Alkalmassági előírás utólagos ellenőrzése

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni. A következő lépés, hogy a megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – bár az az eljárási feltételeket teljeskörűen nem ismerjük – a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírt nyilatkozatok előírása nem formai, hanem tartalmi kérdés egy eljárás során, hiszen az érintett ajánlattevő alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet szakembere

Kérdés: Ha kapacitást biztosító szervezet igazol szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt, a szakember munkaviszonyban kell álljon a kapacitást biztosító szervezettel, vagy állhat megbízási jogviszonyban is? Amennyiben megbízási jogviszonyban áll, a szakembernek magának kellene biztosítania a kapacitást, mint kapacitást biztosító személy?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozik arról, hogy a szakember rendelkezésre áll a teljesítés időszaka alatt, melyet munkáltatóként tesz meg. Az EKR-ben történő nyilatkozattétel során felsorolt lehetőségek közül a szakember jogviszonyáról ennek megfelelően nem sorolja fel az esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] ...kétlépcsős bírálat a nyilatkozati elv érvényesülésének biztosítása miatt került bele a közbeszerzési jogszabályokba. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. alapján az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók vonatkozásában is nyilatkozatokat kell tenni, azonban a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók saját jogi fogalommal és funkcióval bírnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Referencialevél tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
Részlet a válaszából: […] ...adat pótlására javított referencialevél csatolásával, vagy a referencialevél kibocsátójának saját, a referencialevelet kiegészítő nyilatkozatával.Ahogy fentebb említettük, a teljesítés helyére vonatkozó információ jellege, részletezettsége nagymértékben függ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Kizáró ok igazolása több eljárásban

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson indulunk, ahol az ajánlatkérő nyilatkozatmintát adott ki a kizáró ok közjegyzői hitelesített nyilatkozattal történő igazolására. Ez a nyilatkozatminta tartalmazza a közbeszerzési eljárás nevét. Jogunkban áll egy olyan közjegyzői hitelesített nyilatkozatot becsatolni, amely nem tartalmazza az adott eljárás nevét?
Részlet a válaszából: […] ...pontjai és a Kbt. 62. § (2) bekezdés szerinti kizáró okok esetén közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot kell csatolni.A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése alapján a kizáró okokra vonatkozóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő az első helyen lévő ajánlattevőtől felvilágosítást kért. Észrevettük, hogy az ajánlatunkat hiányosan adtuk be, és mivel mi második helyen állunk, szeretnénk kiegészíteni a hiányzó nyilatkozattal. Van arra lehetőség, hogy önkéntesen adjunk be hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (5) bekezdése teszi lehetővé önkéntes hiánypótlás beadását. Önkéntes hiánypótlásról akkor beszélünk, amikor egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező olyan hiányokat pótol, amelyre az ajánlatkérő nem hívta fel. Az ajánlatkérői hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Eljárási cselekmények alkalmazása az EKR-ben

Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási cselekmény alapján kell megítélni, milyen célja volt az ajánlatkérőnek. Attól, hogy a fenntartásról nyilatkozott, ez a nyilatkozat összhangban van az ajánlat visszavonásával, azt nem zárja ki. Álláspontunk szerint az ajánlat visszavonása és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Fedezet az ajánlattevői oldalon

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi alkalmassági követelményt lehet igazolni pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
1
2
3
124