Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: Szakember alkalmassági követelményként történő előírása során a beadott dokumentumok, nyilatkozatok, EKR-űrlapok, önéletrajz stb. teljesen ellentmondásosak abban, hogy XY mint természetes személy fogja rendelkezésre bocsátani a kapacitásait, vagy Z cég lesz a kapacitást biztosító szervezet, és XY fog Z cég által biztosítottan személyesen eljárni. Hiánypótlást követően sem felel meg tartalmilag a megállapodás a kapacitások rendelkezésére bocsátásáról. A kettős hiánypótlás tilalma miatt az ajánlatkérő szerint nem írhat ki újra hiánypótlást. Mit lehet tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szervezet minősül a „kapacitást biztosító szervezetnek”. Előbbi esetben a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségvállaló nyilatkozatot a szakembernek, utóbbi esetben a szervezetnek kell megtennie, és az EKR űrlapokat, illetve nyilatkozatokat is ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összegre módosítható, ha a helyes összeg az ajánlatok bontását megelőzően az EKR-be feltöltött dokumentumokkal (fedezetről szóló nyilatkozat, támogatási szerződés) igazolható. Véleményünk szerint a bírálóbizottságnak szükséges adminiszrálnia a változást,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozók bevonása

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, mert ez a tárgyalások eredményétől függ. Elegendő az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ajánlattevőnek nem is kell nevesíteni őket az ajánlatban, csak az általuk tervezetten végzendő tevékenységet kell megjelölni a nyilatkozatban és az uniós eljárásrendben, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban. Ez az ajánlat érvényességét nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Energiahatékonysági követelmények alkalmazása

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles alkalmazni az energiahatékonyság elvét, amelynek keretében az eljárás előkészítése során megvizsgálja és dokumentálja az energiahatékonysági szempontból lehetséges megoldásokat és alternatívákat, különösen azok energiahatékonyságát és a velük elérhető energiamegtakarítási potenciált, beleértve az energiafogyasztásra vagy az energiahatékonyságra vonatkozó szempontok alkalmazhatóságát.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szankcionálás érdekében szükséges azon termékek azonosítása, melyre vonatkozóan az ajánlatkérő a szerződést ellenőrizni fogja. A nyilatkozati elv alkalmazása a szerződés teljesítésének ellenőrzése és szankcionálása esetében sem lesz elegendő, hiszen a Korm...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Átlátható gazdasági szereplő

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az átlátható gazdasági szereplő fogalomnak való megfelelés vizsgálata során kell-e vizsgálnia azt, hogy az ajánlattevő által rögzítettek (tényleges tulajdonos[ok] és tulajdoni arányuk, jogi személyek, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet) az ajánlattevő által megadottakkal egyező tartalommal megismerhetők-e az elérhető cégnyilvántartásból? „Az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja” mondatrészből következik-e az, hogy az ajánlatkérőnek az elérhető nyilvántartásokban ellenőriznie kell az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi és irányítási viszonyait, és amennyiben az elérhető nyilvántartásokból nem tudja kétséget kizáróan és az ajánlattevő által bemutatott információkkal egyezően „megismerni” a tényleges tulajdonosokat, abban az esetben köteles tovább tartalmi vizsgálatot folytatni, amelynek során az ajánlattevőtől bekérhet további információkat, pl. felvilágosításkérés keretében? Amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen, annak alapján kérdésünk, ha a beérkező felvilágosítás tartalma arra enged következtetni, hogy az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi vagy irányítási viszonyok nem ellenőrizhetők, vagy nem egyeznek meg az ajánlatkérők által elérhető nyilvántartásokban szereplő adatokkal, abban az esetben az érintett ajánlattevő nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek? Átlátható gazdasági szereplőnek minősül-e az a gazdasági szereplő, akinek a tényleges tulajdonosa(i), valamint tulajdonosi és irányítási viszonyai az ajánlatkérő által elérhető nyilvántartásokból (pl. e-cégjegyzék) nem megismerhetőek, de az ajánlat részeként benyújtott ajánlattevői nyilatkozatban teljeskörűen bemutatásra kerülnek a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosai, valamint a tulajdonosi és irányítási viszonyai? Amennyiben a tulajdonosi és irányítási viszonyok feltárásához felvilágosításkérés szükséges, az ajánlatkérő az ajánlattevői nyilatkozaton túl kérhet-e alátámasztó dokumentumokat az ajánlattevői állítások igazolására, ideértve pl. hatályos cégokmányokat, tagjegyzéket, alapítói határozatokat vagy szindikátusi szerződéseket, vagy a 2021. évi XLIII. törvény tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§ i) pont ib) alpont: a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Részletes EEKD

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő már előzetesen szeretné látni, hogyan és miként felel meg a gazdasági szereplő az alkalmassági követelményeknek, akkor előírhatja, hogy az EEKD-ban a részletes adatokat adják meg a gazdasági szereplők?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...teljesítéséről, erre joga van. Ebben az esetben viszont az ajánlatkérő nem hagyhatja figyelmen kívül a benyújtott előzetes nyilatkozatokat, hiszen ő maga kérte, hogy minél teljesebb információval rendelkezzen arról, mivel szeretné az ajánlattevő igazolni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Képletezési hiba

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kommunikációban van lehetőség az ajánlatkérő figyelmét felhívni. Arra is van lehetőség, hogy számításihiba-javítás esetében külön nyilatkozatot tesz az ajánlattevő, amelyben jelzi, hogy csak és kizárólag azokat az elemeket javította, melyek a felhívásban szerepeltek,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Ajánlati kötöttség meghosszabbítása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Eltelt 30 nap, közben az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de az ajánlattevő által meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül erre sor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...követően a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlattevő ajánlati kötöttsége minden külön eljárási cselekmény, illetve/nyilatkozat/dokumentum benyújtása nélkül 30 nappal – építési beruházás esetén 60 nappal – a törvény erejénél fogva,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Érvénytelenségi okok számossága

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban alkalmazzuk a fordított bírálatot, azaz, hogy először értékelünk, utána bírálunk. Az első helyezett ajánlattevő ajánlata nagyon hiányos, és van olyan hiba is (a szakmai ajánlatot érinti), amely szerintünk nem javítható. Ebben az esetben ki kell küldenünk hiánypótlási felhívást, vagy rögtön érvényteleníthetjük az ajánlatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni. A Kbt. 71. § (8)–(9)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Előszerződés és tényleges bevonás

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.”A 65. § (7) bekezdése az előszerződést és a kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozattételt is lehetővé teszi. Az előszerződés választása során a felek egyben a Ptk. szabályait is kötelezően elfogadják,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
1
2
3
…
130