Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

111 találat a megadott építési beruházás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban - a becsült érték 2,3 Mrd forint - az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
Részlet a válaszból: […]esetében ezt nem teszi lehetővé. Hiába a keretmegállapodásos eljárás megengedő szabálya, mindezt beszerzési tárgy vonatkozásában leszűkíti az ajánlatkérő, mely szabály 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is azonos volt. Mindez nem irányelvi előírás, hanem a magyar jogalkotó szűkítette le az árlejtés alkalmazását, melyre az európai szabályok lehetőséget adnak.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő, ha azt a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előzetesen jelezte, a nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében elektronikus árlejtést kezdeményezhet az alábbi esetekben: (...) a 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti keretmegállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4566

2. találat: Rezsióradíj adatainak elérhetősége

Kérdés: Ajánlatkérőként vizsgálok ajánlatokat. Hol érhetők el a rezsióradíj adatai építési beruházás esetében?
Részlet a válaszból: […]melléklete szól a minimális építőipari rezsióradíj költségnemeiről és
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4544
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Alvállalkozói számla kifizetésének rendje építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozót von be a teljesítésbe, a 322/2015. kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásrend alapján történik az ellenérték kifizetése. Abban az esetben, ha a kivitelező az alvállalkozók teljesítését már a saját számlájának kiállítását megelőzően kiegyenlítette, akkor is a kétkörös fizetést kell alkalmazni [tekintettel arra, hogy az (1) bekezdés a "köteles" szót használja], vagy ha a számlájának kiállításával egyidejűleg igazolja az alvállalkozói rész kifizetését, akkor a kivitelező számlájának teljes összege egyben kifizethető?
Részlet a válaszból: […]valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:- az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;- az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;- az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki a számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;- a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél - európai uniós támogatás esetén a szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;- az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;- az ajánlattevőként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4526

