103 találat a megadott nyilatkozat tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.Mivel a 22. § (3) bekezdése rögzíti a kötelező elemeket, a (4) bekezdés pedig kismértékben pontosítja a (3) bekezdés szövegét, általános értelemben szól az igazolás kiadásáról, függetlenül annak céljától, azaz hogy milyen eljáráshoz adták ki azt.A 22. § (4) bekezdése értelmében az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást a szerződés tartalma alapján szerződésszerű teljesítés vagy szerződésszerű részteljesítés esetében - építési beruházás esetén a sikeres (részteljesítés esetében az adott részre vonatkozó) műszaki átadás-átvételt követően - kötelessége a kérés beérkezését követő két munkanapon belül díjmentesen kiállítani. A szerződés részteljesítése alapján kiállított referenciaigazolás esetében ezen alcím alkalmazásában teljesítés alatt a részteljesítést, a teljesítés ideje alatt a részteljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) kell érteni. A (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is.Ha az ajánlatkérő szükségessé teszi, hogy az adott referenciaigazolás kifejezetten az adott eljárás céljából kerüljön kiállításra, abban az esetben túlterjeszkedik a 22. § (2) bekezdésén, hiszen nem tartozik az alkalmasság megállapításához szükséges adatok közé az adott eljárás nevesítése a referenciaigazolásban,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.A módosítás indokolása keretében a jogalkotó egyértelművé tette, hogy az indok adminisztratív könnyítés a nyilatkozat elhagyásával. Az indokolás szerint a biztosítékok rendelkezésre bocsátása szerződéses kötelezettség, így kevés hozzáadott értéket jelent erről[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]van-e elegendő ideje a bírálat alatt megvárni a hatóság válaszát. Saját magának nem adhat halasztást, hiszen a Kbt. 69. § (13) bekezdésének alkalmazása nem helyettesíti a hiánypótlás alkalmazását, ellenben, amennyiben a hatóság válasza később érkezik, de még a bírálat lezárását és az összegezés eljuttatását megelőzően, úgy annak tartalmát az ajánlatkérő felhasználhatja. Arra érdemes figyelemmel lenni, hogy az új, 2021. február 1-jén hatályba lépő, bírálatra vonatkozó szabályok szerint az ajánlati kötöttség időszaka hosszabbításának szabályozása összekötésre kerül az ajánlati biztosíték intézményével abban a formában, hogy amennyiben a bírálat időszaka túlzottan hosszúra nyúlik, úgy az ajánlati biztosíték visszafizetésre kell, hogy kerüljön.A Kbt. 54. §-ának - fentiekhez kapcsolódó - (7) bekezdése vonatkozó szövegrésze szerint: (....) Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot - meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - ahamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős -, három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki - ha) és hb) alpontok.A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)(...) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és- ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy- ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárás során.A Kbt. 65. §-ának (12) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Ezt támasztja alá a jogorvoslati fórum közelmúltban meghozott D. 237/2020. számú döntése, mely az alábbi szerint szól: "A csatolt meghatalmazás azt tartalmazza, hogy a meghatalmazott az "ajánlattételünkhöz kapcsolódó iratokat aláírásával lássa el", olyan korlátozást, kikötést nem tartalmaz, hogy ez a meghatalmazás csak a papíralapú nyilatkozatok aláírására terjed ki, de azt sem, hogy az elektronikus űrlapként benyújtandó dokumentumok "aláírására" nem terjed ki. A Döntőbizottság véleménye szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott műszaki feltételeknek.Esetünkben azonban a felszámolási eljárással kapcsolatos, a kizáró oki szabálytól eltérő előírás sérti a Kbt. 62. §-át, amely kötelező tartalommal írja elő a kizáró ok értelmezését, attól való eltérést nem engedve. Amennyiben ettől eltérő, kiterjesztettebb formában értelmezi az ajánlatkérő a rendelkezést, az a kizáró ok módosításához vezet.Nem merülhet fel tehát ebben az esetben a hamis adatszolgáltatás lehetősége, hiszen az ajánlatkérő nem kérheti a nem jogerősen elrendelt felszámolási eljárásról történő tájékoztatást, melyet ennek megfelelően nem is kell megtennie az ajánlattevőnek.A 62. § (1) bekezdés alábbi hamis adatszolgáltatásra vonatkozó szabályait tehát nem kell másként érteni, hanem abból kiindulni, hogy nem kérhet a kizáró oki szabályoktól eltérő tartalmú nyilatkozatot az ajánlatkérő.