38 találat a megadott szerződés teljesítése tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb termékkel frissítheti a katalógust; e követelmény teljesüléséről az ajánlattevő rövid tájékoztatást nyújt a meghatározó műszaki paraméterek ismertetésével a termékcseréről szóló tájékoztatásában - Kbt. 109. § (14) bekezdése.Valójában azonban itt sem termékcseréről, hanem a katalógus kiegészítéséről van szó, így a DBR-ben rugalmasan alakítható a termékportfólió, melyet az ajánlatkérő megversenyeztethet. Ebben az esetben ugyanis nincs lehetőség kínálati katalógus alapján a termékek és szolgáltatások közvetlen megrendelésére. Erre hivatkozik a Kbt. 109. § (6) bekezdése az alábbiak szerint:Az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia:-felhívja az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat, a termékcsere (14) bekezdésben meghatározott elő­írásainak megfelelően töltsék fel új termékeiket; vagy-értesíti az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból gyűjti össze azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek - a) és b) pontokA termékcsere intézménye tehát nem a Kbt.-ből következik, így amennyiben egyébként az ajánlatkérő a szerződésmódosítási szabályok szerint ezt nem teszi lehetővé keretmegállapodásában, abban az esetben véleményünk szerint nincs arra lehetőség. A termékcserével kapcsolatos eljárásrend részletes szabályozása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfeleljen a szakember, hanem az is, hogy az értékelési szempontok szerint is helyébe tudjon "elvi értelemben" lépni az új szakember a réginek, függetlenül a teljesítés szakaszától.A Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése alapján a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az ajánlattevő által pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.A 138. § (4) bekezdése szerint az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybe­vétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül - ca)-ce) alpontok.A cd) alpont vonatkozásában a kérdés megítélése szerződésfüggő. A műszaki-átadás átvétel megindításának a napja főszabályként irányadó (Ptk. 6:247. §), hiszen akkor kezdi meg a kötelezett fél az átadást. Amint befejeződik az eljárás, az átadás visszamenőleg az átadás megkezdésére nézve lesz teljesített. Ettől eltérhetnek a felek, lehetőség van a sikeres műszaki átadás-átvétel napjára időzíteni a teljesítést, ekkor az eljárás befejezése lesz a teljesítés időpontja. A felek választhatják a készre jelentést is a teljesítés vonatkozásában irányadó időpontnak, de ebben az esetben is akkor javasolt visszamenőleg, ha már az átadás-átvétel megtörtént. A teljesítésigazolás időpontját nem tekintenénk irányadónak, még ha ebben a felek meg is egyeznek, hiszen ez olyan jogot biztosít az ajánlatkérőnek, mely[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]éri el a de minimis értékhatárát, vagy a 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt 50%-os értéket.Mivel a módosítás nem sorolható a Kbt. 141. § (2) bekezdése, továbbá a 141. § (4) bekezdése körébe, ezért érdemes megvizsgálni a 141. § (6) bekezdés alkalmazásának lehetőségét.A Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése alapján a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;- a módosítás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szükséges lenne utalni a szerződésben, hiszen ha minden apró, a további munkát egyébként nem akadályozó (például miért piros a gomb, legyen inkább zöld) típusú problémát hibás teljesítésként értelmez az ajánlatkérő, úgy az ajánlattevő folyamatosan kötbérfizetési kötelezettség mellett javítgat, és ennek következtében a többi határidő sem lesz tartható.Lényeges, hogy a hiba jellege és fontossága azonosítva legyen, és ennek megfelelően kerüljön a mérföldkő lezárásra. Ennek a szabályrendszernek a kialakítása, ha még a teljesítés elején járunk, elképzelhető szerződésmódosításként, amennyiben erre az ajánlatkérő nem gondolt, vagy eleve nyílt eljárásban történt a beszerzés, és az ajánlattevőnek nem volt lehetősége hatást gyakorolni a szerződésre.Amennyiben a felek a hibajegyzék nélküli tökéletes működést definiálták teljesítésnek, úgy kevés a mozgástér, ezért szükséges a hibák jellegét megkülönböztetni, és ehhez kötni az egyes mérföldköveket. Ha egy-egy hiba[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tájékoztatta.A DKÜ rendelet 30/A. § (1) bekezdése alapján a KEF rendeletnek 2019. október 31. napjáig hatályos 1. számú melléklete 1-3. pontja szerinti beszerzési igény kielégítésére alkalmas,- 2019. október 31. napján hatályban lévő KEF rendelet szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések tekintetében, 2019. november 1. napján,- 2019. október 31. napján folyamatban lévő központosított közbeszerzési eljárások eredményeként létrejövő KEF rendelet szerinti keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések tekintetében (a továbbiakban: keretmegállapodások), annak létrejöttének napjána Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) helyébe jogutódként - a rendelet szerinti központi közbeszerző szervként - a DKÜ lép, továbbá a KEF rendelet 2019. október 31-ig hatályos 1. számú mellékletének 1-3. pontja szerinti beszerzési igény kielégítése a DKÜ rendelet szerint történik - a) és b) pontok.A jogutódlást követően a keretmegállapodásokhoz történő csatlakozásra, lehívásra, újraversenyeztetésre a keretmegállapodástól függően a DKÜ rendelet szerinti valamennyi érintett szervezet jogosulttá válik. A jogutódlást követően azon érintett szervezetek, amelyek a KEF rendelet 2019. október 31-ig hatályos rendelkezései szerint nem tartoztak a KEF rendelet hatálya alá, a keretmegállapodások alkalmazása tekintetében a KEF rendelet szerinti önként csatlakozónak minősülnek. A két szervezet alanyi hatályának különbségéből adódó státuszváltozás ennek megfelelően az érintett szervezetek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kitermelése (gyártása) és leszállítása) [...] fog ténylegesen részt venni a szerződés teljesítése során".A Döntőbizottság alapvetően osztotta az ajánlatkérő álláspontját: az előszerződésből nem az következik, hogy a kapacitást biztosító szervezet fogja végezni a kitermelési (gyártási) tevékenységet, hanem hogy ezen folyamatokban részt fog venni. Sem a Kbt., sem a közbeszerzési dokumentumok nem tartalmaztak arra vonatkozó előírást, hogy a kapacitást nyújtó szervezetnek, illetve az alvállalkozónak kell a kitermelési (gyártási) tevékenységet végeznie: ahogy a kérelmező is hivatkozik rá kérelmi eleme indokai között, az ajánlatkérő előírásaiból mindössze az következett, hogy az ajánlatban be kell mutatni, honnan származik a szemcsés keverék, olyan előírás nem volt, hogy a kitermelést (gyártást) kizárólagosan bányajogosultsággal rendelkező szervezet végezheti. A vita tárgya az volt, hogy a kapacitást biztosító szervezetnek kell-e bányajogosultsággal rendelkeznie, hiszen csak ebben az esetben fog tudni a teljesítésben közvetlenül részt venni.A jogorvoslati fórum megállapította, hogy jelen esetben az ajánlattevő több szervezetet fog bevonni a szerződés teljesítésébe, ezek között szerepel az érintett kapacitást biztosító szervezet is. Mivel nincs jogszabály, amely kizárja, hogy a kapacitást biztosító szervezet mint alvállalkozó a szerződés teljesítése során például a kitermelési (gyártási) tevékenység végzéséhez további alvállalkozót vegyen igénybe, olyat, amely bányajogosultsággal rendelkezik.Az ajánlatkérő előírásai azt a feltételt támasztják a kapacitást nyújtó szervezettel szemben, hogy okirattal[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében. Más a helyzet - mint ahogyan az a döntésben olvasható -, ha az említett szerződés dokumentumai előírják bizonyos, akár lényeges feltételek kiigazításának lehetőségét a szerződés odaítélését követően, és meghatározzák a lehetőség részletszabályait. Ha azonban nagymértékben szűkül a feladatok köre, felvetődik a lehetőség, hogy amennyiben ezt más gazdasági szereplő is előre látta volna, abban az esetben előnyösebb, más ajánlatot tehetett volna. További problémát jelent, hogy a nagymértékű módosítás során nem egyértelmű, hogy a szerződés értékét mennyiben kell csökkenteni, hogy az arányok ne boruljanak fel, elsősorban a nyertes ajánlattevő javára.A Kbt. 141. §-a az alábbi kapcsolódó szabályokat tartalmazza, melyek a szerződés általános jellegének megváltozására, vagy a módosítás lényegtelen voltára utalnak. Az általános jelleg megváltozása véleményünk szerint a témához kapcsolódik, mivel a beszerzési tárgy nagymértékű szűkítésével akár egészen más jellegű teljesítésre van szükség, mely lényegesen alacsonyabb ár elérését is eredményezhette volna, így a jelleg megváltozására nagymértékű szűkítés esetében is figyelni kell.A Kbt. 140. §-ának (4) bekezdése alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:- ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét; (...) - a) pont.A következő lehetőség a lényegtelen módosítási körbe sorolás, ahol a feltételek gyakorlatilag azonosak, csak például a mennyiségi jellemzők visszafogottabbak. Ez a mennyiségi változás azonban nem eredményezheti a szerződés gazdasági egyensúlyának felborulását, vagy akár a korábbi tartalom megváltoztatása mellett új tartalom beépítését az eljárásba.A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása.A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a szerződés érvénytelenségének megállapítása is, mely a Kbt. 137. §-ára utal, nem említve a védelmi beszerzéseket.A Kbt. 137. §-ának (3a) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 137. § (3) bekezdésében foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.A kérdés ugyanakkor jogos, hiszen a közbeszerzési törvény 145. §-ának (6) bekezdése kifejezetten a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárásokat is. Ez azonban nem vonatkozik semmilyen módon a védelmi beszerzési törvény alkalmazása során kötött szerződés ellenőrzésére.A Kbt. 145. §-ának (6) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntését. Törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozhat a védelmi és biztonsági tárgyú, továbbá a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása.A fentiek utalhatnak a védelmi beszerzési szabályokra, ezért érdemes megvizsgálni a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (továbbiakban Vbt.) jogorvoslati szabályait, melyek nagymértékben hasonlítanak a Kbt. 145. §-ának rendelkezéseire.A Vbt. elsősorban a védelmi és biztonsági beszerzési eljárással kapcsolatos jogsértések vonatkozásában emeli ki a Közbeszerzési Döntőbizottság szerepét a 138. §-ának (2) bekezdésében.A Vbt. előző bekezdésben hivatkozott rendelkezése szerint a védelmi beszerzési eljárással, a biztonsági beszerzési eljárással, a védelmi beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel, valamint a biztonsági beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel, és ezek módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.A Vbt. 139. §-ának (2) bekezdése ugyanakkor kifejezetten utal a szerződés törvénybe ütköző módosítására vagy teljesítésére a Közbeszerzési Döntőbizottság feladatai között. Sőt a 139. § (2a)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.A 65. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.A Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése a teljesítés bevonásának mértékét ugyan a referencia esetében számon kéri, azonban nem teszi egyértelművé azt, hogy milyen mértékű részvétel szükséges a teljesítés során. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert például egy építési beruházás esetében az alvállalkozói bevonás mértéke eleve csak 65 százalék lehet a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében. A bevonás korlátját tehát akkor is a 65 százalék jelenti, ha a beszerzési tárggyal összhangban kialakított[…] részlet vége a válaszból.