4. találat: "Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]Kbt. 141. §-a által lehetővé tett jogalapok közé. Gondolunk itt az alábbiakra, melyek a Kbt. 141. §-ának részletes vizsgálatát igénylik. Például:- a 141. § (2) bekezdés az abban foglalt értékbeli korlátok között lehetővé teszi, hogy a felek arányosan a műszaki tartalmat is módosítsák, mely a mennyiség változását is követni képes, melynek korlátja építési beruházás esetében a 15%;- a 141. § (4) bekezdésének b) pontja, amennyiben nem szerepelt az eredeti szerződésben, szintén vizsgálat tárgyát képezheti, hiszen amennyiben olyan pótmunkát kíván megrendelni a megrendelő, mely nem szerepelt a szerződésben, csak az ajánlattevővel képzelhető el a teljesítés;- a 141. § (4) bekezdésének c) pontja, amennyiben valamely állapotot, helyzetet az ajánlatkérő megfelelő gondossággal nem láthatott előre, opció lehet. Ha azonban nem volt megfelelő az előkészítés, megdől ez a lehetőség, hiszen nem tartozhat ide a tervezési hiba, eljárás-előkészítési hiba, amikor azt feltételezi a jogalkotó, hogy az ajánlatkérőnek fokozott gondossággal kellett volna eljárnia, mellyel nem láthatta előre a pótmunka felmerülését, melyet minden esetben vizsgálni kell;- a 141. § (6) bekezdésben foglalt nem lényeges esetkörök a felvázolt kérdésből vélhetően nem alkalmazhatók, de ettől még például határidő-módosítás esetében volt alkalom, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta azt jogalapnak.Fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy minden egyes körülményt és változtatási igényt, mely felmerült a teljesítés során, az ajánlatkérőnek egyenként kell megvizsgálnia. Az egyes elemek egymással szembeállítása nem oldja meg a problémát, ezért a kiindulópont az kell, hogy legyen, hogy az ajánlatkérő minden egyes elemet, munkanemet egyenként megvizsgál, hogy fennáll-e a 141. §-ban foglalt feltételek valamelyike. (Előzőekben nem a 141. § szerződésmódosítási szabályok részletes elemzésére helyeztük a hangsúlyt, hanem arra kívántuk felhívni a figyelmet, milyen logikában, mélységben érdemes a szerződésmódosítási lehetőségeket vizsgálnia az ajánlatkérőnek.) Az okok és az okot adó körülmények egymással nem összevethetők - például a pótmunka az elmaradó tétellel.Lényeges korlát, hogy az ajánlattevői kötelezettségmulasztás nem lehet szerződésmódosítás tárgya, hogy a jogkövetkezmények alól megszabadítsák az ajánlattevőt, gondolunk itt arra az esetre, amikor például az ajánlattevő nem végzett el elmaradó tételt.Fontos tisztázni, hogy mi a pótmunka, többletmunka, és mi az átalánydíj. A vállalkozó feltételezése, mely szerint az átalánydíjhoz nem lehet hozzányúlni, nem adekvát, hiszen a Ptk. szerint az átalánydíj kockázatát az ajánlattevő viseli. Amennyiben költséget tud megtakarítani, úgy valóban nem kell azt csökkenteni, de ez nem egyenlő azzal, ha elhagynak munkákat, mennyiségeket az eredeti tartalomból. Az átalánydíj nem azt jelenti, hogy az el nem végzett munkáért is fizetni kell, hiszen ebben az esetben megbomlik a szerződés egyensúlya, ha az ajánlatkérő kifizeti azt a díjat, amit az ajánlattevő el sem végzett. Az átalánydíjat ennek megfelelően költségoldalról közelítjük meg. Amennyiben valamely tevékenységet kisebb mértékben végez el az ajánlattevő, vagy el sem végez, majd ezt ellenérték-változás nem követi, úgy az ajánlatkérő olyan tevékenységért fizet közpénzt, melyet nem végeztek el. Ennek megfelelően olyan tartalmat vesz át, mely valójában nem felel meg az eredeti műszaki tartalomnak, azaz gyakorlatilag szerződésmódosítás nélkül változtatja meg a szerződés tartalmát. Mivel ebben az esetben szerződésmódosítás elmaradása miatt számos hazai jogorvoslati esetben alkalmazott bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság (például a D. 401/2017. számú döntés alapját képező esetben), úgy a valós teljesítés lekövetése a szerződésben szerződésmódosítás keretében nem lehet kérdés. Különösen a későbbi támogatási szerződéssel kapcsolatos elszámolási problémák[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4514

5. találat: Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszból: […]hatálya alá tartozás. Egyébként a kötelező felmondás az offshore hátterű cégek vonatkozásában áll fenn a 143. § (3) bekezdés szerint, ami szintén az adóelkerülést feltételezi. Az áfafizetés elmaradása azonban csak éven túli esetben van hatással az ajánlattevő ajánlattételi képességére.A Kbt. kérdéshez kapcsolódó 143. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett a feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.A kérdésben jelzett árubeszerzésnek azért van jelentősége, mert építési beruházás esetében az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet kifejezetten korlátozza a számla kifizethetőségét adóhiány esetében.A rendelet 32/B. §-ának (1) bekezdése alapján a 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4492

