66 találat a megadott hirdetmény tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nappal a szerződés megkötését megelőzően köteles a 137. § (2) bekezdésében meghatározott hirdetményt közzétenni.A Kbt. 137. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint szól:Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (9-14. §, 111. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt legalább a szerződéskötési szándékot megelőző tizedik napot megelőzően kell közzétenni, és hasonlóan a moratóriumi időszakhoz, tíz napig nem köthető meg a szerződés.Az érintett jogesetben a szerződéskötést követőn két év múlva tette közzé az önkéntes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt az ajánlatkérő annak érdekében, hogy jogszerűvé tegye[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]2.) MvM rendelet, valamint az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet egyes rendelkezéseit, amely tartalmazza különösen a nemzeti eljárásrendben alkalmazandó hirdetményminták korábbi jogszabály-módosításokból eredően szükséges pontosításait. A jogszabályváltozásból következő fejlesztések 2020. július 1. napjától az EKR-ben elérhetőek. A fentiekkel összefüggésben felhívjuk szíves figyelmüket, hogy - az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdés b) pontjának megfelelően - a jogszabályváltozást megelőzően előkészített, de mindaddig meg nem indított eljárások megindítására már csak az új hirdetményminták használata mellett van lehetőség, amelyhez új eljárás ügylet létrehozása szükséges."A fenti hír csak a nemzeti rezsimben indított eljárásokra vonatkozik, és ennek megfelelően a nemzeti hirdetményminták változásából adódik. A hír folytatása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nélküli tárgyalásos eljárás specifikus. Ezek az alábbiak:- AFHNT - Ajánlattételi felhívás küldése (HNT) eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja, hogy az előkészítés szakaszában, az eljárás megindításához, a hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési eljárások esetében az ajánlattételi felhíváshoz szükséges adatok rögzítését követően, a felhívás és közbeszerzési dokumentumok megküldéséhez ki tudja az ajánlatkérő választani a gazdasági szereplőket, és számukra megküldeni a közbeszerzési dokumentumokat.- TMHNT - Tárgyalásra történő meghívás (HNT) eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások esetén az ajánlattevők tárgyalásra történő meghívása és az ehhez kapcsolódó adatok rögzítése.- HNTKH - Hirdetmény nélküli eljárás ellenőrzésre küldése KH-nak eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő eleget tudjon tenni a Kbt. szerinti kötelezettségének, miszerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében, az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, az eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján, meg kell küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak.A D. 199/2020. ügyben például a tárgyalási meghívó nem az EKR-en keresztül került megküldésre a kérelmezett részére, hanem e-mail útján, illetve az EKR nyilvános felületén kizárólag az "E100 - EKR-en kívül lefolytatott eljárás adatainak rögzítése, eljáráshoz kapcsolódó hirdetmények feladása" című irat, valamint az eljárás összegezése volt látható. A tárgyalási meghívó továbbá nem az EKR útján került megküldésre a kérelmezett részére, hanem e-mailben, melyet a jogorvoslati fórum rögzített a határozatban is. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését és a Kbt. 41. § (1) bekezdését.A Kbt. 43. § (2) bekezdésének d) pontja előírja a Kbt. 103. §-ának (6) bekezdése szerinti adatok EKR-ben történő feltüntetését a következő tartalommal: az ajánlatkérő köteles az EKR-ben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utal, mely az utolsóként meghozott ajánlatkérői döntéstől kezdődik. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy eljárást megindító hirdetményhez egy eredményről szóló tájékoztató kapcsolódik, melyet egységesen kell feladni a teljes eljárás vonatkozásában.A Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni: (...)- az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;- a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót (...) - h) és i) pontokA (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról, vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő három munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]konszenzussal újrakötni az infláció ismeretében a szerződést. Mivel a szerződésmódosításhoz mindkét fél egyetértése szükséges, mely ebben az esetben az eljárás során megvalósult, így a későbbi automatikus módosulást sem lehet a felek konszenzusának feltételévé tenni. Ezért tekinthetjük technikai értelemben szerződésmódosításnak, melyben már korábban megegyeztek a felek. Így a fizikai módosítás igénye sem merülhet fel, hiszen egy opció lehívása egyoldalúan történik az ajánlatkérő részéről, melynek teljesítése már szintén a szerződés részét képezi.A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:- ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]helyébe az "a közbeszerzési dokumentumokban" lép. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, úgy azt a dokumentációban kell indokolnia.A Kbt. 66. § (6) bekezdésében az "eljárást megindító felhívásban" szövegrész helyébe a "dokumentumokban" lép. Ennek keretében az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni, az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt, és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.A Kbt. 71. § (6) bekezdésében "az eljárást megindító felhívásban" szövegrész helyébe "a közbeszerzési dokumentumokban" lép. Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást.A Kbt. 75. § (5) bekezdésében az "az eljárást megindító felhívásban" szövegrész helyébe az "a közbeszerzési dokumentumokban" lép. Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette és megindokolta, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.A Kbt. 77. § (5) bekezdésében az "az eljárást megindító felhívásban" szövegrész helyébe az "a közbeszerzési dokumentumokban" lép. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja azt az objektív módszert vagy a 76. § (6) bekezdés a)-d) pontjának megfelelő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárást indító felhívás 2019. március 8. napján, KÉ-3596/2019. szám alatt. A rendelkezésre álló adatok és az ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő hét alkalommal módosította a közbeszerzési eljárás során a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény tartalmát az ajánlattételi határidő, a műszaki alkalmassági követelmény, valamint a bankszámlaszám tekintetében. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattételi határidő több alkalommal történt módosítása, de különösen a műszaki alkalmassági követelmény megváltoztatása olyan rendelkezés, amely alapvetően befolyásolhatja az érintett gazdálkodó szervezetek közbeszerzési eljárásban történő részvételi szándékát. A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. §-ának (1) bekezdését azzal, hogy nem tett közzé hirdetményt az ajánlattételi határidőt megelőzően azokban az esetekben, amikor a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény tartalmát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehetőség részszempontok (alszempontok) meghatározására.Erre utal a D. 162/2019. számú ügy, ahol az ajánlatkérő valamennyi résznél a költségszemponton belül olyan alszemponto(ka)t adott meg, mely az árszempont körében értékelhető, hiszen ajánlati árat takar. Ebből következően az ajánlatkérőnek ezen alszemponto(ka)t az árszempontnál kellett volna szerepeltetnie, ahogy erre a hirdetmény feladásakor a hiánypótlásban felhívták az ajánlatkérő figyelmét. A Döntőbizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy a hirdetményfeladási rendszerben az árszempontnál technikailag nincs lehetőség több részszempont megjelölésére, és ennek kapcsán sem útmutató, sem további tájékoztatás nem állt az ajánlatkérők rendelkezésére, hogy a Kbt. fenti szabályait hogyan tudják érvényre juttatni. Az is megállapítható, hogy a költség és a minőségi szempontnál a hirdetménymintában több alszempont is feltüntethető az árszemponttal ellentétben. A Döntőbizottság a fentieket összességében értékelve megállapította, hogy nem róható az ajánlatkérő terhére, ha a kötelezően használandó hirdetményfeladási rendszer hirdetménymintája nem követi a Kbt. szabályait, így nem lehet az ajánlatkérő terhére értékelni azt, hogy a hirdetmény-ellenőrzés megfelelő útmutatása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyébiránt nem erről szólt, de hasznos tapasztalatul szolgál a kérdés vonatkozásában."A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek a korlátos közzétételi felületre vonatkozóan előadott kifogását. A Kbt. 76. § (9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése szerinti jogsértés ugyanis objektív, megvalósult azáltal, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget az ajánlati felhívásban való közzétételi kötelezettségének. A Döntőbizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az ajánlatkérő ténylegesen fel sem használta az uniós hirdetményminta szerint rendelkezésére álló karakterkeretet. A hirdetményminta II.2.5) pontjában ugyanis a minőségi kritériumon belül 20 sornyi információ is közölhető lett volna, továbbá a VI.3) és a VI.4.3) pontokban felhasználható 4000-4000 karakternyi szöveg megjelenítésének lehetőségével sem élt az ajánlatkérő."Valójában nem lehet érv az ajánlatkérő részéről a tartalom esetleges rövidítésére, amennyiben úgy érzi, nem áll megfelelő mennyiségű karakter a rendelkezésére a hirdetmény egyes részeiben, hanem kötelessége azon helyeket megkeresni, ahol a kapcsolódó tárgyban információkat tud közölni a hirdetményben. A formabontó megoldásnak véleményünk szerint mégsem az a módja, hogy rendkívül részletes tartalmat nem megfelelő helyen közöl az ajánlatkérő, hanem az, hogy a Kbt. 50-51. §-ainak megfelelően eljárva tölti ki a hirdetményt, ahol csak a kötelező elemeket közli. Mivel az EKR-ben közvetlenül, ingyenesen elérhető az érdeklődés jelzését követően az eljárási dokumentum, így nem kerülnek a gazdasági szereplők versenyhátrányba, ha nem kapnak teljes körű információt a beszerzés tárgyáról és a szerződés feltételeiről az eljárást megindító hirdetményben.Nem véletlen, hogy az alkalmassági követelmények esetében kifejezetten elég utalni az igazolási módokra az eljárást megindító hirdetményben - Kbt. 50. § (2) bekezdésének n) pontja.A fenti módosításnak, mely 2017. január 1-jén lépett hatályba, az eredeti célja az indokolás szerint a hirdetmény kötelező adattartalmának csökkentése. "A módosítás indoka, hogy az Európai Bizottság által üzemeltetett, az alkalmazandó hirdetmények[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító[…] részlet vége a válaszból.