Egy ajánlat miatti eredménytelenség

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. Közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját? Ha beleírjuk, később már nem mérlegelhetjük, hogy eredménytelennek nyilvánítjuk vagy sem az eljárást, ha csak egy ajánlatot nyújtottak be?
Részlet a válaszából: […] Az eredménytelenség tekintetében a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…„e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.

Anyagi fedezet ismertetése a bontáskor

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására az ajánlatok bontását megelőzően sor kerül, helyesen jár el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti a módosított anyagi fedezet összegét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján feltételes közbeszerzési eljárás akkor is indítható, ha az ajánlatkérő támogatási szerződés módosítására vonatkozó igényt vagy változásbejelentést nyújtott be, és a támogatásra irányuló igény el nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték visszafizetése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményeztünk. A közbeszerzési eljárásban előírtuk ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A felhívásban rendelkeztünk a Kbt. 81. § (5) bekezdéséről, azaz először értékelnénk az ajánlatokat, majd kizárólag a sorrend szerinti első helyezett ajánlattevő ajánlatát bírálnánk, a többi ajánlatot nem. A közbeszerzési eljárásban van olyan ajánlattevőnk, amelyik befizette az ajánlati biztosítékot. Ha kizárólag az első helyezett ajánlatát szeretnénk bírálni, mikor kell az ajánlati biztosítékot visszafizetni a többi ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték – az ajánlatkérő előírása esetén – a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltétele, és az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja. Uniós nyílt közbeszerzési eljárásban, a Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján, az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Árlejtés és fordított bírálat

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdését, van annak jogszabályi vagy a joggyakorlatban fellelhető akadálya, hogy elektronikus árlejtést is alkalmazzon? Ha ebben az esetben is alkalmazható az elektronikus árlejtés, jól gondolom, hogy azt az ajánlatok értékelését követően, de még a bírálat előtt kell lefolytatni a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett 81. § (5) bekezdése az alábbiak szerint szól:„Az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (10) bekezdése alapján az ajánlatkérő gyorsított nyílt eljárást csak kivételesen indokolt és sürgős esetben indíthat, ha a Kbt. 81. § (7) bekezdésében foglalt főszabály szerinti ajánlattételi határidők (harminc, illetve harmincöt nap) nem lennének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Szakmai önéletrajz és üzleti titok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárást indítottunk, ahol a szakember szakmai tapasztalatát írtuk elő alkalmassági követelményként és a szakmai többlettapasztalatot értékelési szempontként. Az egyik ajánlattevő, amely az értékelési sorrendben a második helyen áll, a szakember önéletrajzát üzleti titokká nyilvánította. Kérdésünk az, hogy nemzeti eljárásban az önéletrajz üzleti titokká nyilvánítható?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok szabályozását illetően nincs különbség az uniós és a nemzeti eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások között. A Kbt. 44. § (1) bekezdése tartalmazza az üzleti titokká nyilvánítás szabályait, hogy az ajánlattevő milyen feltételek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Hamis nyilatkozat miatti kizárás

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a bírálat részeként köteles megvizsgálni, hogy az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A vizsgálat eredményétől függően az ajánlatkérő további eljárási cselekmények végzésére köteles. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

A Kbt. 65. § (10) bekezdésének előírása

Kérdés: Ajánlatkérőként speciális gépbeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Országos szervezetként öt telephelyünk van az ország különböző részein. Számunkra nagyon fontos, hogy valamennyi telephelyünkön a szerződő partnerünk szakemberei végezzék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. is elismeri, hogy a közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Erre tekintettel kifejezetten megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

DBR alkalmazhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer nem egy önálló eljárási típus, hanem egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul. A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre a meghívásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Részszámlázás

Kérdés: Milyen feltétele van annak, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárásban részszámlázást tegyen lehetővé? Árubeszerzésről van szó, valamint további szolgáltatás nyújtásáról garanciális időszakban.
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra utal, hogy a Kbt. alábbi 135. § (5) bekezdése nem automatikusan teszi lehetővé a részletekben történő fizetést, hanem csak abban az esetben, amennyiben az indokolt:„Kbt. 135. § (5): A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
24