Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya

Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Eufetv.) 81-92. §-ai tartalmazzák a közbeszerzési törvényt módosító rendelkezéseket, amelyek többek között az összeférhetetlenséggel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételre jelentkezés

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerre a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni. A kétszakaszos eljárásokra vonatkozó szabályozás szerint bármennyi részvételre jelentkező is nyújtja be a közös részvételre jelentkezést, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Tulajdonosváltozás in-house cégben

Kérdés: Amennyiben az in-house cégben tulajdonosváltás következik be, folytathatja-e a cég a tevékenységét, hiszen érvényes szerződése van? A teljesítés két éve tart, és még két évig lenne lehetőség annak meghosszabbítására opció lehívásával.
Részlet a válaszából: […] Az in-house szabályok alapján jogszerűen létrejött szerződés teljesítése időszakában is fenn kell állnia az in-house feltételrendszerének. Erre utal az Európai Bíróság C-719/20. számú döntése.Ennek értelmében "a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A holdingstruktúra ellenére valójában külön jogi személyekről beszélünk, ezért induljunk ki abból, hogy a holdingon belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés polgári jogi vonatkozásokat is érint, mégis célszerű először a közbeszerzési törvényt mint speciális jogszabályt megvizsgálni. A Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell megvizsgálni, hogy a nyertes ajánlattevő által jelzett problémakör nem küszöbölhető-e ki a szerződés megfelelő módosításával, hiszen a feleknek elsődlegesen erre, és nem a jogviszony felszámolására kellene törekedniük. A Kbt. a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] A bevonni kívánt szakemberek végzettsége, tapasztalata és száma az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága körében bírhat jelentőséggel. A gyakorlatban számos olyan ajánlattételi felhívással találkozunk, amelyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlatban bemutatott szakemberek bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehet az ajánlatkérő, ha az ajánlattevő utóbb mégsem vagy csupán kisebb mértékben vonja be a szerződés teljesítésébe azon szakemberek egyikét, akiket ajánlatában az alkalmasság igazolása körében bemutatott?
Részlet a válaszából: […] Ami a bemutatott szakemberek bevonásának kötelezettségét illeti, a Kbt. 138. § (4) bekezdése irányadó. Eszerint az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a több jogalapot is meghatároz, miközben nem állít fel hierarchiát a jogalapok között.A 141. § (2) bekezdés b) pontja a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül teszi lehetővé csak az ellenérték módosítását szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőnek abban valóban igaza van, hogy mivel az in-house szerződés kivételi körben születik, így nem minősül közbeszerzési szerződésnek. A jogkérdés azonban pontosan az, hogy ebben az esetben joga volt-e alkalmazni az ajánlatkérőnek az in-house modellt.Az in-house...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
1
2
3
109