14 találat a megadott aránytalanul alacsony ár tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]mélységben és olyan tartalommal készítsék el, melyből az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlat elfogadható-e. A Közbeszerzési Döntőbizottság számos eseti döntésében rámutatott, hogy az ajánlatkérő nem veheti át az ajánlattevők szerepét, hiszen az indokolás megfelelő elkészítése és objektív alátámasztása egyértelműen és kizárólag az ajánlattevők felelőssége. Ami most már a konkrét kérdést illeti, a gyártótól kapott ún. bevezető árra való hivatkozás önmagában nem elegendő az ajánlatban szereplő ár gazdasági észszerűségének megalapozásához. Természetesen életszerű, hogy valamely ajánlattevő erre a kedvező piaci pozícióra alapozva képes rendkívül kedvező ajánlatot tenni, hiszen elképzelhetők olyan egyedi szerződések, amelyek valamely gyártó vagy termék piacra lépésének elősegítése céljából rögzítenek a versenytársakhoz képest jóval alacsonyabb árat, mindezt azonban az érintett ajánlattevőnek objektív alapon és hitelt érdemlően igazolnia is kell az árindoklás körében. Nem elegendő tehát a bevezető árra való hivatkozás, a ráfordítások részletes elemzése, majd pedig mindezek alapján annak kimondása, hogy a számítással az ajánlati ár lefedhető. Ahhoz, hogy az ajánlatkérő az ajánlat érvényessége körében meg tudja ítélni az ár megalapozott voltát, dokumentumok benyújtása, tehát objektív alátámasztás is szükséges. Ennek hiányában az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot a Kbt. 72. § (2) bekezdése alapján arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást tartalmaz.A Közbeszerzési Döntőbizottság rámutatott, hogy a nyertes ajánlattevő indokolása alapvetően a nyilatkozati elvre épül, ez azonban - a közbeszerzési eljárásban érvényesülő speciális szabályokra tekintettel - nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség igazoló dokumentumok benyújtására. A Kbt. nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy az ajánlattevő milyen bizonyítékokkal köteles alátámasztani indoklását, azt azonban előírja, hogy az ajánlatkérőnek megfelelő mérlegelés alapján kell a közölt információk alapján állást foglalnia abban, hogy a szerződés teljesíthető-e az ajánlatban szereplő áron. Ez tehát egyértelműen a megfelelő, objektív alapú alátámasztás kötelezettségét rója az ajánlattevőre, hiszen az ajánlatkérő pusztán a nyilatkozatban foglaltak alapján nem fogadhatja el az indokolást, hanem részletes, beltartalmi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata, mivel a közbeszerzési eljárás megnyerésének célja tükrében az ő érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerű adatokat, dokumentumokat bocsásson az ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján az ajánlatkérő meggyőződhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetőségről." Az ajánlattevő felelősségének kifejtése mellett az ajánlatkérő vonatkozásában kijelenti, hogy az objektivitás vizsgálata és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való meggyőződés kötelezettsége az ajánlatkérőt terheli, méghozzá ezen meggyőződést az ajánlatkérőnek magára az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra kell alapítania.Kiemeli, hogy a benyújtott indokolásnak azért van különösen nagy jelentősége, mert az ajánlattevő az abban foglalt adatokkal támasztja alá az ajánlati árát, az indokolásban mutatja be, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlati árának kalkulálása során minden felmerülő költséggel, tétellel számolt. "Az ajánlattevőnek ezért az ajánlati árat megalapozó indokolásban minél részletesebb, minél konkrétabb adatokat tartalmazó levezetésre kell törekednie, ennek érdekében az ajánlati árat alkotó és az ajánlati ár kalkulálásakor figyelembe vett árelemeket kell ismertetni azok mértékének bemutatásával, mert ezzel tudja leginkább objektíven alátámasztani az aránytalanul alacsony ajánlati árát."Az igazolás minősége, az összefüggések egyértelmű bemutatása, a kimutatások magyarázata, az egyes sorok értelmezése azért szükséges és egyben elvárható, mert az ajánlatkérő ezen konkrét ajánlati árat alkotó árelemek bemutatása alapján, alapvetően az abban foglalt adatokból tud meggyőződni arról, hogy a megajánlott áron biztosítható-e részére a teljesítés, a vállalás megalapozott-e.Az ajánlatkérőnek lehetősége van akár több alkalommal