Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

99 találat a megadott szerződés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket - mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket - nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő nem volt hajlandó válaszolni, miközben akkor is jogszerűen járt volna el, ha egyszerű, általános válaszokat ad. Összességében tehát egy rutinos ajánlatkérő meg tudja oldani, hogy amennyiben nem kíván egyes tartalmakat érinteni, jelzi, hogy ezeken nem kíván változtatni, de ettől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4785

2. találat: ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszból: […]kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg az alkalmasság elő­írásának módját például árubeszerzés esetében.Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható-indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud;-elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak - g) és i) pontok.Az uniós forrás ellenőrzése során gyakori, hogy a fenti alkalmassági követelmény helyett az ajánlatkérőnek szerződéskötési feltétel alkalmazását javasolják. Jogszabály hiányában véleményünk szerint alvállalkozó is teljesítheti a feltételt, melynek komoly hiányossága ugyanakkor, hogy a teljesítés során nem kérhető számon, hiszen csak szerződéskötési feltételként szerepel az ajánlatkérő előírásában. Rutinosabb az ajánlatkérő, ha az ellenőrző szervezet alkalmasság helyett szerződéskötési feltételként kéri meghatározni a fenti tanúsítványok előírását, úgy a szerződés teljesítése vonatkozásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4762

3. találat: Az ajánlatkérő elállása a szerződéstől

Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?
Részlet a válaszból: […]kérdésből, így például a közbeszerzési tanácsadóval történő együttműködés utólag eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő úgy véli, mindez befolyásolta az eljárást lezáró döntését. Az elálláshoz mindenesetre az alábbiak szerint mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek joga van.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e paragrafus szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4706

4. találat: Szerződéskötés előzetes vitarendezéssel nem érintett szerződésrész esetén

Kérdés: Megköthetem-e az építési beruházásra irányuló szerződést, ha két részben előzetes vitarendezést kezdeményeztek, de a harmadik részben meg lehetne azt kötni? Nem egyértelmű számunkra a szabályozás.
Részlet a válaszból: […]az adott, előzetes vitarendezéssel érintett részben is meg szeretné kötni azt az ajánlatkérő.A Kbt. 80. § (5) bekezdése alapján, ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4705

5. találat: Visszalépés szerződéskötéstől járványhelyzetre hivatkozással

Kérdés: Lehet-e hivatkozni a szerződés megkötésétől való visszalépés esetében a létező és releváns Covid-helyzetre?
Részlet a válaszból: […]fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.A döntés indoka, hogy a kérelmezett a jogorvoslati eljárásban nem bizonyította a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott körülmények fennállását, melynek kapcsán a jogorvoslati fórum egyenként vizsgálja mind az öt körülményt, mely az ajánlati kötöttségtől való szabadulást eredményezné, melyek az alábbiak:-az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,-ellenőrzési körükön kívül eső,-és általuk előre nem látható körülmény miatt,-a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lennének képesek,-vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.A kérelmezett lényegében az ajánlatkérő magatartására, a koronavírus okozta járványhelyzetre, a kormány által bevezetett szigorításokra és a külkereskedelem ezen hatások miatti lelassulására, leállására hivatkozott.A vizsgálat során a Döntőbizottság rögzítette a beszerzett bizonyítékok alapján, hogy a jogorvoslattal érintett tárgyi közbeszerzés 3. részében szereplő eszközök közül a kérelmezett a Sony BP-U60, valamint a Sony BP-U90 típusú áruk beszerzésével kapcsolatban nyilatkozott úgy, hogy azok a fentebb említett okok miatt váltak beszerezhetetlenné, az ajánlatukban szereplő további eszközök beszerezhetők maradtak. Ezzel ellentétben a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a felhívásban, mind az egyéb közbeszerzési dokumentumokban nem konkrétan határozta meg az ajánlatkérő azt, hogy az ajánlatot a Sony BP-U60 és Sony BP-U90 típusú eszközökkel kell megtenni, csupán a Sony BP-U60 szerepelt referenciaként, egyebekben az ezzel műszakilag egyenértékű eszközökkel is lehetett ajánlatot tenni, ahogyan azt tette a kérelmezetten kívüli más gazdasági szereplő is.Tényként állapítható meg a gyártó válasza alapján, hogy a Sony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4699

