40 találat a megadott kizárás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az elmúlt három évben a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja. (...)Az öntisztázásra vonatkozó 64. § (1) bekezdése kifejezetten utal bármely kizáró okra a kivételek mellett, melybe a választható kizáró okok is beletartoznak. Ez alapján a munkajogi jogsértést öntisztázó ajánlattevő nem zárható ki az eljárásból, ebből a szempontból nincs az ajánlatkérőnek választási lehetősége.A 64. § (1) bekezdése alapján ugyanis a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére - beleértve azokat az eseteket, amikor a törvényben meghatározott kötelességszegés vagy jogsértés az ajánlatkérő mérlegelése alapján vezet kizáráshoz - az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érvényesíthető többletköltség. A Kbt. 72. §-a szerint lényeges ajánlati elem maga az átalánydíj. Közbeszerzési szempontból annak van relevanciája, hogy az ajánlattevő árképzése azon alapul, hogy az egyik ajánlati részelemmel egybeépíti a másik részelemet annak érdekében, hogy azáltal jogtalan előnyhöz jusson. Azonban a tiltott keresztfinanszírozás a költségvetési tételen belül az anyag­ár/munkadíj költségelemek között kizárható, így önmagában a nulla anyag- vagy díjköltségtétel nem feltétlenül jelenti azt, hogy hiányzik a teljes körű műszaki tartalomra tett vállalás, illetőleg ingyenes juttatásra tettek megajánlást. Az általános kizárásra ennek megfelelően nincs lehetőség, amennyiben nulla megajánlás érkezik egyes tételekre, úgy az ajánlatkérőnek tisztáznia kell a helyzetet, és érdemben megvizsgálnia, hogy az ajánlattevő az előírt műszaki tartalomra teljes körű, teljesíthető, megalapozott vállalást tetet-e. Ennek hiányában az ajánlatkérő megfosztja az ajánlattevőt attól, hogy éljen a közbeszerzésben biztosított lehetőségével, és egyben jogszerűtlenül mentesíti magát az érdemi bírálat elvégzése, vizsgálat kötelezettsége alól, mely jogsértő eljárásnak tekinthető.Ebben az esetben az ajánlatkérőnek a kötelezettsége hiánypótlást elrendelni, felvilágosítást kérni, és amennyiben nem állapítható meg automatikusan az érvénytelenség, figyelembe kell vennie a nullás tartalom okát, mértékét, jelentőségét, valamint az ajánlattevő érveit, ami miatt egyes tételeket máshol számolt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elbánást Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.Azoknak az országoknak a felsorolását, melyek ajánlattevői nem zárhatók ki, az aktuális Hatósági Útmutató tartalmazza. (Jelenleg a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója, "Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről" címmel van hatályban. Megjelent: KÉ 2020. évi 254. szám; 2020. 12. 31.)A kérdésben jelzett fenntartott eljárás esetében az ajánlatkérő a részvétel jogát kisebb árbevétellel rendelkező ajánlattevők számára tartja fenn, támogatva ezzel a kis- és középvállalkozásokat. A szabály kógenciájából adódik, hogy nincs lehetőség tágan értelmezni, és esetleg csak hazai vállalkozások számára fenntartani az eljárást. Attól, hogy nemzeti rezsimben szerez be az ajánlatkérő, a nemzeti elbánás szabályát nem vegyítheti a fenntartott eljárás szabályrendszerével, vagy nem alkalmazhat a nemzeti elbánástól eltérő megoldást kisebb értékű eljárások esetében sem.[A Kbt. 114. §-ának (11) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]véve - az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.A 2021. február 1-jén hatályba lépő új szabály felpuhítja a végelszámolásra, csődeljárásra vonatkozó kizáró okot, azaz fennállása esetében az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy mégis szerződést köt az érintett ajánlattevővel. Erre az irányelvi lehetőségre az indokolás hívja fel a figyelmet, és példaként az árubeszerzést hozza. A kizáró ok figyelmen kívül hagyása az ajánlatkérő szabadsága, nem köteles minden esetben megvizsgálni, ha a kizáró ok fennállása esetében mégis képes a teljesítésre a gazdasági szereplő - az ajánlattevő, a kapacitást biztosító, az alvállalkozó.