Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

46 találat a megadott üzleti titok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszból: […]aránytalanul alacsonynak vélt összegre nézve kér felvilágosítást, vagyis arra kérdez rá, hogy miként tudja az ajánlattevő a terméket alacsonyabb áron megajánlani, mint amely áron beszerzi. Visszatérítési kedvezmény esetén ugyanis ilyen látszat keletkezhet, így joggal vetődik fel az aránytalanul alacsony ár gyanúja.Ezt követően, amikor az ajánlattevő az alacsony ár okát egy másik piaci szereplőtől kapott szokatlan mértékű és visszatérítés formájában nyújtott egyedi kedvezményben jelöli meg, de ezt az információt egyúttal üzleti titoknak is nyilvánítja, az ajánlatkérő második lépésként hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelyben jellemzően az üzleti titokká nyilvánítás indokolásának megfelelő kiegészítését kéri azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő, úgy az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés fb) pontja szerint érvénytelen. Probléma ugyanis, hogy az üzleti titokká minősítés az ajánlattevők részéről még mindig gyakran az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. A hiánypótlási felhívás ilyenkor általában úgy szól, hogy az ajánlattevő támassza alá részletesen, hogy az üzleti titokká nyilvánított adatok nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet, így különösen azt is mutassa be, hogy miként realizálódik az érdeksérelem, milyen jellegű vagy mekkora kárt szenvedne el az ajánlattevő, továbbá térjen ki arra is, hogy az információk konkurens gazdasági szereplők birtokába jutása a piaci verseny szempontjából milyen és mekkora hátrányt eredményezne. Az ajánlatkérők utalni szoktak arra, hogy az üzleti titokká minősítés akár fel is oldható a hiánypótlási eljárás keretében, és az ajánlattevők nemritkán élnek is ezzel a lehetőséggel az érvénytelenítési kockázat jelentős volta miatt.A fentiekben vázolt konfliktus feloldásához a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai nyújthatnak "zsinórmérték"-et. Ezek tükrében az ismertetett tartalmú ajánlatkérői felhívás helytállónak és jogszerűnek tekinthető, vagyis azt kell megvizsgálni, hogy az indokolással szemben támasztott szigorú követelmények tükrében a gyártó által visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény mikor minősülhet üzleti titoknak a közbeszerzési eljárásban, mit kell ehhez az ajánlattevőnek igazolnia és alátámasztania.A döntőbizottsági esetjog alapján hivatkozási alap lehet például, ha a harmadik személlyel (gyártóval) kötött szerződés maga ír elő szigorú titoktartási kötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4745

2. találat: Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.Mivel a felvilágosításkérésre a 80. § (4) bekezdése szerint van lehetőség, és az üzleti titok feloldásáról is köteles az ajánlatkérő tájékoztatást nyújtani, így véleményünk szerint az újabb iratbetekintési kérelem az eredeti kérelem vonatkozásában fog érvényesülni, hiszen újra jelzi az ajánlattevő, hogy be kíván tekinteni a most már nem üzletititok-tartalomba. Így ennek jogi akadálya nem lesz, hiszen a betekintési kérelem még időben érkezett.A fenti bekezdésben utalt rendelkezés szerint az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket három munkanapos határidővel hiánypótlás (71. §), felvilágosítás (71. §), számításihiba-javítás (71. §) vagy indokolás (72. §) benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4716
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében

Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő annak jogszerűtlenségét támadja előzetes vitarendezés keretében, melynek lehet az a következménye, hogy hiánypótlás keretében
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4715
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Az üzleti titok tárgya

Kérdés: Lehet-e üzleti titok tárgya a járulék mértéke?
Részlet a válaszból: […]míg az adó alapjául szolgáló árbevétel, jelen esetben a 23.856.000.- Ft-os ajánlati ár értékelési szempont alapján értékelésre kerülő adatnak minősül, mely a bontás során is közlésre került a többi ajánlattevővel. Ennek okán nem teljesül 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott, az üzleti titok vonatkozásában előírt azon követelmény sem, hogy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető az adat."A kérdés nem teljes körű, de azt feltételezzük, hogy indokoláskérés keretében olyan információt is üzleti titokká nyilvánított az ajánlattevő, aminek a nyilvánosságra hozatala kevésbé sérti gazdasági érdekeit. Azonban ha egy teljes kimutatás egyik eleme a járulék mértéke, abban az esetben véleményünk szerint a részletes kimutatásból az ajánlattevő nem köteles azonosítani a kevésbé szenzitív tartalmakat, hiszen összességében a költségvetés elkészítésének metodológiája lehet olyan érzékeny, ami mégis üzleti titoknak minősül, bár egyes elemei egyenként nem. Összességében: ha csak egy-egy járulékmértékhez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4595
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Üzletititok-nyilatkozat indokolásának kettéválasztása

Kérdés: Az üzletititok-nyilatkozatot az ajánlatkérő nem kifogásolja, de hiánypótlás keretében kéri, hogy az indokolást válasszam ketté, és a nem szenzitív tartalmat válasszam le. Ezzel értelmetlen rész kerül ki az üzletititok-nyilatkozat indokolásából, mivel nincs részletezve, hogy az üzleti titok pontosan mit is tartalmaz. Van-e annak jelentősége, hogy a két dokumentum (indokolás üzleti titok és indokolás nem üzleti titok) külön-külön nem vagy nehezen értelmezhető?
Részlet a válaszból: […]követően sem javítja; vagy a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.Az ajánlatkérők vegyes megközelítést alkalmaznak ebben az esetben, sokan nem foglalkoznak a vegyes tartalommal, különösen akkor, amikor nehezen kettéválasztható az üzletititok-tartalom, de gyakori a kérdésben is említett megoldás, amikor az ajánlatkérő utólag kéri a dokumentum szenzitív tartalmának leválasztását. Mivel az eredeti dokumentumban ez a tartalom egyértelműen összefügg, így nem érdemes az ajánlattevőnek foglalkoznia azzal, hogy az ajánlatkérő által kért szétválasztás logikailag megbontja a dokumentumot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4578

