Összes cikk:
1. cikk / 56 Kizárás "nulla megajánlás" esetén
Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
2. cikk / 56 Nyilatkozattétel felszámolási eljárás vonatkozásában
Kérdés: Az ajánlatkérő a kizáró oki nyilatkozatban azt követeli meg, hogy felszámolási eljárás ne induljon cégünk ellen. Egy tanácsadó szerint ez érvénytelenségi ok, más szerint kizáró ok. Egyáltalán van-e lehetőség ezt előírni, amikor a Kbt. 62. §-a nem így fogalmaz? Hamis adatszolgáltatást eredményez-e, ha mégis lenyilatkozzuk?
3. cikk / 56 Eljárás hiányosan benyújtott hiánypótlás esetén
Kérdés: Milyen eljárási rend érvényesül hiányosan beadott hiánypótlás esetén?
4. cikk / 56 ESPD (EEKD) érvénytelensége
Kérdés: Érvénytelen-e az EEKD, ha az alfa pontot véletlenül beikszeltem, de egyébként minden információt megadtam, amit az ajánlatkérő kért? A hiánypótlásban is kiegészítettem a referenciával kapcsolatos adatokat, csak az alfa x-ét felejtettem el kitörölni.
5. cikk / 56 Részvételi jelentkezés érvényessége többletinformáció közlése esetén I.
Kérdés: Érvénytelen-e a részvételi jelentkezés, ha szakember alkalmassági követelményként történő előírásakor és egyúttal a szakember értékelésekor az ajánlatkérő előírja az alfa-szakaszt, és az ajánlattevő az ESPD (EEKD) benyújtásán túl a tételes igazolásokat is benyújtja?
6. cikk / 56 Részvételi jelentkezés érvényessége többletinformáció közlése esetén II.
Kérdés: Érvénytelen-e a részvételi jelentkezés, ha szakember alkalmassági követelményként történő előírásakor és egyúttal a szakember értékelésekor az ajánlatkérő előírja az alfa-szakasz kitöltését, de az ajánlattevő a részletes adatokat adja meg szakember vonatkozásában?
7. cikk / 56 Hiánypótlás nemteljesítése
Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
8. cikk / 56 Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről
Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
9. cikk / 56 Eljárás az ajánlat hibája, hiányossága esetén
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a dokumentációban szereplő azon kitételt, hogy az ajánlat bármely hibája, hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi? Ezek szerint hiánypótlásra tekintet nélkül?
10. cikk / 56 Érvénytelenség felhívásban nem szereplő iratok csatolása miatt
Kérdés: Ajánlatunkhoz becsatoltunk a referenciaigazolás kiegészítéseként katalógusokat az ajánlat részeként, abba belefűzve. Mivel az ajánlatkérő ezeket nem kérte, ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Megtehette ezt?