[A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.A közbeszerzési törvény alábbiakban ismertetendő 71. §-ának (4) bekezdése behatóan foglalkozik ezzel a helyzettel, amennyiben az ajánlatkérő kifejezetten megállapítja az alábbiakban érintett kizáró okok hatálya alá tartozást. Nem az az első lépés, hogy hamis adatszolgáltatással vádolja, hanem hiánypótlási felhívást küld az érintett ajánlattevőnek az alábbi kisegítő szabály értelmében:Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p)-q) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.Amennyiben maga az ajánlattevő jön rá a kizáró oki problémára, és még nyitva van az ajánlattételi határidő,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyértelművé tegye, valójában a korábbi nyilatkozatot nem szeretné felhasználni, inkább helyette új dokumentumot nyújt be. Ez azonban az alapelvek sérelmével jár, hiszen hamis fordítás eredményeként benyújtott dokumentummal kívánta igazolni ajánlata érvényességét az eljárásban.A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.A hamis adatszolgáltatáshoz nem szükséges a szándékosság, akár gondatlanságból is megvalósulhat, melynek következménye három év kizárás a közbeszerzési piacról. Mivel mindez olyan hamis nyilatkozatnak minősül, mely fordítást maga az ajánlattevő készített, és mindez közvetlen hatással van az ajánlat értékelésére vonatkozó ajánlattevői döntésre, így az alábbi kizáró ok hatálya alá kerül az ajánlattevő. Ennek feltétele, hogy az összegezésben is kitérjen rá az ajánlatkérő, ellenkező esetben hamis adatszolgáltatás nélkül lesz az ajánlat érvénytelen.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerint az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban:[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]döntött, hogy a teljes hiánypótlás tartalmát nem veszi figyelembe, és így érvénytelenségi okként értékeli. Valójában érvénytelenségi okként elegendő lett volna a 71. § (8) bekezdésének b) pontját meghatározni, mégis a (10) bekezdés értelmében a teljes hiánypótlást is érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Ennek azért van jelentősége, mert ha a hiánypótlás során az ajánlattevő nem igazolja az alkalmasságát az ajánlatkérő felhívására, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint hamis nyilatkozatot tesz, hiszen a korábbiakban úgy nyilatkozott, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. Ennek következtében kizárható az eljárásból, továbbá a 62. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében - amennyiben ez az összegzésben is megjelenik - három évre kizárják a közbeszerzési piacról.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) és i) pontjai szerint ugyanis az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki- korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott - határozata jogszerűnek mondta ki;- az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot, vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - is) és ib) alpontok.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]divíziói szoros kapcsolatban állnak az ajánlatkérővel, ugyanakkor saját függetlensége igazolásával, bizonyításával egyértelművé teheti, hogy független jogi személyként jogszerűen tehet ajánlatot az eljárásban.A hivatkozott 25. § (8) bekezdésének szabálya a következő. Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosításkérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendeletben megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél.A másik esetben a részletes árajánlatban szükséges tájékoztatást kérni arról, hogy az ajánlattevő milyen összegű rezsióradíjjal számolt. Ebben az esetben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az alábbiak szerint nem automatikus, de szükséges az ajánlattevő részletes indokolását kérni arról, hogy milyen költségstruktúra alapozza meg ajánlatát.A kormányrendelet 25. §-ának (1) bekezdése értelmében amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél.A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes − az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]iratokat az ajánlat részeként kell az ajánlatkérőnek kezelnie, mintha az eredetileg benyújtott ajánlat része lenne. Amennyiben további információt közölt az ajánlattevő - amely például a könnyebb megértést szolgálja -, az az ajánlatkérő hasznára válik. Amennyiben azonban valótlan
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.