Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...igazolnia kell, hogy a 141. §-ban foglalt feltételek fennállnak. A 141. § (4) bekezdés b) pontja feltételezi (esetünkben pótmunkajogalap), hogy az eredeti szerződésben nem szereplő, az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...Építési beruházás esetében alapvető kérdés az átalánydíj vagy tételes elszámolás, illetve az, hogy hogyan rendelkeztek a felek a pótmunkáról. Mivel a felek a többletmunkát kizárták, így ebben a vonatkozásban eleve van egy olyan adottság, ami miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Átalánydíjas szerződés a közbeszerzésben

Kérdés: Mikor számít átalánydíjas szerződésnek egy árazott költségvetést is tartalmazó építési beruházásra vonatkozóan megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában - akkor köteles elvégezni a megrendelő által a szerződés megkötése után elrendelt, illetve tervmódosítás folytán előálló pótmunkákat is, ha a pótmunka elrendelése nem irányul az eredetitől lényegesen eltérő, illetve új munkaeredmény előállítására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...egy kivitelező valósította meg. A szerződő felek egyösszegű elszámolást alkalmaztak, egy létesítményt vett át a kérelmezett, a pótmunkák elvégzését is a teljes építési beruházáshoz, nem annak egy részéhez kötötte. Mindezek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet két esetben tesz említést a pótmunka értelmezését is tartalmazó, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendeletről (Épkiv.).A 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Dokumentáció részének módosítása ajánlati szakaszban

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásnál, az ajánlati szakaszban módosíthatja-e a dokumentáció részeként kiadott főösszesítőt? (Az eredetiben nem volt tartalékkeret feltüntetve, de a módosított főösszesítőben 10 százalék tartalékkeretet határoztak meg az esetleges pótmunkák fedezetére.)
Részlet a válaszából: […] A dokumentáció módosításáról a Kbt. az alábbiak szerintrendelkezik.A közbeszerzési törvény 76. §-ának (1) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlatifelhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásban nem alkalmazhatók (ilyen például építésimunkaterület, építőipari rezsióradíj, a többletmunka, a pótmunka, az árazatlan(tételes) költségvetési kiírás, vagy a karbantartó tevékenység kérdése).Mivel nem alkalmazandó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Szükséges, felmerülő munkák kezelése

Kérdés: Az építési beruházás kivitelezési szakaszában műszaki szükségességből felmerülő munkák szakszerűen és jogszerűen hogy rendezhetők? (Tekintettel: EU-s támogatásra, kiegészítő építési beruházásra, szerződésmódosításra, változtatási utasításokra stb.)
Részlet a válaszából: […] ...az esetben vagy többlet, vagy pótmunka elvégzésénekszükségessége merül fel. Többletmunka és átalánydíjas szerződés esetében ateljesítés része a többlettevékenység, amennyiben pótmunka merül fel szinténátalánydíjas szerződés esetében, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és - amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén - felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet a válaszából: […] ...százalékosmérték az irányadó, de esetünkben a 75 százalék el nem érése a lényeg.Amennyiben csökken az önkormányzat hozzájárulása, pótmunka megrendelésénél akárúj százalékos arányt is meg lehet határozni, de mivel mindez a jövőben semfogja elérni a 75 százalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
2
3