Ajánlattevők nevesítése a hiánypótlásra irányuló felhívásban

Kérdés: Hiánypótlás esetén nevesíthetem-e az ajánlattevőket, hogy kinek milyen adatot kell pótolnia? Ha nem, akkor csak a hiányt írhatom le, és külön levélben kell jeleznem az ajánlattevőnek, hogy mit pótoljon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hiánypótlás esetében javasoljuk az érintett ajánlattevőt is nevesíteni, hiszen az értékelés szakaszában már egyértelmű az ajánlattevők személye. A hiánypótlás nyilvános, mindenki számára elérhető kell, hogy legyen. Az ajánlattevőknek joguk van más ajánlattevők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Saját eljárásrend jogszabályba ütközősége, eljárásrendminták

Kérdés: Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?
Részlet az állásfoglalásából: […] Két saját eljárásrendminta került nyilvánosságra. A Transparency International www.transparency.hu honlapján elérhető segédanyag érthetően, körültekintően írja le, miben lehet és miben nem lehet eltérni a főszabálytól. A www.kozbeszerzes.hu-n található, az NFM által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati elem pótlása

Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A részletes költségvetés az ajánlott ellenszolgáltatás részletes kifejtése, egyben az értékelésre kerülő részszempont lenyomata, mely az értékelés során alapul szolgálhat arra, hogy az ajánlatkérő megállapítsa, történt-e keresztfinanszírozás, minden költség megfelelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címke:

Aránytalanul alacsony ár alátámasztása

Kérdés: Előzetes vitarendezés esetén a közbeszerzés tárgyának az ajánlattevő által meghatározott feltűnően aránytalan – de a piacon elérhető leg­alacsonyabb áron aluli – ellenértéke elleni kifogás esetén milyen objektív bizonyítékok alapozhatják meg a kérelmet előterjesztő fél állításait? Tehát milyen objektív bizonyítékok fogadhatók el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 69. §-a kifejezetten foglalkozik az "aránytalanul alacsony ár" (a korábbi Kbt.-ben kirívóan alacsony ellenszolgáltatás) kérdéskörével. A rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek írásban indokolást kell kérnie – a többi ajánlattevő írásban történő értesítése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás tárgyalások után

Kérdés: A Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel tárgyalásos eljárásban a tárgyalások befejezését követően milyen hiányok pótolhatók még?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. a témával kapcsolatban a 93. § (3) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmaz.A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet az állásfoglalásából: […]  A félreértés az elektronikus árlejtéssel kapcsolatosszabályok és az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály összhangjánakhiányából adódik. Az árlejtést a törvény úgy pozicionálja, hogy annak azértékelés szakaszában kell megtörténnie, amennyiben az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kirívóan alacsony ár vizsgálatával kapcsolatosrendelkezések megváltoztak az új Kbt. hatálybalépésével. Ebből következően azajánlatkérőnek az új szabályok szerint kell eljárnia, amelyeket a törvény 69.§-ának (1)–(7) bekezdései rögzítik az alábbiak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címke:

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az egyetlen kapaszkodót a Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésébentaláljuk a fedezetről. E szerint az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásoseljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatokfelbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárt ajánlat bírálata

Kérdés: Szükséges-e a továbbiakban bírálnom a kizárt ajánlatot, ha például aránytalanul alacsony az ár?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Kbt.-ben a korábbi logika érvényesül, jelesül hogyamennyiben az ajánlatkérő az 56-57. § hatálya alá tartozik (amennyiben aválasztható kizáró okot az 57. § esetében az ajánlatkérő előírta), vagy akizáró ok az eljárás során következett be, az ajánlattevőt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
9
10
11