143 cikk rendezése:
1. cikk / 143 Érdekeltségi nyilatkozat
Kérdés: 2024. május 9-én megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az útmutató több alkalommal említi az összeférhetetlenségi nyilatkozaton túl az ún. érdekeltségi nyilatkozatot – bár csak lehetőségként –, melynek mintáját is mellékeli. Önkormányzatunk a közbeszerzési eljárások során minden résztvevő esetében, minden szakaszban alkalmaz összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Érdekeltségi nyilatkozatok bekérésének hiányában is jogszerűen járunk-e el?
2. cikk / 143 Kizárás versenyjogi jogsértés miatt
Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
3. cikk / 143 Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
4. cikk / 143 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
5. cikk / 143 Bírálóbizottság felelősségi rendjének módosítása
Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy milyen korlátok vonatkoznak a bírálóbizottság munkáját szabályozó felelősségi rend módosítását illetően! Meddig lehet módosítani az abban foglaltakat?
6. cikk / 143 Összeférhetetlenség referenciaigazolás esetében
Kérdés: Véleményük szerint összeférhetetlenséget jelent, ha két ajánlattevő is olyan referencialevelet nyújt be, amelyet egymásnak állítottak ki?
7. cikk / 143 Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
8. cikk / 143 Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában
Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
9. cikk / 143 Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során
Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
10. cikk / 143 Összeférhetetlenség
Kérdés: Az új összeférhetetlenségi szabályok csak az eljárás előkészítését, az ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatát és a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát nevesíti az összeférhetetlenségi nyilatkozattételre vonatkozóan. A módosítás azt jelenti-e, hogy ajánlatkérőként most már nem kell összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérnünk a többi cselekményre vonatkozóan?