6. találat: Üzletititok-státusz megváltoztatása

Kérdés: Ha módosítunk a műszaki megoldásunkon, arra tudjuk kérni az üzleti titok védelmét? Illetve kérhetjük-e visszamenőleg az ajánlatadási szakaszban már beadott szakmai ajánlatra is az üzleti titok védelmét?
Részlet a válaszból: […]üzletititok-státuszának megváltoztatására nincs visszamenőleg lehetőség, a módosított ajánlat benyújtása során, amennyiben az valóban eltér a korábbiakban benyújtott tartalomtól, lehetőség van a módosított ajánlatot - pontosabban annak azon részeit, melynek nyilvánosságra hozatala aránytalan gazdasági sérelmet okozna az ajánlattevő számára - üzleti titokká nyilvánítani. Visszamenőleg azonban már nincs lehetőség a státusz változtatására, hiszen hiánypótlás keretében nem módosíthat olyan tartalmat az ajánlatkérő, amely nem hiányos vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4552
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszból: […]pontját zárta ki.A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróságnak a 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A két eset, amelynek vonatkozásában nem kezdeményezhető öntisztázás, a lejárt adó-, vám- és társadalombiztosításijárulék-fizetés elmaradása, valamint, ha büntetőjogi intézkedés miatt jogerős bírósági ítélet tiltotta el a tevékenység végzésétől a jogi személyt. Az n) pontra a kivétel nem utal, azaz a Tpvt. 11. §-a szerinti kartell miatt elmarasztalt gazdasági szereplő kezdeményezheti az eljárás indítását. A közbeszerzési jogi szabályozás keretében tehát lehetőség van a közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezménnyel kapcsolatos öntisztázás lehetővé tételére, mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott.Az f) pont alapján az a gazdasági szereplő, akinek/amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon a c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Az n) pont alapján az a gazdasági szereplő, aki/amely a Tpvt. 11. §-a, vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4515

8. találat: Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszból: […]információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Amennyiben az általánosságokon túl az ajánlattevő arra utal, hogy például az ajánlat kialakításakor az egyes költségtípusok mellett számára értéket képez az a forma, ahogyan az egyes tevékenységeket összehangolta, melynek során anyagi, technikai, szellemi ráfordítások mellett saját know-how-ját is védeni szeretné, abban az esetben akár még tartalommal is megtöltheti indokolását. Ha azonban csupán arra utal, hogy az aránytalan gazdasági sérelem nem például üzleti értelemben vett pénzügyi sérelmet, piacvesztést jelent, hanem valamely egyéb ráfordítást igényel részéről ennek elhárítása, ezzel valójában a sérelem okát nem írta le, csak annak gazdasági következményeit. Ebben a formában ez az érvrendszer nem lesz elegendő. A közbeszerzési törvény 44. §-ának (4) bekezdése külön utal a hiánypótlási kötelezettségre, mellyel az ajánlatkérő köteles élni. Eszerint, ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.Ezt egészíti ki a Kbt. 73. § (1) bekezdésének fa) pontja, amely a hiánypótlási felhívásról mint egyszeri felhívásról szól, továbbá az fb) pontja, mely szerint az általánosságban megfogalmazott indokolás a hiánypótlást követően is érvénytelenséget eredményez.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha- valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak, és ezt az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4511

9. találat: Üzleti titok elhatárolása az ajánlatkérő által

Kérdés: Ajánlatkérőként el tudok-e határolni üzleti titkot az eljárás során, amit nem láthat valamennyi ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha) "g) a közbeszerzési dokumentumok üzleti titkot vagy minősített adatot tartalmaznak, illetve biztonsági vagy nemzetbiztonsági okból bizalmas jellegűek és a gazdasági szereplők széles körében rendelkezésre álló elektronikus kapcsolattartási forma alkalmazásával a megfelelő védelem nem biztosítható."2020-ban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4451

10. találat: Indokolás az üzleti titkot tartalmazó irathoz

Kérdés: Szükséges az indoklás üzleti titok esetén, illetve csak akkor, ha az ajánlatkérő kéri azt? Elegendő a Kbt. 44. § (3) bekezdésére hivatkozni az indokolásban, vagy ennél lényegesen több kell? (Adunk be egy árindoklást, és lesz benne árajánlat a gyártótól, így szeretnénk a lehetőséggel élni.)
Részlet a válaszból: […]szerepeljen, hiszen így tudja az ajánlattevő az EKR-be üzleti titokként feltölteni, melyet az ajánlatkérőnek kötelező figyelembe vennie.A 44. § főszabálya szerint az árindokláshoz (üzleti titkot tartalmazó elkülönített irathoz) közvetlenül köteles az ajánlattevő indokolást csatolni, részletesen alátámasztva a nyilvánosságra hozatal esetén a gazdasági szereplőt érő aránytalan gazdasági sérelmet. Az indoklás nem lehet általános, hanem konkrét, az adott piaci sajátosságokat, az ajánlattevő saját szempontjait tartalmazó részletes leírást kell adni.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4418
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 46 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést