Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Vállalkozási szerződést kötöttünk, amelyben a nyertes vállalkozó az alvállalkozója által biztosított két nevesített szakembert adott meg. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy a rendszeres projektértekezleten mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdésekben állást tudjanak foglalni. A megvalósítás megkezdődött és ennek során felmerült, hogy a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy az alvállalkozó projektvezetője minden értekezleten jelen van? Továbbá a projektértekezletről emlékeztető készül, így, ha szakembereket érintő kérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket, hiszen mindkét szakembernek egyúttal a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója.
Részlet az állásfoglalásából: […] A szakemberek szerződés teljesítésébe történő bevonásáról a Kbt. 138. § (2) bekezdése rendelkezik az alábbiak szerint:„138. § (2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ajánlatkérő köteles az ár vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Közbeszerzési szerződést kötöttünk óvoda felújítására. A teljesítési határidőt túlléptük ugyan, de amiatt, hogy az ajánlatkérő 2 héttel később adta át a munkaterületet, 2 héttel később tudtuk megkezdeni a munkát. Akkor erről készült jegyzőkönyv, az ajánlatkérő is aláírta. Most a teljesítésigazolásba bele akarja írni, hogy 2 hét késedelem van, és fizessünk késedelmi kötbért. Mi ezt vitatjuk, álláspontunk szerint mi szerződésszerűen 158 nap alatt teljesítettünk, amit az ajánlatban vállaltunk. Mi a jogi helyzet ilyen esetben? Ki kell adnia a szerződésszerű teljesítésről szóló teljesítésigazolást az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Előrebocsátjuk, hogy pontos és korrekt válasz az eset összes körülményének ismeretében adható. Az itt leírtak alapján az alábbi megállapítások tehetők.– 1) Ajánlatkérőként szerződő fél 2 hetes csúszással adta át a munkaterületet. Az átadás „csúszása” jogi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/ 2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Közbeszerzési terv szerepe

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési terv célja a nyilvánosság biztosítása, a közbeszerzési terv meghatározott tartalommal készül, és nyilvános az EKR-ben. A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján az adott évre tervezett közbeszerzéseikről közbeszerzési terv készítésére a Kbt. 5. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Referenciaigazolás tartalma

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlattevő további információt kíván közölni a referencialeírásában, vagy a referencia igazolója ezt hasznosnak tartja, úgy természetesen erre lehetősége van. Annak nincs akadálya, hogy a közölt referenciaigazolás tartalma gazdagabb, teljeskörűbb legyen. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.

Névjegyzéki követelmény közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az alkalmassági követelmények között műszaki és szakmai alkalmassági követelmények írhatóak elő [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pont], illetve, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.

Futárszolgálat alvállalkozói státusza

Kérdés: Áruszállításaink egy részét futárszolgálattal teljesítenénk a vevőink részére, hogy betartsuk a szállítási határidőket. Önök szerint a futárszolgálat alvállalkozónak minősül egy árubeszerzésnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési szabályozás külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy egy teljesítésbe bevont vállalkozás mikor tekinthető alvállalkozónak.A közbeszerzés fogalomrendszerében (Kbt. 3. § 2. pont) alvállalkozónak minősül az a gazdasági szereplő, aki/amely a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.

Kiegészítő tájékoztatás jelentősége

Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kiegészítő tájékoztatásnak érdemi szerepe van nemcsak az ajánlattétel során, hanem a szerződés teljesítési szakaszában is. Bár a szerződés az esetek többségében egy rövidebb aláírt dokumentum, de valójában a közbeszerzési eljárás teljes iratanyaga a részét képezi....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.

Felelősségbiztosítás építési beruházás során

Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján építési beruházás esetén legkésőbb a szerződéskötés időpontjától, vagy a szerződésben meghatározott, a szerződés hatálybalépését követő, de a felelősségbiztosítással érintett tevékenység megkezdését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 10.
1
2
3
4
…
123