1212 talált cikk a szerződés teljesítése kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?

Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?

Kérdés: Egy másik céggel közös ajánlattevőként elnyertünk egy szerződést. A szerződés szerint teljesítési biztosítékot kell adnunk az ajánlatkérő részére. A teljesítési biztosítékot mindkettőnknek külön-külön kell megfizetni?

Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben elnyert szerződés teljesítésébe alvállalkozóként bevonhatunk egy olyan vállalkozást, amelyről kiderült, hogy szerepel a dinamikus rendszerbe felvett ajánlattevők jegyzékén?