Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott elállás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Az ajánlatkérő elállása a szerződéstől

Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?
Részlet a válaszból: […]kérdésből, így például a közbeszerzési tanácsadóval történő együttműködés utólag eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő úgy véli, mindez befolyásolta az eljárást lezáró döntését. Az elálláshoz mindenesetre az alábbiak szerint mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek joga van.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e paragrafus szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4706

2. találat: Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszból: […]egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset megítélésünk szerint felmondási lehetőséget rögzít. A rendelkezés alapján csak akkor szükséges a szerződés felmondása vagy az attól való elállás, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek miatt egyrészt a szerződés módosítására vonatkozó igény merül fel, másrészt a módosítás - a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján - lényeges módosításnak minősül. Amennyiben a módosítási igény nem lényeges, azaz például a 141. § (2) bekezdésben foglalt "de minimis" szabály alapján a módosítást meg lehet tenni, akkor a szerződés felmondására nincs szükség, az hatályában fenntartható. Ebben az esetben célszerű rendelkezni a szerződésben arról, hogy ki kezdeményezheti a módosítást, hogyan járnak el a felek, ha nincs megegyezés a módosításban, illetve milyen határidővel szűnik meg a szerződés. Érdemes arra is kitérni, hogy az ajánlattevő módosítási igényének ajánlatkérői elutasítása esetén - mert például a hivatkozott 141. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel lényeges kérdésre vonatkozna - a szerződést az eredeti feltételek szerint kell az ajánlattevőnek teljesítenie.[Válaszunkban többször hivatkozott, a Kbt. 141. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;- a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy- a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.]Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt körülmények az ajánlattevőként szerződő fél oldalán, illetve érdekkörében felmerülő olyan körülményekre utalnak, amelyek miatt a szerződés nem lesz fenntartható. Ezek rendkívüli felmondási okként meghatározhatók a szerződésben az ajánlatkérő számára. Az első fordulat szerinti esetben azonban célszerű rendelkezni arról is, hogy melyek azok az ajánlattevői magatartások, amelyek szerződésszegésnek minősülnek, továbbá arról is, hogy mely magatartások esetében tesz az ajánlatkérő írásbeli jelzést a megszüntetés érdekében, illetve melyek esetében él azonnal a szerződés megszüntetésének jogával. Ez utóbbi körben rendelkezni lehet arról is, hogy mely szerződésszegési körülmények ismétlődése minősül az adott szerződés tekintetében olyan súlyos szerződésszegésnek, amelynek azonnali felmondás vagy a szerződéstől való elállás lesz a következménye. A jogutódlás ténye az ajánlatkérő oldalán nem képezheti mérlegelés tárgyát, hiszen a 139. §-nak nem megfelelő jogutóddal a szerződést nem lehet fenntartani, azaz ebben az esetben is az azonnali[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3869

3. találat: Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő az új közbeszerzési törvény alapján, hogy a szerződés megkötését követően, az első megrendelés után eláll a szerződéstől arra hivatkozással, hogy teljesítésképtelenné vált, mert a fedezetet nem biztosították részére?
Részlet a válaszból: […]vagy elállásnak lenne helye.A hatályos Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.Nem szabad azonban félreérteni a fenti példálózó felsorolást, mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3751
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Konzorciumi partner elállása a szerződéstől

Kérdés: Konzorciumként nyertük meg a tendert. Megteheti-e a konzorciumi partnerünk, hogy a szerződés teljesítésének folyamata alatt eláll a szerződéstől?
Részlet a válaszból: […]értelmében a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie, melytől eltérő megoldást az ajánlatkérő nem fogadhat el.A fentiekben hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta, vagy azt lehetővé tette (27. §) - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.A konzorciumi tag tehát nem helyettesíthető, teljesítéséért a partnernek kell egyetemleges felelősséget vállalnia az alábbiak szerint.A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek - Kbt. 25. §-ának (6) bekezdése.[Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3716
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszból: […]eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. A visszalépés értelmezése véleményünk szerint történhet úgy is, hogy az ajánlattevő többször nem reagál az ajánlatkérő hivatalos, tértivevényes megkeresésére, s ennek birtokában az ajánlatkérő - amennyiben eredetileg gondolt erre a lehetőségre, és ajánlati felhívásában előírta azt - megkötheti a szerződést a második helyezettel. Felhívjuk a figyelmet az elmondottakkal kapcsolatban a Kbt. 99. §-ának (1)-(3) bekezdéseire is, egyebek mellett azért, mert a törvény e szakaszában megtalálhatjuk azt a rendelkezést is, hogy az ajánlatkérőnek milyen határidőn belül kell a nyertes - illetve visszalépése esetén, ha erre a Kbt. szerint lehetőség van - a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötnie a megállapodást. Az utalt rendelkezések értelmében - eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1301
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
Részlet a válaszból: […]eredménytelenné nyilvánítja; - valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; - a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt; továbbá - a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától. A felsorolt - fentiekben ismertetett - okok közül a 92. § d) pontja visszahivatkozik a 82. §-ra, amely szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 989
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,