Találati lista:
21 Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése
Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
22 Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén
Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
23 Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása
Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
24 Betekintési jog és előzetes vitarendezés bírálati szakaszban
Kérdés: Nyílt eljárásban a harmadikok vagyunk, de feltételezzük, hogy az előttünk lévő ajánlattevők ajánlatának műszaki tartalma nem felel meg az előírásoknak. Van-e jogalapunk betekinteni most, vagy betekintés nélkül előzetes vitarendezést indítani "piaci ismereteink" alapján? Előzetes vitarendezést kellett volna-e indítanunk akkor, amikor az ajánlatkérő felhívta az igazolások benyújtására az első két ajánlattevőt is?
25 Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában
Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
26 Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében
Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
27 Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően
Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
28 Az üzleti titok tárgya
Kérdés: Lehet-e üzleti titok tárgya a járulék mértéke?
29 Üzletititok-nyilatkozat indokolásának kettéválasztása
Kérdés: Az üzletititok-nyilatkozatot az ajánlatkérő nem kifogásolja, de hiánypótlás keretében kéri, hogy az indokolást válasszam ketté, és a nem szenzitív tartalmat válasszam le. Ezzel értelmetlen rész kerül ki az üzletititok-nyilatkozat indokolásából, mivel nincs részletezve, hogy az üzleti titok pontosan mit is tartalmaz. Van-e annak jelentősége, hogy a két dokumentum (indokolás üzleti titok és indokolás nem üzleti titok) külön-külön nem vagy nehezen értelmezhető?
30 Iratbetekintés biztosításának módja
Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