is további kiegészítő indokolást kérni még az ajánlattevőtől,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]aránytalanul alacsonynak vélt összegre nézve kér felvilágosítást, vagyis arra kérdez rá, hogy miként tudja az ajánlattevő a terméket alacsonyabb áron megajánlani, mint amely áron beszerzi. Visszatérítési kedvezmény esetén ugyanis ilyen látszat keletkezhet, így joggal vetődik fel az aránytalanul alacsony ár gyanúja.Ezt követően, amikor az ajánlattevő az alacsony ár okát egy másik piaci szereplőtől kapott szokatlan mértékű és visszatérítés formájában nyújtott egyedi kedvezményben jelöli meg, de ezt az információt egyúttal üzleti titoknak is nyilvánítja, az ajánlatkérő második lépésként hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelyben jellemzően az üzleti titokká nyilvánítás indokolásának megfelelő kiegészítését kéri azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő, úgy az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés fb) pontja szerint érvénytelen. Probléma ugyanis, hogy az üzleti titokká minősítés az ajánlattevők részéről még mindig gyakran az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. A hiánypótlási felhívás ilyenkor általában úgy szól, hogy az ajánlattevő támassza alá részletesen, hogy az üzleti titokká nyilvánított adatok nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet, így különösen azt is mutassa be, hogy miként realizálódik az érdeksérelem, milyen jellegű vagy mekkora kárt szenvedne el az ajánlattevő, továbbá térjen ki arra is, hogy az információk konkurens gazdasági szereplők birtokába jutása a piaci verseny szempontjából milyen és mekkora hátrányt eredményezne. Az ajánlatkérők utalni szoktak arra, hogy az üzleti titokká minősítés akár fel is oldható a hiánypótlási eljárás keretében, és az ajánlattevők nemritkán élnek is ezzel a lehetőséggel az érvénytelenítési kockázat jelentős volta miatt.A fentiekben vázolt konfliktus feloldásához a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai nyújthatnak "zsinórmérték"-et. Ezek tükrében az ismertetett tartalmú ajánlatkérői felhívás helytállónak és jogszerűnek tekinthető, vagyis azt kell megvizsgálni, hogy az indokolással szemben támasztott szigorú követelmények tükrében a gyártó által visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény mikor minősülhet üzleti titoknak a közbeszerzési eljárásban, mit kell ehhez az ajánlattevőnek igazolnia és alátámasztania.A döntőbizottsági esetjog alapján hivatkozási alap lehet például, ha a harmadik személlyel (gyártóval) kötött szerződés maga ír elő szigorú titoktartási kötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mindezt az eljárást megindító hirdetményben.A Kbt. 114. § (6a) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára. Az ajánlatkérő a 73. § (2) bekezdését nem köteles alkalmazni, annak alapján azonban csak akkor nyilváníthat egy ajánlatot érvénytelennek, ha a 72. §-ban foglaltaknak megfelelően járt el.Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatokat látva úgy dönt, hogy aránytalanul alacsony árral kapcsolatos vizsgálatot fog végezni, azt mindenképpen a 72. §[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződésnek" akkor, ha az ajánlati ár nulla, mivel az ajánlattevő egy új piachoz való hozzáféréshez, illetve új felhasználókhoz, következésképpen referenciákhoz jut, ami számára jövőbeni gazdasági előnyt jelenthet. Kérdés, "hogy az a puszta tény, hogy a közbeszerzési szerződés elnyerése önmagában gazdasági előnyt jelent a gazdasági szereplő számára még akkor is, ha ezen értéket nem lehet pénzben kifejezni a szerződés odaítélése vagy a szerződés megkötése során, elegendő-e ahhoz, hogy az a szerződés, amelynek tárgyát e közbeszerzés képezi, az e rendelkezés értelmében vett visszterhes szerződésnek minősüljön."Az eljárás kezdeményezője szerint ebből az következik, hogy az a szerződés, amelynek értelmében az ajánlatkérő szerv jogilag nem köteles semmiféle ellenszolgáltatást nyújtani annak fejében, aminek teljesítésére a vele szerződő fél kötelezi magát, nem tartozik a "visszterhes szerződésnek" a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdése 5. pontja értelmében vett fogalmába.A döntés értelmében valamennyi közbeszerzési eljárástól elválaszthatatlan azon körülmény, miszerint e szerződés elnyerése gazdasági értékkel bírhat az ajánlattevő számára, mivel egy új piacra