Szerződéskötési határidő elmulasztása

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban nyertesként kerültünk kihirdetésre. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, de a nyári szabadságok miatt a szerződéskötés megcsúszott. Az a kérdésünk, hogy az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt első részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...esetén 60 – nappal meghosszabbodik. Ennyi idő áll tehát a szerződő felek rendelkezésére, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést megkössék. Ez a törvényi határidő nem hosszabbítható meg, és a kötelezettség alól nem mentesíti sem az ajánlatkérőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési bűncselekmény

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményének egyeztetése bűncselekménynek minősül-e, vagy egyszerű versenyjogi jogsértés? Tehát az érintett személyekre vonatkozóan ennek a tevékenységnek lehet-e büntetőjogi következménye?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zárt körű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Verseny újranyitása keretmegállapodásban

Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.
Részlet a válaszából: […] ...a verseny újranyitását, hanem a 105. § (1) bekezdése értelmében vagy közvetlen megrendeléssel, vagy írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel. A Kbt. 105. § (1) bekezdése eleve utal arra az esetre, amikor ugyan több ajánlattevővel tervezte az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Szakember tapasztalata

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.”A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Építményi jog értelmezése

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...tárgya lehet. Az átruházással, illetve jogutódlással szerzett építményi jog jogosultja e jogát az építményi jog alapjául szolgáló szerződés szerint gyakorolhatja. Az építményi jog zálogjoggal az erre irányuló zálogszerződés alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Hiánypótlás szakember megnevezése esetében

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumok nem tartoznak a szakmai ajánlati körbe. E körben ugyanis az ajánlattevők nem a beszerzés tárgyára, a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásra tettek ajánlatot. A vizsgált részszempontok alapján az ajánlat nem tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Iratbetekintés és előzetes vitarendezés időszerűsége

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...igazolnia kell az ügyfélképességet is, egy esetleges érvénytelen ajánlat vagy az értékelési sorrendben való távoli elhelyezkedés, a szerződés elnyerésére való esélytelen helyzet gátolni fogja az adott ajánlatra vonatkozó döntés vitatását.Összességében egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gyártó ajánlattevőként

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?
Részlet a válaszából: […] ...a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.A kérdésben felvázolt esetben két külön ajánlatot nyújtottak be,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Nem megfelelő szakember előírása

Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.”Ennek megfelelően nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

„De minimis” szerződésmódosítás

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának előfeltétele, hogy a módosítás a szerződéses ellenértéket érintse. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítási esetkört az irányelv alapvetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
303