56 találat a megadott érvénytelenség tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]érvényesíthető többletköltség. A Kbt. 72. §-a szerint lényeges ajánlati elem maga az átalánydíj. Közbeszerzési szempontból annak van relevanciája, hogy az ajánlattevő árképzése azon alapul, hogy az egyik ajánlati részelemmel egybeépíti a másik részelemet annak érdekében, hogy azáltal jogtalan előnyhöz jusson. Azonban a tiltott keresztfinanszírozás a költségvetési tételen belül az anyag­ár/munkadíj költségelemek között kizárható, így önmagában a nulla anyag- vagy díjköltségtétel nem feltétlenül jelenti azt, hogy hiányzik a teljes körű műszaki tartalomra tett vállalás, illetőleg ingyenes juttatásra tettek megajánlást. Az általános kizárásra ennek megfelelően nincs lehetőség, amennyiben nulla megajánlás érkezik egyes tételekre, úgy az ajánlatkérőnek tisztáznia kell a helyzetet, és érdemben megvizsgálnia, hogy az ajánlattevő az előírt műszaki tartalomra teljes körű, teljesíthető, megalapozott vállalást tetet-e. Ennek hiányában az ajánlatkérő megfosztja az ajánlattevőt attól, hogy éljen a közbeszerzésben biztosított lehetőségével, és egyben jogszerűtlenül mentesíti magát az érdemi bírálat elvégzése, vizsgálat kötelezettsége alól, mely jogsértő eljárásnak tekinthető.Ebben az esetben az ajánlatkérőnek a kötelezettsége hiánypótlást elrendelni, felvilágosítást kérni, és amennyiben nem állapítható meg automatikusan az érvénytelenség, figyelembe kell vennie a nullás tartalom okát, mértékét, jelentőségét, valamint az ajánlattevő érveit, ami miatt egyes tételeket máshol számolt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott műszaki feltételeknek.Esetünkben azonban a felszámolási eljárással kapcsolatos, a kizáró oki szabálytól eltérő előírás sérti a Kbt. 62. §-át, amely kötelező tartalommal írja elő a kizáró ok értelmezését, attól való eltérést nem engedve. Amennyiben ettől eltérő, kiterjesztettebb formában értelmezi az ajánlatkérő a rendelkezést, az a kizáró ok módosításához vezet.Nem merülhet fel tehát ebben az esetben a hamis adatszolgáltatás lehetősége, hiszen az ajánlatkérő nem kérheti a nem jogerősen elrendelt felszámolási eljárásról történő tájékoztatást, melyet ennek megfelelően nem is kell megtennie az ajánlattevőnek.A 62. § (1) bekezdés alábbi hamis adatszolgáltatásra vonatkozó szabályait tehát nem kell másként érteni, hanem abból kiindulni, hogy nem kérhet a kizáró oki szabályoktól eltérő tartalmú nyilatkozatot az ajánlatkérő.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben- a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és- a gazdasági szereplő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő nem teljeskörűen kezelt, akkor a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében a későbbi hiánypótlás során nem pótolható a hiányosság. Az ajánlat módosítása, kiegészítése akár önkéntes hiánypótlás keretében sem ütközhet a törvény 71. §-ának (6) bekezdésébe. Ennek megfelelően olyan helyzetnek kell fennállnia a hiánypótlást követően, ami miatt a kétszeres hiánypótlás tilalmába nem ütközik az esetlegesen újonnan kibocsátott hiánypótlás.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.A fentiekben hivatkozott (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése rendhagyó módon kiemel egy esetet, amikor nem köteles az ajánlatkérő hiánypótoltatni, annak ellenére, hogy hiányosságot észlel.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megjelöli, hogy az alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja-e az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát, vagy kéri a formanyomtatvány IV. részében szereplő részletes információk megadását. Ha az ajánlatkérő elfogadja az egyszerű nyilatkozatot, az alkalmassági követelményeket nem kell a formanyomtatványban feltüntetni. Részletes információk kérése esetén a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban.Jogi értelemben, ha az ajánlatkérő a részletes információkat is kéri, azaz az alkalmasság igazolására az ajánlattevő által későbbiekben benyújtása kerülő igazolások tartalmát stb., akkor azt az ajánlattevő köteles megadni, akár hiánypótlás keretében. A kérdésből ítélve az ajánlattevő ezt megtette, ugyanakkor az általános nyilatkozatot is fenntartotta ("alfa" pont), mely nem ellentétes a részletes adatokkal. Így nincs önellentmondás az egységes európai közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezése nem lehet érvénytelen. Amennyiben az alfa-szakaszt kitöltik, azt az ajánlatkérőnek el kell fogadnia. Ha az ajánlatkérő az online verziót használja, ilyen félreértés nem
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;- egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak, és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja, vagy a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő - a)-f) pontok.A rendelkezések közül a d), e) és f) pontokban foglaltak mutatnak összefüggést a hiánypótlással.A d) pont szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenségéhez vezet, ha az érintett gazdasági szereplő "nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést". Ebben a körben tehát annak van jelentősége, hogy az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező az ajánlatkérő felhívására vagy általa kibocsátott hiánypótlásra sem igazolja, hogy alkalmas.Az e) pont szerinti érvénytelenné nyilvánítást is meg kell, hogy előzze az ajánlatkérő részéről a hiánypótlási felhívás kibocsátása, amelyben az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkező kell felhívni arra, hogy az előírt nyilatkozatokat, igazolásokat, egyéb iratokat nyújtsa be, vagy azok hibáját, hiányosságát megfelelően korrigálja, illetve pótolja.Az f) pont szerinti esetben az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező az üzleti titokká minősítés szabályait megsértve minősít valamely dokumentumot, iratot vagy az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés meghatározott részét üzleti titokká, amelynek "átminősítésére"[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek az értékelés megkezdését megelőzően kell azt a döntést meghoznia, hogy mely ajánlatok képezhetik az értékelés alapját, azaz melyek felelnek meg a kiírás feltételeinek, és melyek nem, azaz melyek minősülnek "helyből érvénytelennek". Ez utóbbi kategóriába soroljuk azokat az ajánlatokat, amelyek olyan érvénytelenségi hibában szenvednek, amelyek sem hiánypótlással, sem felvilágosításkérés során nem orvosolhatók, nem küszöbölhetők ki, azaz nem tehetők érvényessé.A döntés meghozatalát követően irányadónak kell tekinteni a közbeszerzési törvény 79. §-ának (1) és (2) bekezdését, mely rendelkezések szerint- az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról. valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül;- az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.A fenti rendelkezés a közbeszerzési eljárásban nem hagyható tehát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felhívásban vagy a dokumentációban előírta, hogy katalógust nem lehet becsatolni, illetve ennek a rendelkezésnek a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.