Tulajdonjog építési koncesszió esetén

Kérdés: Melyek az építési koncesszióval kapcsolatos főbb előírások? Építési koncesszió esetén kinek a tulajdonába kerül az épület?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 26. §-a értelmében az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Ajánlattevő nyilatkozata kizárásra okot adó körülményekről

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontjáról kell-e nyilatkoznia az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg – a Kbt. 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben, azaz alvállalkozó(k) igénybevétele esetében – akinek a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

"Harmadik személy" a Kbt.-ben

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban ki minősül harmadik személynek?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a közbeszerzési eljárásban ún. harmadik személynek minősül az, akivel az ajánlattevő a teljesítés érdekében szerződést köt.A Kbt. a harmadik személlyel kapcsolatban egyrészt kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatban – amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontja határozza meg az alvállalkozó fogalmát. E szerint az a szervezet (személy) minősül a közbeszerzési eljárás szempontjából alvállalkozónak, amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés céljából, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Kötelező igazolások, az igazolások tartalma

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő előírhatja-e hatósági, avagy más felügyeleti szerv igazolásának a csatolását (például gépjárművezető-képzésre irányuló beszerzés esetén a Közlekedési Főfelügyelet igazolását)? Meghatározhatja-e az ajánlatkérő az igazolások tartalmát?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek nem csupán lehetősége, hanem kötelezettsége is, hogy előírja az ajánlati felhívásban az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Egyedi beszerzési tárgyak

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárást kell alkalmazni azon beszerzési tárgy esetében, amelyre kizárólagosság miatt egyetlen ajánlattevő képes ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében – a Kbt. 125. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján – az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Teljesítés ellenőrzése a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen módon lehet tudomást szerezni arról, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést ténylegesen teljesítik-e a felek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szigorú rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy az eredményes közbeszerzési eljárásban a tényleges teljesítés ellenőrizhető és egyben nyilvános is legyen. Ebben a tekintetben az ajánlatkérőre ró kötelezettségeket.A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Támogatás a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a támogatás fogalma a Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. értelmező rendelkezései között találjuk meg a választ. A Kbt. 4. §-ának 34. pontja szerint támogatás a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére. Nem tartozik azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Lehet-e alvállalkozó az ajánlatkérő?

Kérdés: Találkoztunk olyan – építési munkára vonatkozó – pályázati felhívással, amelyben az ajánlatkérő előírta, hogy a nyertes ajánlattevőnek tőle – vagyis az ajánlatkérőtől – kell megvásárolnia az adott munka kivitelezéséhez szükséges kulcsanyagokat. Az anyagok árát ilyenkor az ajánlatkérő által meghatározott összeggel kellett szerepeltetni a pályázati anyagban. Kérdésünk, hogy alvállalkozó-e ilyenkor az ajánlatkérő, illetőleg alvállalkozónak minősülnek-e általában az árubeszállítók?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint a közbeszerzési eljárásban alvállalkozónak minősül az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
…
116
117
118