Referencia igazolása

Kérdés: Ajánlattevőként referenciakövetelményt kívánunk igazolni. Az igazolásra felhasználni kívánt keretszerződés nem járt le az ajánlati felhívás feladását megelőzően, azonban ezen keretszerződés keretében teljesítettünk olyan megrendeléseket, amelyek az ajánlati felhívás szerinti követelménynek mindenben megfelelnek, beleértve az időintervallumot is, azaz az ajánlati felhívás feladását megelőzően már teljesítésre kerültek a megrendelések, továbbá a teljesítés kezdő időpontja is megfelelő. A keretszerződés keretében történt részteljesítések felhasználhatók-e a referencia igazolására annak ellenére, hogy a keretszerződés még élő szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés nem keretmegállapodás keretében történik, tehát nem egyedi megrendelésekkel valósul meg abban a formában, hogy az ajánlatkérő elkülönített módon fokozatosan „hívja le” a keretmegállapodásban meghatározott mennyiséget részben vagy egészben. Mivel egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma kötött szerződést egy gazdasági társasággal, amely alapján a cseh adóhatóság számára informatikai rendszert fejlesztettek. Az ajánlatkérő helyébe később az adóigazgatási feladatokat ellátó DGF lépett, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés megkötésére, a közbeszerzési szerződés módosítására és a közbeszerzési szerződés tartalmára vonatkozóan szigorú szabályok vannak a közbeszerzésben.Az ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt szerződéskötési kötelezettség terheli, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén

Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A becsültérték-számítási szabályok azonosításához elsőként a közbeszerzési tárgy kategóriát szükséges meghatározni.A Kbt. 8. § (3) bekezdés a) pontja alapján építési beruházásnak minősül a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Feltételes szerződés hatályba léptetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben van a szerződésben arra vonatkozó rendelkezés, hogy hatályba léptetheti az ajánlatkérő, ezt megteheti. Minden más esetben olyan szerződésmódosításnak minősül, melyre a vonatkozó hatályba léptető rendelkezésmódosítást először az ajánlatkérőnek közzé kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Számlakifizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 135. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésében rögzített általános szabályoktól eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (10) bekezdését a 2014/24/EU irányelv 63. cikk (2) bekezdése is rögzíti (bár kritikus fontosságú feladatként hivatkozik rá), melyet a jogalkotó átültetett a magyar jogba. Ennek a szabálynak felel meg a kérdésben is hivatkozott Kbt. 65. § (10) bekezdése, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Bontási és építési munkák elvégzésére kötött vállalkozási szerződésben két nevesített szakember szerepel, akiket a nyertes vállalkozó alvállalkozója biztosít. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy az ún. kooperációs értekezleteken mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy kiemelt szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdéseket meg tudják válaszolni. A munkák elkezdődtek, és ennek során merült fel, a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy mindkét szakembernek a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója, akinek a projektvezetője jelen van minden értekezleten? Ebből következően, ha a szakembereket érintő szakkérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket.
Részlet a válaszából: […] A szakemberek szerződés teljesítésébe történő bevonásáról a Kbt. 138. § (2) bekezdése rendelkezik.138. § (2) bekezdés:„Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Alkalmassági előírás utólagos ellenőrzése

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, jogsértő és emiatt nem elfogadható az ajánlatkérő eljárása.A közbeszerzési eljárás során az ajánlatok bírálatának menetét és az ajánlatkérő eljárási cselekményeinek sorrendjét a Kbt. XIII. fejezete szabályozza. Első lépésként a 69. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Támogatás és közbeszerzés

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben elsősorban a támogatási szerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a támogatási szerződés utal a Kbt.-re, és előírja, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, akkor az alábbi eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
1
2
3
107