Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási rezsimek leegyszerűsítésével együtt bizonynehezen értelmezhető lett az új szabályozás, és ehhez kötődnek a kérdések is,melyeket kifejezetten nem könnyű átlátni. Mind a 22. cím alá tartozó 249. §, mind a 253. § egyben aVI. fejezet hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...422 973 forint211 000 euró53 016 404 forint5 278 000 euró1 326 163 884 forintEz az információ tehát arra elegendő, hogy megtekintsük azúj szabályozást, ahol részletesen megtudjuk, hogy a beszerzési tárgy nélkülközölt értékek mire is vonatkoznak. A módosított Kbt. 30-34...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címke: