Ajánlattevők eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követő, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Egy eredménytelenné nyilvánított nyílt közbeszerzési eljárást követően adott témában az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indít. Van-e lehetősége a korábbi konzorciumi formában jelentkező gazdasági szereplőt felhívni ajánlattételre? Amennyiben igen, és ez az ajánlattevő ebben az eljárásban nem konzorciumként, hanem önálló ajánlattevőként, vagy más konzorciumi taggal nyújt be ajánlatot, érvénytelenítheti-e az ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az alábbi hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra vonatkozhat, mely nem korlátozza a későbbiekben az ajánlattétel formáját.A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet a válaszából: […] ...korai szakaszában történik, szükséges az ajánlattételi határidőt módosítani az 52. § (5) bekezdés szerint, ami gyorsított nyílt eljárás esetében a felhívás megjelenését követő néhány napban nem jár csak a határidő módosításával, tekintettel arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ajánlattételi határidő minimuma nyílt eljárásban

Kérdés: Uniós rezsimben, nyílt eljárásban meghatározható-e az ajánlattételi határidő 15 napban úgy, hogy abba egy hétvége és egy négynapos ünnep is beleesik?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárási határidő legfeljebb 22 napra rövidíthető le a Kbt. 83. §-ának (4) bekezdése értelmében. A rendelkezés szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Tárgyalás nyílt eljárásban

Kérdés: Az ajánlattevő nyílt eljárást írt ki, majd annak lefolytatása után az ár és a műszaki szempontok vonatkozásában tárgyalni akart. Megtehette ezt?
Részlet a válaszából: […] ...míg tárgyalásos eljárásnál be sem áll a kötöttség a tárgyalást megelőzően. Egyébiránt valódi tárgyalásra nincs lehetőség nyílt eljárás során, még saját eljárásrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Nyílt eljárásból tárgyalásos eljárás

Kérdés: Nyílt eljárás hogyan alakulhat tárgyalásossá?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2009. április 1-jét megelőzően hatályos szabályaiértelmében nemzeti eljárásrendben a nyílt eljárás ajánlati szakaszát követően,szigorú feltételekkel, de volt lehetőség tárgyalásra. Ez a lehetőség az újszabályozási rendben megszűnt. A nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Nyílt eljárásban tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívás szerint az eljárás fajtája nyílt eljárás. Mit jelen akkor a felhívásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat?
Részlet a válaszából: […]

A korábbiakban nemzeti eljárásrendben elvileg volt lehetőség szigorú feltételekkel tárgyalni nyílt eljárás esetében az ajánlatok bontását követően, de jelenleg ezt a szabályt már hatályon kívül helyezték.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlatkérői szándék jelzése hirdetményben

Kérdés: Van-e mód arra, illetve jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő a hirdetményben jelezze, a későbbiekben élni kíván a Kbt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, az ott meghatározott feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának kétfeltételét tartalmazza a törvény 125. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint- a)-b) pontok. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat továbbá építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...megadni, egyes szereplőketelőnyben részesíteni, ugyanakkor bonyolult informatikai rendszer, építésiberuházás beszerzésére alkalmatlan a nyílt eljárás. Hasonlóképpen szakmaiatlanannak feltételezése, hogy sok ajánlattevő esetében nem éri meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján - 77. és 90. § (5) bekezdése - úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

További ajánlattevők meghívása eredménytelen nyílt eljárást követően

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia[Kbt. 131. §-ának (1)-(3) bekezdései].A kérdésben említett nyílt eljárás eredménytelensége kétesetben eredményezheti hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás indítását.A Kbt. 125...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
1
2