Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] A C-367/19. számú ügyben az Európai Unió Bírósága szerint, ha egy ajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében. A döntés szerint a nulla értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] Az alapvető kérdés valójában az, hogy egyáltalán a megajánlott termék típusát üzleti titokká lehet-e nyilvánítani. A kérdésben jelzett ügy valóban nagyon hasznos, érdemes áttekinteni az üzleti titok témája iránt érdeklődőknek. Az érintett döntésben a kérelmező (5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Betekintési jog és előzetes vitarendezés bírálati szakaszban

Kérdés: Nyílt eljárásban a harmadikok vagyunk, de feltételezzük, hogy az előttünk lévő ajánlattevők ajánlatának műszaki tartalma nem felel meg az előírásoknak. Van-e jogalapunk betekinteni most, vagy betekintés nélkül előzetes vitarendezést indítani "piaci ismereteink" alapján? Előzetes vitarendezést kellett volna-e indítanunk akkor, amikor az ajánlatkérő felhívta az igazolások benyújtására az első két ajánlattevőt is?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szakaszban nincs lehetőség betekintésre, csak akkor, amikor már az összegezés megérkezett. Az elő­zetes vitarendezés akár a bírálati időszak alatt történik, akár a moratórium alatt, valamilyen jogsértést kell, hogy feltételezzen. Az igazolások benyújtása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban gyakran visszatérő kérdés az üzleti titok és az aránytalanul alacsony ár problematikája, igazán érdekes helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében

Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs annak akadálya, hogy az üzleti titok indokolása alapján az ajánlattevő annak jogszerűtlenségét támadja előzetes vitarendezés keretében, melynek lehet az a következménye, hogy hiánypótlás keretében az ajánlattevő feloldja azt.(Kéziratzárás: 2021. 06. 09...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az iratbetekintés határidőn belül volt, majd az előzetes vitarendezésre válaszul az ajánlatkérő újabb felvilágosítást kért, és végül hiánypótlás keretében az ajánlattevő az üzleti titkot feloldotta. Ebben az esetben valójában nem bocsát ki új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Az üzleti titok tárgya

Kérdés: Lehet-e üzleti titok tárgya a járulék mértéke?
Részlet a válaszából: […] A D. 378/2020. számú döntésében a Közbeszerzési Döntőbizottság egy hasonló esetre kimondta, hogy nem képezheti üzleti titok tárgyát az ilyen jellegű információ. A jogorvoslati fórum az alábbiak szerint fogalmazott:"A Döntőbizottság az iparűzési adó tekintetében viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Üzletititok-nyilatkozat indokolásának kettéválasztása

Kérdés: Az üzletititok-nyilatkozatot az ajánlatkérő nem kifogásolja, de hiánypótlás keretében kéri, hogy az indokolást válasszam ketté, és a nem szenzitív tartalmat válasszam le. Ezzel értelmetlen rész kerül ki az üzletititok-nyilatkozat indokolásából, mivel nincs részletezve, hogy az üzleti titok pontosan mit is tartalmaz. Van-e annak jelentősége, hogy a két dokumentum (indokolás üzleti titok és indokolás nem üzleti titok) külön-külön nem vagy nehezen értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. § (1) bekezdésének f) pontja alapján - fa) és fb) alpontok - az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak, és ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést a Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése egyértelműen nem az elektronikus kommunikáció részévé teszi, melyet megerősít a 45. § (1) bekezdése, ahol kifejezetten személyes megjelenést ír elő a jogszabály az alábbiak szerint.A Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
2
3
13