97 találat a megadott szerződés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kérdésből, így például a közbeszerzési tanácsadóval történő együttműködés utólag eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő úgy véli, mindez befolyásolta az eljárást lezáró döntését. Az elálláshoz mindenesetre az alábbiak szerint mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek joga van.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e paragrafus szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az adott, előzetes vitarendezéssel érintett részben is meg szeretné kötni azt az ajánlatkérő.A Kbt. 80. § (5) bekezdése alapján, ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.A döntés indoka, hogy a kérelmezett a jogorvoslati eljárásban nem bizonyította a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott körülmények fennállását, melynek kapcsán a jogorvoslati fórum egyenként vizsgálja mind az öt körülményt, mely az ajánlati kötöttségtől való szabadulást eredményezné, melyek az alábbiak:-az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,-ellenőrzési körükön kívül eső,-és általuk előre nem látható körülmény miatt,-a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lennének képesek,-vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.A kérelmezett lényegében az ajánlatkérő magatartására, a koronavírus okozta járványhelyzetre, a kormány által bevezetett szigorításokra és a külkereskedelem ezen hatások miatti lelassulására, leállására hivatkozott.A vizsgálat során a Döntőbizottság rögzítette a beszerzett bizonyítékok alapján, hogy a jogorvoslattal érintett tárgyi közbeszerzés 3. részében szereplő eszközök közül a kérelmezett a Sony BP-U60, valamint a Sony BP-U90 típusú áruk beszerzésével kapcsolatban nyilatkozott úgy, hogy azok a fentebb említett okok miatt váltak beszerezhetetlenné, az ajánlatukban szereplő további eszközök beszerezhetők maradtak. Ezzel ellentétben a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a felhívásban, mind az egyéb közbeszerzési dokumentumokban nem konkrétan határozta meg az ajánlatkérő azt, hogy az ajánlatot a Sony BP-U60 és Sony BP-U90 típusú eszközökkel kell megtenni, csupán a Sony BP-U60 szerepelt referenciaként, egyebekben az ezzel műszakilag egyenértékű eszközökkel is lehetett ajánlatot tenni, ahogyan azt tette a kérelmezetten kívüli más gazdasági szereplő is.Tényként állapítható meg a gyártó válasza alapján, hogy a Sony[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetmény megjelenését - a 37. § (4) bekezdése szerinti hirdetménnyel érintett szerződések esetében a szerződéskötést - követően haladéktalanul, valamint a szerződésmódosításokat a 37. § (1) bekezdés j) pontja szerinti hirdetmény megjelenését követően haladéktalanul; c) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: ca) hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra); cb) a szerződő felek megnevezését; cc) azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e; cd) a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját; valamint ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül.A fenti szabály a hivatkozott dokumentumokat és adatokat az EKR-be kéri feltölteni, melyet a továbbiakban nem kell külön a CORE-ba is tölteni. A párhuzamosság többletadminisztrációja számos félreértéshez vezetett, így az EKR-CORE-adatkapcsolat kiépítését követően egyszerűbb lesz az adatfelvitel az ajánlatkérők számára. További változás, hogy az eredményről szóló tájékoztatót követően kell biztosítani a szerződés feltöltését is.A Kbt. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki a fentiekkel összhangban:Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az EKR-ben kell teljesíteni, amely gondoskodik az adatoknak a CoRe-ba történő, a feltöltést követő azonnali, változtatás nélküli automatikus továbbításáról.Figyelemmel a fenti adatkapcsolat kiépítésére, ennek a szabálynak a hatálybalépése 2021. július 1-je.A fentiekben hivatkozott alvállalkozók bejelenté­sére utaló szabály a továbbiakban nem teszi szükségessé minden egyes alvállalkozó bejelentése esetében a kizáró ok hatálya alá nem tartozással kapcsolatos nyilatkozatok benyújtását.A módosítás eredményeként a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. (...)A szerződésmódosításra vonatkozó 141. § (2) bekezdése szerinti, ún. de minimis szabály építési beruházások esetében automatikusan lehetővé teszi a szerződés 15%-os értékváltoztatását indokolás nélkül.A fenti bekezdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés b) pontja szerint a szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:Szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át, valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ennek a de minimis szabálynak az alkalmazhatóságát korlátozza a törvény 141. §-ának (3) bekezdése, mely szerint nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha a szerződésmódosítást követő érték átlépi az értékhatárt, azaz már más szabályok vonatkoznának a szerződésre, ha eredetileg is a teljes értéket vette volna figyelembe az ajánlatkérő a módosítással együtt. Ez a szigorú feltételrendszer azért tér el a 141. § (4) bekezdés szerinti szabálytól, mert a (2) bekezdésben nem kell indokolni a változást, gyakorlatilag automatikusan megvalósítható a %-os bővítés.Ezért a (3) bekezdés korlátja szigorúan értelmezendő, és amennyiben a háromszázmilliós[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozásában az alábbi Kbt.