánlatát figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő.A Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.Nincs tehát lehetőség arra, hogy a második helyezett, akit ugyan felkértek az igazolások benyújtására, "bevárja", hogy az első helyezett valóban benyújtja-e az érintett dokumentumokat, és ezt követően nyújtja be azokat. Ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kér fel az igazolások benyújtására, azt az adott felhívásra kell teljesíteni.Amennyiben az ajánlattevő nem tesz eleget a felhívásnak, kockáztatja a hamis adatszolgáltatás megállapítását az ajánlatkérő részéről a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint. Ha ugyanis a korábbiakban lenyilatkozta, hogy megfelel a kizáró oki és alkalmassági feltételeknek az eljárás során, abban az esetben, ha igazolások benyújtására kéri az ajánlatkérő az érintett ajánlattevőt, köteles[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kapacitást biztosító szervezet. Annak érdekében, hogy ezeket az adatokat az ajánlattevő fel tudja vinni az EKR-be, a Kbt. 65. §-ának (12) bekezdése értelmében nyilatkoznia kell azért, hogy az ajánlattevő megtehesse a megfelelő nyilatkozatokat a kapacitást biztosító nevében, beleértve az EEKD-t is. Így nem szükséges a dokumentum feltöltése, mely űrlap formájában található az EKR-ben.A Kbt. fentiekben hivatkozott 65. §-ának (12) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Mivel az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés] - a)-c) pontok.A főszabály, hogy amennyiben ajánlattevőként indul az érintett gazdasági szereplő, úgy más pályázatban azonos közbeszerzési eljárásban (azonos részben) nem lehet más ajánlattevő közös ajánlattevője, kapacitást biztosító szervezet, vagy alvállalkozója. Amennyiben nem indul ajánlattevőként az érintett gazdasági szereplő, úgy lehet bármennyi ajánlattevő kapacitást biztosító szervezete, vagy nevesített alvállalkozója az eljárásban. Többféle ajánlattevőnek többféle kapacitást is biztosíthat a gazdasági szereplő, sőt azonos kapacitást is biztosíthat több ajánlattevő számára, nem szükséges egy adott referenciát az ajánlattevő számára fenntartani.A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés - a)-c) pontok].Amennyiben az érintett alvállalkozó, kapacitást biztosító szervezet szervezi a kartellt, abban az esetben a tiltott piaci együttműködés valóban fennáll. Ha azonban ugyanazon szervezetet kívánja több ajánlattevő is bevonni az eljárás során, ennek önmagában nincs jogi akadálya. Vélhetően az ajánlattevő érdeke, hogy a szűkösen rendelkezésre álló szakembereket lekösse, és ha van rá lehetőség, ezzel szűkítse a versenyt.A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény értelmében a verseny megakadályozásának, korlátozásának, torzításának kell fennállnia a versenyjogi jogsértés megállapításához az alábbiak szerint:Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előírtak alapján, a törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy az ajánlatkérő kiket hívhat fel ajánlattételre: mindazon ajánlattevőket, amelyek az előzményi eljárásban ajánlatot nyújtottak be, és az ajánlatuk megfelelt az előírt formai követelményeknek. Ebből az ajánlattevői körből kizártak azok a gazdasági szereplők, amelyek a Kbt. 73. §-ának b) vagy d) pontja alapján érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.A Döntőbizottság határozatának kapcsolódó része az alábbiakat tartalmazza:"17. A jogvitában különös jelentőséggel bír annak rögzítése, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja az »ajánlattevő« kifejezést alkalmazza. A Kbt. 3. § 1. pontja egyértelműen megadja az ajánlattevő fogalmi meghatározását, eszerint az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be. A Kbt. 35. §-a alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. Ilyen esetben közös ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők kötelesek egy, a közbeszerzési eljárásban a nevükben eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A Kbt. 35. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőkkel a kijelölt képviselőn keresztül kommunikál a közbeszerzési eljárásban. A közös ajánlattételben résztvevő gazdasági szereplők mindegyike ajánlattevőnek minősül, és e minőségében az ajánlatkérői felkérés alapján jogosult ajánlatot benyújtani a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy sem a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja, sem a Kbt. 99. § (2) bekezdése nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy a Kbt. 35. § (7) bekezdését akként kellene alkalmazni, hogy az előzményi nyílt vagy meghívásos eljárásban a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő személyében beállt ajánlati kötöttség hatálya kiterjeszthető lenne az új beszerzésre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:(...) a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő ellenőrzi, ha a gazdasági szereplő az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóigazolást; (...) - b) pont.Ha azonban az ajánlattevő nem hazai letelepedésű cég, amely nem végez adóköteles tevékenységet hazánkban, akkor nem szükséges igazolást hoznia, mely a kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében kötelező, de adóköteles tevékenység hiányában mindez az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatával pótolható.A fentiekben hivatkozott kormányrendeleti előírás szerint nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:(...) a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolását; a kizáró[…] részlet vége a válaszból.