való hozzáférést nyithat meg, illetve referenciák megszerzését teszi lehetővé számára, túlságosan esetleges, következésképpen nem elegendő ahhoz, hogy e szerződést "visszterhes szerződésnek" lehessen minősíteni."Ebből következik, hogy a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontja nem képezhet olyan jogi alapot, amely alátámaszthatja egy nulla eurós árat tartalmazó ajánlat elutasítását. Következésképpen e rendelkezés nem teszi lehetővé egy közbeszerzési eljárás keretében benyújtott, nulla euró árat tartalmazó olyan ajánlat automatikus kizárását, amelyben valamely gazdasági szereplő úgy tesz ajánlatot építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatások nyújtására az ajánlatkérő szervnek, hogy azokat ellenszolgáltatás nélkül kívánja teljesíteni." A döntés tehát az automatikus kizárást nem teszi lehetővé, de ettől még az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia az adott esetet, és döntést kell hoznia.Tekintettel arra, "hogy egy nulla eurós ár kirívóan alacsonynak minősíthető a 2014/24 irányelv 69. cikkének értelmében, amennyiben valamely ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyakorlatilag az ajánlatkérő döntése, hogy alkalmazza-e az aránytalanul alacsony árra vonatkozó érvénytelenségi okot, melyet már az eljárást megindító felhívásban egyértelművé kell tennie.Az előző bekezdésben hivatkozott, a Kbt. 117. § (9) bekezdésének tartalma a következő: a (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 73. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 73. § (2) és (3) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni azzal, hogy a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenségi ok csak az ott felsorolt kizáró ok előírása esetén, a 73. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi ok csak alkalmassági követelmény előírása esetén alkalmazandó. A73. § (4) és (6) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A 75. § (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.2021. január 1-jétől az aránytalanul alacsony árra vonatkozó vizsgálati kötelezettség tovább lazul nemzeti rezsimben, ugyanis a Kbt. 114. §-a a következő (6a) bekezdéssel és tartalommal egészül ki: Az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]törvénytől eltérő, a kormány rendeletében megállapított részletes szabályai szerint. Az elektronikus licit olyan közbeszerzési eljárás, amely során az ajánlatkérő - az ajánlatok árlejtést megelőző benyújtása nélkül - a 108. §-ban és a kormány rendeletében megállapított részletes szabályok szerinti elektronikus árlejtést folytat le.Az (5) bekezdés értelmében az ajánlatkérő a 69. § megfelelő alkalmazásával hívja fel az ajánlattevőt vagy az ajánlattevőket a 66. § (6) bekezdése, valamint a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatok, továbbá a jogszabályokban vagy adott esetben az eljárást megindító felhívásban előírt egyéb iratok - különösen a szakmai ajánlat - benyújtására. Az ajánlattevőknek felolvasólapot nem kell benyújtaniuk.A (6) bekezdés rendelkezése szerint az eljárásban a 68. §, valamint a 73. § (1) bekezdés a) és d) pontja nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha nem nyújtottak be regisztrációs kérelmet.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet - melyre a Kbt. 116. §-ának (1) bekezdése is utal, mint speciális szabályra - kitér az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának árlejtés esetében eltérő szabályaira. Mivel a licit gyakorlatilag egy elektronikus árlejtés lefolytatását jelenti, így függetlenül attól, hogy a kormányrendeletben mint egy beszerzési technika kerül leírásra, az eljárási cselekmények alkalmazása vonatkozásában a licit esetében is irányadó. A kormányrendelet 28. §-a lehetővé teszi az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát az árlejtést megelőzően is, ugyanakkor utolsó mondatában kötelezővé teszi a vizsgálatot az árlejtést követően is. Ennek azért van jelentősége, mert az ajánlatkérő az árlejtést megelőzően dönthet úgy, hogy már eleve nem enged be olyan ajánlattevőket az árlejtésbe, akik/amelyek aránytalanul alacsony árat kínáltak. Az árlejtés, pozícióját tekintve, az eljárás bírálati szakaszában történik, az érvényesség vizsgálatát követően. Így van lehetőség egy aránytalanul alacsony ár vizsgálatának a beiktatására, amennyiben a kormányrendelet 28. § (1a) bekezdése szerint az