6. találat: Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszból: […]hatályos szabályok alapján erre ma már nincs lehetőség, a kapacitást biztosító szervezet egyszerű nyilatkozatával is alátámasztható a teljesítésbe történő bevonás az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Ahol még felvetődhet az alvállalkozói szerződések bekérésének lehetősége, az az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés.A Kbt. 72. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.A törvény 72. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi tény-, adatkalkuláció bekérését, de ez nem jelenti azt, hogy az összes alvállalkozói szerződést be kell mutatni annak érdekében, hogy a költségvetést alátámasszák. Ez olyan túlzás, melybe nagyon sok ajánlattevő beleesik, hiszen az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, minél többször és részletesebben kéri az indokolást az ajánlatkérő, annál kevésbé vádolható azzal, hogy nem tett meg mindent az aránytalan kötelezettségvállalás megfelelő vizsgálata és döntésének megalapozása érdekében. Véleményünk szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem teszi lehetővé az alvállalkozói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4482
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?
Részlet a válaszból: […]meghatározott tervezése együtt;- az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése - a)-c) pontok.A jogorvoslati fórum az érintett esetben kifejezetten nem a Kbt., hanem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szabályai alapján azonosította a beszerzés tárgyát. Az Étv. 2. § 8. pontja definiálja az építmény fogalmát, mely szerint: "Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül -, minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma)."Az ajánlatkérő által az épületbe telepített új technológiai gépészeti rendszer beszerelése nem járt a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével, ezért nem tekintette az érintett munkát az Étv.-ben meghatározott fogalom szerinti építménynek a jogorvoslati fórum. Kiemelte, hogy nem építési tevékenység a rendszer beszerelése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4422

8. találat: Előleg összegének meghatározása építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a Kbt. 135. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kötelező előleg alapja a szerződésben foglalt, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás. Az előleg mértéke 5%. Kérdésem, hogy az így kiszámított előleg összege növelhető áfával, vagy a nettó szerződéses ár 5%-a már a kifizethető előleg teljes összegét takarja, azaz tartalmazza az áfát is? (Ez utóbbi esetben tekinthető úgy a szabályozás, hogy a kötelező előleg mértéke tulajdonképpen 3,94%+áfa.) Példával élve egy 100 millió+áfa összegű szerződés esetén 5 millió+áfa, vagy bruttó 5 millió forint az előleg összege?
Részlet a válaszból: […]és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb hetvenötmillió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani. Az előleg fizetését e kötelezően biztosítandó mértékben az ajánlatkérő nem teheti függővé a szerződő fél részéről történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4344
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszból: […]állítsák ki ezen számláikat;- az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki a számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;- a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;- az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;- az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;- az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek - a)-g) pontok.A kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdés h) pontja utal arra, hogy az ajánlatkérő őrzi az ellenszolgáltatás fennmaradó részét addig, amíg az ajánlattevő(k) kötelezettségüket nem teljesítik.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján, ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre, vagy annak egy részére.Esetünkben ugyanakkor az ajánlatkérőnek elszámolási kötelezettsége van az uniós projektben, miközben a peresített követelés miatt nem igazolható, hogy az alvállalkozó pontosan milyen összegre jogosult.Erre a helyzetre alkalmazható az ún. bírósági letét intézménye. Jelen esetben az a probléma, hogy a jogosult személye bizonytalan, melyet a kötelezett, tehát az ajánlatkérő önhibáján kívül nem tud megállapítani.A Ptk. 6:53. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha- a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani;- a jogosult a teljesítés helyén nem található;- a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el; vagy- a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4343

10. találat: Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszból: […]Rozwoju ügyben kifejezetten úgy értékelte, hogy az alvállalkozói bevonás mértékét nem lehet a közbeszerzésben korlátozni. Mindez nem vonatkozik arra az esetre, melyet az irányelv is rögzít, és amely a Kbt. alábbi szabálya értelmében mégis enged korlátozást olyan esetben, amikor alapvető fontosságú feladatokat magának az ajánlattevőnek vagy az ajánlattevőknek kell elvégezniük.A Kbt. 66. §-ának (10) bekezdése alapján építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.Az érintett eset az alvállalkozók bevonásának korlátozását helyteleníti, és teszi egyértelművé, hogy ilyen szabály ellentétes az irányelvi rendelkezésekkel.A döntés értelmében ugyanis az ajánlatkérő nem jogosult az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés ajánlattételhez szükséges dokumentációiban előírni, hogy a szerződés nyertes ajánlattevője az említett szerződés tárgyát képező munkák meghatározott százalékát saját eszközeivel teljesítse.A módosítás helyesen megszünteti a 65%-os korlátot, mely nemcsak az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4301
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést