Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (2) bekezdése a) pontja szerint határozta meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki a Kbt. hatályos általános szabályából nemzeti rezsimben, mely szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem kötelező, mindez az ajánlatkérő döntése. Erről nem szükséges előre tájékoztatnia az ajánlattevőket, azaz a bírálat során döntheti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Nemzeti szabvány előírása egyenértékűség nélkül

Kérdés: Előírható-e speciális nemzeti szabvány a műszaki leírásban úgy, hogy az azzal egyenértékűséget nem teszi lehetővé az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlatkérő döntése, hogy nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett C-376/21. ügyben az Európai Bíróság szerint a 2015. november 24-i (EU) 2015/2170 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a tervezés mint szolgáltatás alapvetően a tervezéssel számítandó egybe. Ami bizonytalanságot okoz, az a Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházás definíciója, miszerint a "kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt" értendő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a több jogalapot is meghatároz, miközben nem állít fel hierarchiát a jogalapok között.A 141. § (2) bekezdés b) pontja a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül teszi lehetővé csak az ellenérték módosítását szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 19-én, a Magyar Közlöny 152. számában jelent meg a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. kormányrendelet (Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet).A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet eltérésre ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás az értékelés szakaszába esik, mely alatt folyamatosan fennáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő által igényelt dokumentumok benyújtása nincs hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett pénzügyi alkalmassági követelmény összhangban van a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Lízing minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: A lízing árunak vagy szolgáltatásnak minősül a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési megítélés független attól, hogy a számlán milyen szolgáltatásra való hivatkozás szerepel.A Ptk. 6:409. §-a értelmében a pénzügyi lízing definíciója az alábbi:Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
1
2
3
97