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben- a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és- a gazdasági szereplő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll - k) pont kb) és kc) alpontok.Az igazolásokra vonatkozó szabályok értelmében az ajánlattételt vagy részvételi jelentkezést követően az ajánlat megfelelőségének vizsgálata történik, mely az EEKD-ban jelzett nyilatkozat és néhány kiegészítő nyilatkozat (alvállalkozó, kapacitást biztosító bevonásáról) megtételét jelenti. A kb) és kc) szerinti nyilatkozat valóban az eljárás 69. § (4) bekezdés szerinti igazolási szakaszában kérhető. Az EEKD utal a saját nemzeti kizáró okainkra, melynek vonatkozásában nem lelhető fel adatbázis.A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését.A fenti szabályok közül a (2a) bekezdés - fenti felsorolás harmadik francia bekezdése - különösen fontos, hiszen kiemeli annak jelentőségét, hogy az egyes gazdasági szereplők az eljárás során más képviseletében eljárhatnak, mely része kell, hogy legyen a meghatalmazásnak. Erre erősít rá a Kbt. 41/A. §-a, amikor főszabályként kijelenti, hogy az űrlapokat a közös ajánlattevők képviseletében eljáró gazdasági szereplő nyújtja be (tölti fel), ami nem jelenti egyben azt, hogy azok tartalmáért is felel. Ez azonban nem automatikus, hiszen amennyiben a képviselő saját maga töltötte ki például az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot, anélkül hogy a közös ajánlattevőt megkérdezte volna, abban az esetben felel a tartalmáért, hiszen az esetleges hamis adatot ennek megfelelően ő maga nyilatkozta le. Ezért anélkül, hogy megfelelő nyilatkozatot bocsátana rendelkezésre a közös ajánlattevő, nem javasolt adatot feltölteni a konzorcium képviselőjeként.A Kbt. 41/A. §-ának (5) bekezdése szerint az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.Közös ajánlattétel során, amennyiben nem az űrlap kitöltéséről van szó, érdemes különválasztani az egyes dokumentumtípusokat. A konzorciumi megállapodást mindkét félnek alá kell írnia, tehát itt nem lehet kérdés az egységes nyilatkozat. Az egyes nyilatkozatok konzorcium nevében történő aláírását nem javasoljuk, ugyanis a konzorciumnak nincs jogi személyisége, így nevében sem nyilatkozható le semmi, hiszen jogokat, kötelezettségeket nem vállalhat. A nyilatkozat egy dokumentumban benyújtható, de ettől még az egyes konzorciumi tagok nevében külön-külön kell, hogy szóljon annak érdekében, hogy az egyes közös ajánlattevő nyilatkozatának minősüljön, melyet a képviselő, az eljárás során eljáró fél tesz meg. Például az alvállalkozó bevonásával kapcsolatos nyilatkozatot - Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése - véleményünk szerint kifejezetten érdemes külön-külön[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előkészítés során rendelkezésre álló űrlapok helyett, a jogszabályi változásokra figyelemmel módosított elektronikus űrlapok alkalmazásával megindítani az eljárást - kormányrendelet 11. § (8) bekezdésének a) és b) pontja.Mivel esetünkben űrlap nem áll rendelkezésre, így az ajánlatkérőnek szabadon van lehetősége saját űrlapot készíteni, vagy eljárási dokumentumai közé .doc formátumban template-et feltölteni.A kérdésben jelzett probléma létezik, hiszen a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez kizáró ok hatálya alá tartozó alvállalkozót. A kapacitást biztosító szervezet azonban nem minden esetben minősül alvállalkozónak, mivel nem kerül közvetlenül bevonásra a szerződés teljesítésébe az ajánlattevő által. Erre jó példa a pénzügyi, gazdasági alkalmassági igazolása esetében, ha például árbevételt igazol egy másik cég az ajánlattevő számára. A kezességvállalás mellett nem biztos, hogy a kapacitást biztosító szervezet alvállalkozónak minősül.A fentiekben hivatkozott, a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését.Mindez uniós rezsimben nem okoz gondot, hiszen a kapacitást biztosító szervezet saját jogon vesz részt az eljárásban, és nyilatkozik magáról.A Kbt. 67. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint, ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amelynek - amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet - részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.Az összeférhetetlenségi szabályok értelmében egyrészt az ajánlatkérőnek mindent meg kell tennie az összeférhetetlen helyzetek kialakulásának elkerülése érdekében - Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése -, másrészt általános értelemben a funkciók pártatlan és tárgyilagos gyakorlására képtelen szereplő összeférhetetlenségét állapítja meg a jogszabály, aki nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában - Kbt. 25. §-ának (2) bekezdése. Ez utóbbiba egyértelműen beleérthető a döntéshozó is, amely az eljárás lefolytatása során a bírálóbizottság javaslata alapján dönt az eredményről.A Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.Még ennél is egyértelműbben fogalmaz[…] részlet vége a válaszból.