ajánlatkérő így dönt. A licit esetében ennek nincs jelentősége, mivel a Kbt. 68. §-a nem alkalmazandó, azaz nem kerül sor ajánlattételre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.A kérdésben továbbá szerepel az opció is, melynek vizsgálatára a jogorvoslati fórum is kitér D. 539/2019. számú döntésében, ahol a Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező arra vonatkozó előadását, amely szerint az indokoláskérés azért nem felelt meg a Kbt. 72. §-ában foglaltaknak, mert az ajánlatkérő abban nem nevezte meg, hogy az opciós tételekre kiterjedő indokolást kér. A döntés értelmében nem elfogadható, hogy az opciós tételek azért nem képezik az ajánlati ár részét, mert azok alszempontként elkülönítésre kerültek. A Döntőbizottság nem osztotta továbbá a kérelmező azon álláspontját sem, "amely szerint az ajánlatkérő az értékelési alszempontok közül a mammográf készülékhez rendelt a többi alszemponthoz képest magas, 58 súlyszámot, míg a két opciós tétel súlyszáma 1-1 volt, amely súlyozással az ajánlatkérő azt kívánta jelezni, hogy számára kizárólag a mammográf készülék nettó ajánlati ára bír jelentőséggel, a beszerzés tárgyát a mammográf készülék képezi, az opciós tételek nem."A vizsgálat során tehát nem irányadó, hogy az egyes tételek milyen súllyal esnek latba az értékelés során. A Kbt. 66. §-a szerint a gazdasági szereplőknek az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. "A Kbt. értelmező rendelkezései szerint közbeszerzési dokumentum minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a közbeszerzést mégis megnyerhetné. Ebből következően a nyertes ajánlat érvényességének kérdésében, annak jogszerűségi vizsgálatának Döntőbizottság által hozott eredménye nem hat ki közvetlenül a kérelmező jogi és ténybeli helyzetére, jogainak és kötelezettségeinek körén nem változtat, amelynek alapján az igényérvényesítési jogosultsága az általa előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában nem áll fenn.A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a kérelmezői állásponttal szemben nem szükségszerű, hogy az ajánlattevő új közbeszerzést írjon ki, mert például dönthet másik érvényes ajánlatot tevő nyertesként való kihirdetéséről, vagy a beszerzés mellőzéséről is. "Ebből az következik tehát, hogy ezek a választási lehetőségek csak eshetőlegesek, ezért a kérelmező e tekintetben fennálló érdekeltsége legfeljebb közvetettnek minősül, márpedig ez a joggyakorlat szerint az ügyfélképesség megállapításához nem elegendő." (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.036/2003/5. és Legfelsőbb Bíróság Kf.III.37.539/2001/4. számú ítélete.)A Döntőbizottság szerint ezen az sem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megalapozottságának alátámasztásaként benyújtható bizonyítékok köre igen széles lehet, melyet felsorolásszerűen a Kbt. 72. §-ának (2) bekezdése is rögzít. Elsősorban az ajánlattevő érdeke, hogy az ajánlatkérő részére olyan indokolást adjon a valós helyzetről, amely alapján az ajánlatkérő megnyugtató módon tud dönteni az indokolás elfogadásáról. Ennek során elsődlegesen az ajánlattevőnek azon információkat és adatokat kell megadnia, amelyeket az ajánlatkérő az indokolásban megjelöl. Ennek hiányában biztosan érvénytelen lesz az ajánlat, még ha az ajánlatkérő egyes adatkérései nem is tűnnek relevánsnak vagy szakszerűnek.A D.378/2019. ügy kifejezetten érdekes, ahol a Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a kérelmező indokolását, illetve az annak alátámasztására becsatolt dokumentumot, és megállapította, hogy a kérelmező valamennyi ajánlatkérő által kért információt megadott és alátámasztott, így a teljesíthetőség megállapítható. A Döntőbizottság kiemeli, hogy "az ajánlatkérő az érvénytelenség indokaként olyan körülményekre hivatkozott (Lánchíd várható felújítása, iskolakezdés), mely körülmények figyelembevétele indokolt, de a fennállásuk objektíve nem kalkulálható. A Lánchíd felújítása körében kiemelendő, hogy az ajánlattételkor a kérelmező nem az adott híd használatával tervezte az útvonalat, és a hídfelújítás konkrét dátuma sem megállapítható. Fontos még annak rögzítése is, hogy a kérelmező indokolásában olyan munkavállalóval kívánja a feladatot ellátni, aki a teljesítés közelében lakik, így a hídfelújítás nem releváns, csak abban az esetben, ha a munkavállaló helyett az ügyvezető[…] részlet vége a válaszból.