Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...már az eljárás lezárását követően történik az alvállalkozó bevonása.Fentiek alapján semmilyen módon nem javasolt azonnal a szerződéskötést követően az alvállalkozó bevonása, a tárgyalások megkezdése még a szerződés megkötését megelőzően, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Új konzorciumvezető kijelölése

Kérdés: Aláírt, futó, több szolgáltató részvételével megkötött keretmegállapodás esetében van-e lehetőség a konzorciumvezető és a konzorciumi tag egymással történő felcserélésére?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás lezárult, a keretmegállapodást minden konzorciumi partner aláírta. A konzorciumvezető feladatait a konzorciumi szerződés rögzíti, melyen a felek változtathatnak. A keretmegállapodás kitérhet arra, hogy a konzorciumvezető változását milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Ajánlati kötöttség meghosszabbítása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Eltelt 30 nap, közben az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de az ajánlattevő által meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül erre sor?
Részlet a válaszából: […] ...történt megküldése napjától számított harminc – építési beruházás esetén hatvan – nappal meghosszabbodik.(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha e törvény másként nem rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen például az összeférhetetlenség [Kbt. 25. § (9) bekezdés], az aránytalanul alacsony ár (Kbt. 72. §), vagy az egyes szerződésmódosítási esetkörök [pl. Kbt. 141. § (3) bekezdés] alkalmazhatóságának vizsgálata.Azoknál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Kapacitást biztosító szervezet értékelési szempontra

Kérdés: Az ajánlatkérő a felelős műszaki vezető szakember többlettapasztalatát jelölte meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. Egy szakemberrel kapcsolatos értékelési szempontra is bevonhatunk kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást biztosító szervezet a szerződés teljesítésére való alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez kapcsolódó fogalom. A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján van lehetőség arra, hogy az ajánlattevő, a közöttük fennálló kapcsolat jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Amennyiben az ajánlati biztosítékot vegyesen (pl. 50-50%-ban), bankgarancia és biztosítási kötvény (biztosító által vállalt garancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény) formájában kívánja az ajánlattevő teljesíteni, azt a törvény alapján el kell-e fogadnia az ajánlatkérőnek, illetve milyen esetekben tagadhatja meg az ajánlati biztosíték fentiek szerinti teljesítését?
Részlet a válaszából: […] ...befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Érvénytelenségi okok számossága

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban alkalmazzuk a fordított bírálatot, azaz, hogy először értékelünk, utána bírálunk. Az első helyezett ajánlattevő ajánlata nagyon hiányos, és van olyan hiba is (a szakmai ajánlatot érinti), amely szerintünk nem javítható. Ebben az esetben ki kell küldenünk hiánypótlási felhívást, vagy rögtön érvényteleníthetjük az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...meg az ajánlattal összefüggésben. Így például, ha alkalmassági követelménnyel kapcsolatos adattartalom hiányzik, akkor az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek való nem megfelelése, mint érvénytelenségi ok, nem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Előszerződés és tényleges bevonás

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet a válaszából: […] ...álláspontunk szerint az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget ténylegesen korlátozza, mivel az előszerződés többletkötelezettséget jelent a felek részéről. A Kbt. jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Opció kikötése

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. A teljes mennyiségen belül opciós mennyiséget is szeretnénk megjelölni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár egyes termékekre is?
Részlet a válaszából: […] ...meg. A Kbt. 58. §-a alapján az eljárást megindító felhívásban kell megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, valamint a szerződéstervezetben foglaltaknak megfelelő mennyiségi eltérést vagy opcionális mennyiséget is. A Kbt. 141. § (4) bekezdése arra utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul magas ár keretmegállapodás esetén

Kérdés: Keretmegállapodás esetén beérkezett ajánlat kapcsán megállapítható-e a túlzottan magas ár és emiatt az eredménytelenség?
Részlet a válaszából: […] ...alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatában megadott ár vagy annak egyes összetevői alapján megállapítható, hogy a szerződéskötés a 2. § (4) bekezdésében foglalt alapelv súlyos sérelmét valósítaná meg.”Mivel keretszerződés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
1
2
3
…
312