-rendelkezések irányadóak:- ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek - vagy az erre jogosult valamelyik fél - általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására (a továbbiakban együtt: szerződésmódosítás);- a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...) - Kbt. 142. §-ának (1) és (4) bekezdésének a) pontja.A 141. § (4) bekezdés módosíthatóságról és módosulásról szól, azaz nem feltételezi, hogy minden esetben aktív módon kell módosítani a szerződést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek ugyanakkor - annak ellenére, hogy a közbeszerzési jogszabály erről nem rendelkezik - jogában áll az alvállalkozóról információt kérni, kizáró oki vizsgálatot végezni, míg kapacitást biztosító esetében alkalmasságvizsgálat keretében további dokumentumokat kérni.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Ugyan a módosítás nem tartozik a Kbt. 141. § (6) bekezdésének hatálya alá, tehát nem minősül lényegesnek, mégis tartalmát tekintve olyan változással jár, melyet pontosan nem, csak részben lehet előre meghatározni. Amennyiben részben automatikus, részben pedig aktív szerződésmódosítással és hirdetmény-közzététellel jár a változás, valójában nem sikerült megoldani az alapproblémát, jelesül hogy ne kelljen hirdetményt közzétenni az alvállalkozó módosítása esetében.A fentiekben utalt, a Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése értelmében, a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatályos szabályok alapján erre ma már nincs lehetőség, a kapacitást biztosító szervezet egyszerű nyilatkozatával is alátámasztható a teljesítésbe történő bevonás az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Ahol még felvetődhet az alvállalkozói szerződések bekérésének lehetősége, az az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés.A Kbt. 72. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.A törvény 72. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi tény-, adatkalkuláció bekérését, de ez nem jelenti azt, hogy az összes alvállalkozói szerződést be kell mutatni annak érdekében, hogy a költségvetést alátámasszák. Ez olyan túlzás, melybe nagyon sok ajánlattevő beleesik, hiszen az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, minél többször és részletesebben kéri az indokolást az ajánlatkérő, annál kevésbé vádolható azzal, hogy nem tett meg mindent az aránytalan kötelezettségvállalás megfelelő vizsgálata és döntésének megalapozása érdekében. Véleményünk szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem teszi lehetővé az alvállalkozói[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fenntartása. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.A kérdésben vélhetően a közelmúltban megjelent D. 441/6/2019. számú, szerződéskötést engedélyező döntésre utal a kérdező, ahol az ajánlatkérő részletes indokolást adott, hogy az érintett "Ovis labdaprogram" miért minősül kiemelkedően fontos érdeknek vagy közérdeknek.A kérelmező a 2019. augusztus 29-én benyújtott jogorvoslati kérelmében a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését kérte. A kérelmező három kérelmi elemet terjesztett elő, melyekben az ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszát, a nyertes ajánlattevő ajánlatának bírálatát, illetve a nyertes ajánlat érvényességére vonatkozó ajánlatkérői döntést kifogásolta, azaz több eljárási cselekményt is az eljárás során.A szerződéskötés engedélyezése még abban a szakaszban történik, amikor a jogorvoslati fórum még nem döntött érdemben az ügyben, de ennek ellenére engedi a szerződés megkötését. Az ajánlatkérő indokolása szerint a Kbt. 156. §-ának (4) bekezdésében rögzített feltételrendszer a jelen ügyben teljesül, figyelemmel arra, hogy a szerződéskötés az Alaptörvény és a kormány által is elismert, megvalósítani kívánt halasztást nem tűrő közérdeket szolgál. Az ajánlatkérő a határozat szerint kifejtette, hogy a kormány az "Ovis labdaprogram" megvalósítása érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1730/2018. (XII. 18.) Korm. határozatában egyetértett az óvodás gyermekek egészséges életmódra és a mozgás szeretetére történő nevelése érdekében az "Ovis labdaprogram" (a továbbiakban: Program) megvalósításával. Ennek keretében az ajánlatkérő támogatási szerződés keretében, a központi költségvetés terhére 1 Mrd forint összegű forrást kapott, a fel nem használt támogatási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében. Más a helyzet - mint ahogyan az a döntésben olvasható -, ha az említett szerződés dokumentumai előírják bizonyos, akár lényeges feltételek kiigazításának lehetőségét a szerződés odaítélését követően, és meghatározzák a lehetőség részletszabályait. Ha azonban nagymértékben szűkül a feladatok köre, felvetődik a lehetőség, hogy amennyiben ezt más gazdasági szereplő is előre látta volna, abban az esetben előnyösebb, más ajánlatot tehetett volna. További problémát jelent, hogy a nagymértékű módosítás során nem egyértelmű, hogy a szerződés értékét mennyiben kell csökkenteni, hogy az arányok ne boruljanak fel, elsősorban a nyertes ajánlattevő javára.A Kbt. 141. §-a az alábbi kapcsolódó szabályokat tartalmazza, melyek a szerződés általános jellegének megváltozására, vagy a módosítás lényegtelen voltára utalnak. Az általános jelleg megváltozása véleményünk szerint a témához kapcsolódik, mivel a beszerzési tárgy nagymértékű szűkítésével akár egészen más jellegű teljesítésre van szükség, mely lényegesen alacsonyabb ár elérését is eredményezhette volna, így a jelleg megváltozására nagymértékű szűkítés esetében is figyelni kell.A Kbt. 140. §-ának (4) bekezdése alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:- ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét; (...) - a) pont.A következő lehetőség a lényegtelen módosítási körbe sorolás, ahol a feltételek gyakorlatilag azonosak, csak például a mennyiségi jellemzők visszafogottabbak. Ez a mennyiségi változás azonban nem eredményezheti a szerződés gazdasági egyensúlyának felborulását, vagy akár a korábbi tartalom megváltoztatása mellett új tartalom beépítését az eljárásba.A[…] részlet vége a válaszból.