Referencialevél tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a műszaki-szakmai alkalmassági követelmény közé tartozó, a korábbi teljesítést igazoló követelmény, gyakorlati nevén referencia teljesülését a szerződést kötő másik fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Aránytalanul alacsony ár új szabályai

Kérdés: A Kbt. egyik módosítása érinti a Kbt. 72. § szerinti, az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Jól értelmezzük, hogy ezután bármilyen árelemre rá lehet kérdezni, ha aránytalanul alacsonynak tartjuk azt?
Részlet a válaszából: […] Az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény 2025. március 1-jei hatálybalépéssel módosítja a Kbt. aránytalanul alacsony árindokolás kérésére vonatkozó szabályait. Az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Üzleti titokká minősítés

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított közbeszerzési eljárásban három ajánlatot nyújtottak be. Az ajánlatkérő az egyik ajánlattevőtől árindokolást kért. Az ajánlattevő árindokolását benyújtotta az EKR-ben, amelynek teljes tartalmát egyben üzleti titokká is nyilvánította azzal az indoklással, hogy az indoklás titokban tartása számára nagyon fontos, mert nyilvánosságra hozatala sértené gazdasági érdekeit. Ez így elegendő?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokkal kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 44. § (1)–(3) bekezdései tartalmazzák, amelyek meghatározzák, hogy mely adatok, információk, dokumentumok stb. minősíthetők üzleti titokká az ajánlattevő által és melyek nem.A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Aránytalanul alacsony ár

Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata a bírálat körébe tartozik, a Kbt. 69. § (1)–(2) bekezdései alapján ugyanis az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Fedezet az ajánlattevői oldalon

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő jogosult gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó alkalmassági követelményt meghatározni. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi alkalmassági követelményt lehet igazolni pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező kikötni tartalékkeretet? Amennyiben kikötjük a szerződésben, és fel is kívánjuk használni, szerződésmódosítással vagy anélkül is megtehetjük?
Részlet a válaszából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet lehetőségként rögzíti a tartalékkeretre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Előre nem láthatóság szerződésmódosítás esetén

Kérdés: Építési beruházás megvalósítása során, amely meglevő épület tetőszerkezetének szigetelésére irányult, közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó által elvégzett feltárást követően megállapításra került, hogy a tetőszerkezet egyes elemeinek gombás fertőzése miatt a szigetelésen túl a gombás tetőelemek cseréjét is el kell végezni. Erre ajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki jelezte, hogy a munkát el tudná végezni, továbbá alvállalkozói ajánlatához képest összesen 125%-os értéken tett árajánlatot. A tetőszerkezet szigetelésére megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazhatjuk-e a 141. § (4) bekezdés c) pontját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg a szerződésmódosítási lehetőség alkalmazásához:„ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;cb) a módosítás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Előszerződés tartalma

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk kérdezni, van-e arra lehetőség, hogy a kapacitást biztosító szervezettel kötendő előszerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározzuk, hogy fel kell tüntetni az alvállalkozói teljesítés tervezett arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét? Ez jobban megerősítené az adatok valóságtartalmát.
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozói szerepkörök értelmezését gyakran nehezíti az a tény, hogy az esetek legnagyobb részében a kapacitást biztosító szervezet végül alvállalkozónak is minősül. Azonban a kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Egybeszámítás

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben több szabályt kell figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mi minősül egy beszerzésnek, és a beszerzés becsült értékének kiszámítása hogyan történik. Mindez szükséges ahhoz, hogy a beszerző/közbeszerzési ajánlatkérő el tudja dönteni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Beszerzési tárgy minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő a vagyonkezelésében lévő erdőkben szeretne kerítéseket építtetni (nem építési engedélyhez kötött, azonban engedélyköteles tevékenység). Az anyagköltség kb. nettó 16,5 millió Ft, a munkadíj nettó 1,8 millió Ft. Maguk a kerítésanyagok a 44 FŐCSOPORT: Építőanyagok és építkezési segédanyagok alatt találhatók (44231000-8 Előre gyártott kerítéstábla, 44312000-0 Kerítésdrót, 44313100-8 Drótfonatos kerítés), a kivitelezési munkák pedig a 4534 Egyéb épületgépészeti szerelés alatt szerepelnek (45 FŐCSOPORT: ÉPÍTÉSI MUNKÁK, 45340000-2 Kerítés, korlát és biztonsági berendezések szerelése, 45342000-6 Kerítés felállítása). Fenti beszerzés építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az érintett beszerzés építési beruházásra irányul, figyelemmel arra, hogy tartalmaz anyagbeszerzést és építési munkát is, de nem tekinthető egyszerű üzembe helyezésnek, hanem a 8. § (3) bekezdés c) pont szerinti építmény kivitelezésének, ahogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
2
3
105