6. találat: A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszból: […]a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetmény megjelenését - a 37. § (4) bekezdése szerinti hirdetménnyel érintett szerződések esetében a szerződéskötést - követően haladéktalanul, valamint a szerződésmódosításokat a 37. § (1) bekezdés j) pontja szerinti hirdetmény megjelenését követően haladéktalanul; c) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: ca) hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra); cb) a szerződő felek megnevezését; cc) azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e; cd) a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját; valamint ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül.A fenti szabály a hivatkozott dokumentumokat és adatokat az EKR-be kéri feltölteni, melyet a továbbiakban nem kell külön a CORE-ba is tölteni. A párhuzamosság többletadminisztrációja számos félreértéshez vezetett, így az EKR-CORE-adatkapcsolat kiépítését követően egyszerűbb lesz az adatfelvitel az ajánlatkérők számára. További változás, hogy az eredményről szóló tájékoztatót követően kell biztosítani a szerződés feltöltését is.A Kbt. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki a fentiekkel összhangban:Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az EKR-ben kell teljesíteni, amely gondoskodik az adatoknak a CoRe-ba történő, a feltöltést követő azonnali, változtatás nélküli automatikus továbbításáról.Figyelemmel a fenti adatkapcsolat kiépítésére, ennek a szabálynak a hatálybalépése 2021. július 1-je.A fentiekben hivatkozott alvállalkozók bejelenté­sére utaló szabály a továbbiakban nem teszi szükségessé minden egyes alvállalkozó bejelentése esetében a kizáró ok hatálya alá nem tartozással kapcsolatos nyilatkozatok benyújtását.A módosítás eredményeként a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4623

7. találat: Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszból: […]kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. (...)A szerződésmódosításra vonatkozó 141. § (2) bekezdése szerinti, ún. de minimis szabály építési beruházások esetében automatikusan lehetővé teszi a szerződés 15%-os értékváltoztatását indokolás nélkül.A fenti bekezdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés b) pontja szerint a szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:Szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át, valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ennek a de minimis szabálynak az alkalmazhatóságát korlátozza a törvény 141. §-ának (3) bekezdése, mely szerint nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha a szerződésmódosítást követő érték átlépi az értékhatárt, azaz már más szabályok vonatkoznának a szerződésre, ha eredetileg is a teljes értéket vette volna figyelembe az ajánlatkérő a módosítással együtt. Ez a szigorú feltételrendszer azért tér el a 141. § (4) bekezdés szerinti szabálytól, mert a (2) bekezdésben nem kell indokolni a változást, gyakorlatilag automatikusan megvalósítható a %-os bővítés.Ezért a (3) bekezdés korlátja szigorúan értelmezendő, és amennyiben a háromszázmilliós[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4523

8. találat: Szerződés automatikus változásának dokumentálása

Kérdés: A felek korábbi rendelkezésének megfelelő automatikus változás történik a szerződésben. Hogyan kell ezt dokumentálni, ha ez már eleve a szerződés része volt? Szükséges-e formális szerződésmódosítást készíteni?
Részlet a válaszból: […]vonatkozásában az alábbi Kbt.-rendelkezések irányadóak:- ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek - vagy az erre jogosult valamelyik fél - általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására (a továbbiakban együtt: szerződésmódosítás);- a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...) - Kbt. 142. §-ának (1) és (4) bekezdésének a) pontja.A 141. § (4) bekezdés módosíthatóságról és módosulásról szól, azaz nem feltételezi, hogy minden esetben aktív módon kell módosítani a szerződést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4522

9. találat: Alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrend a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Lehet-e a szerződésbe alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrendet beépíteni, szükségtelenné téve ezzel a szerződés módosítását ezekben az esetekben?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek ugyanakkor - annak ellenére, hogy a közbeszerzési jogszabály erről nem rendelkezik - jogában áll az alvállalkozóról információt kérni, kizáró oki vizsgálatot végezni, míg kapacitást biztosító esetében alkalmasságvizsgálat keretében további dokumentumokat kérni.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Ugyan a módosítás nem tartozik a Kbt. 141. § (6) bekezdésének hatálya alá, tehát nem minősül lényegesnek, mégis tartalmát tekintve olyan változással jár, melyet pontosan nem, csak részben lehet előre meghatározni. Amennyiben részben automatikus, részben pedig aktív szerződésmódosítással és hirdetmény-közzététellel jár a változás, valójában nem sikerült megoldani az alapproblémát, jelesül hogy ne kelljen hirdetményt közzétenni az alvállalkozó módosítása esetében.A fentiekben utalt, a Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése értelmében, a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4483

10. találat: Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszból: […]hatályos szabályok alapján erre ma már nincs lehetőség, a kapacitást biztosító szervezet egyszerű nyilatkozatával is alátámasztható a teljesítésbe történő bevonás az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Ahol még felvetődhet az alvállalkozói szerződések bekérésének lehetősége, az az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés.A Kbt. 72. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.A törvény 72. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi tény-, adatkalkuláció bekérését, de ez nem jelenti azt, hogy az összes alvállalkozói szerződést be kell mutatni annak érdekében, hogy a költségvetést alátámasszák. Ez olyan túlzás, melybe nagyon sok ajánlattevő beleesik, hiszen az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, minél többször és részletesebben kéri az indokolást az ajánlatkérő, annál kevésbé vádolható azzal, hogy nem tett meg mindent az aránytalan kötelezettségvállalás megfelelő vizsgálata és döntésének megalapozása érdekében. Véleményünk szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem teszi lehetővé az alvállalkozói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4482
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést