208 találat a megadott hiánypótlás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]űrlap egyértelműen benyújtásra került. Az űrlapon a szakmai önéletrajzban igényelt információ is szerepelt. A szakember ennek megfelelően egyértelműen beazonosítható, azaz nem élhet azzal vissza az ajánlattevő, hogy a bontást követően keresi és nevesíti a szakembert. A nevesítést és a tapasztalati hónapok megjelölését követően ettől még a hiányosságot pótolni kell, ahol nincs az ajánlattevő könnyű helyzetben, hiszen a többszörös hiánypótlás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amennyiben hiánypótláshelyzet áll fenn, úgy hiánypótlás keretében. Ha az adatmódosítást az ajánlattevő hiánypótlás keretében teszi, vagy kifejezetten jog­utódlás esetére vonatkozó eljárási cselekményt kezdeményez és rögzít, mindkettőnek azonos a joghatása, azaz változtat önkéntesen egy, az ajánlatával kapcsolatos információt. Erről nem kell külön értesíteni az ajánlatkérőt, hanem a hiánypótlás során elegendő informálni. Valójában abból[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amennyiben az érintett szervezet kizáró ok hatálya alá került, azonban kifejezetten hiánypótlásra való felhívást a hamis adatszolgáltatás körében nem rögzít a Kbt. 71. § (4) bekezdése.A fentiekben hivatkozott Kbt. rendelkezés szerint, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hamis adatszolgáltatás esetét az ajánlatkérőnek ne kellene kezelnie az eljárás során. Amennyiben az ajánlattevő hamis adatszolgáltatását kívánja tisztázni, és kiderül, hogy a kapacitást biztosító szolgáltatta a hamis adatot, az ajánlatkérőnek az általános szabályok szerint kell eljárnia. A 71. § (4) bekezdése ettől még érvényesül, csak más esetekre vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) a hiánypótlás szabályairól (2021. 07. 05.) kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 71. § (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Az Útmutató értelmében ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg.Az új kapacitást biztosító szervezet bevonására ugyanakkor egyszakaszos eljárásban feltétel nélkül, míg a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá.Mivel a hamis adatszolgáltatás kizáró okára mindez nem vonatkozik, így a kétszakaszos eljárás második része esetében nincs lehetőség a kapacitást biztosító cseréjére és más kizáró ok miatti cserére sem.Az útmutató ugyan utal arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, amikor is felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése, de ezt nem fejti ki részletesen. Ez az a helyzet - véleményünk szerint -, mely a fenti szabályozás alapján, kétszakaszos eljárás esetén nem kezelhető a kapacitást biztosító cseréjével. Kétszakaszos eljárásban, annak ajánlattételi szakaszában tehát új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A fenti bekezdésben ismertetett rendelkezés ad választ arra a kérdésre is, hogy gondot okoz-e, hogy teljesen új kapacitást biztosító bevonásáról van szó, nem pedig a korábbiakban megjelölt kapacitást biztosító szervezet cseréjéről. Mivel a jogszabály "korábban nem szereplő gazdasági szereplő" bevonásáról beszél, ez egyben azt jelenti, hogy amennyiben korábbiakban nem jelölt meg kapacitást biztosítót az ajánlattevő, tehát saját szakemberével kívánta igazolni alkalmasságát, ez nem lehet akadálya annak, hogy hiánypótlás keretében a későbbiekben kapacitást nyújtó szervezetet vonjon be.Az előbbiek az alkalmasság igazolása során bevonásra került kapacitást biztosítóról szóltak. Azonban az értékelési szempont vonatkozásában csak akkor történhet változás, ha az az alkalmassági követelményt is érinti, tehát a kettőt nem tudjuk egymástól élesen elválasztani. Amennyiben az értékelési szempont vonatkozásában történik csak és kizárólag alvállalkozóbevonás, abban az esetben valójában nem alvállalkozóról beszélünk, hiszen az alkalmasság igazolásában nem vesz részt az érintett gazdasági szereplő. Ez praktikusan egy nem létező státusz, melyben segíti az ajánlatkérőt egy gazdasági szereplő az ajánlattétel során. Ekkor legalább olyan képességekkel rendelkező szakember kell, mint a korábbiakban bemutatott, és akkor is a korábbiakban bemutatott szakember tapasztalatát fogja az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy alapelvi sérelem történt, vagy jelentős, nem egyedi részletkérdésre vonatkozó módosítás történt, mely a kialakuló sorrendet is befolyásolja az alábbiak értelmében.A Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:-nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és-annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.Ezt azonban az ajánlatkérőnek ebben az esetben nem kell mérlegelnie, hiszen elvi értelemben a hiánypótlás megoldás lehet, de ehhez szükség van arra a felkészült ajánlattevőre,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Közbeszerzési Döntőbizottság nem erre az álláspontra jutott. AD. 237/2020. számú ügyben az ajánlatkérő a dokumentáció részeként kiadta a meghatalmazásmintát, amely vonatkozásban úgy rendelkezett, hogy adott esetben csatolni kell. Az ajánlatban a gépbérleti elő­szerződés mögé lett csatolva az ajánlatkérő által ki­adott minta szerinti meghatalmazás, a felek által - tanúk előtt - aláírva azzal a szöveggel, hogy "tárgyban kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán készített ajánlatunkat és a 21 ajánlattételünkhöz kapcsolódó iratokat aláírásával lássa el". A Döntőbizottság véleménye szerint e két dokumentum összetartozása megállapítható, egy dokumentumként került feltöltésre az EKR-be. A Döntőbizottság véleménye szerint az így, ilyen formában csatolt dokumentumok kielégítik a Kbt. 65. § (12) bekezdésében foglaltakat, hiszen megállapítható, hogy ezen dokumentumok összetartoznak, és a meghatalmazás tartalmát tekintve nem tartalmaz korlátozásokat, hogy az az EKR-ben történő nyilatkozatok megtételére ne vonatkozna.Ebben az esetben véleményünk szerint olyan formai hiányossága van az ajánlatnak, ami nem eredményezhet érvénytelenséget még akkor sem, ha nem hiánypótolja az ajánlattevő. Továbbgondolva a jogkérdést azonban érdemes azt is felvetni, hogy mi a helyzet akkor, ha nem egy dokumentumban nyilatkozik az ajánlattevő, és az EKR-be is külön dokumentumban tölti fel azt. Véleményünk szerint még ebben az esetben is legfeljebb formai hiányosság áll fenn, hiszen ha egyértelmű, hogy semmilyen korlátozást nem tartalmaz a kapacitást biztosító nyilatkozata, és nyilatkozati formában, cégszerű aláírással csatolták, valójában kielégíti azt az igényt, ami miatt a szabályozás tartalmazza az erre vonatkozó nyilatkozati kötelezettséget. Indokolatlan a 69. § (12) bekezdésében foglalt előírás, hiszen a kapacitást biztosító szervezetnek az igazolás során számos egyéb dokumentumot is be kell nyújtania, sőt amennyiben alkalmassági és értékelési szempont a szakember, melyben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatot tenni. Az eljárás során történő megfelelés független attól, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e EU-s adószámmal, avagy sem. Ebben az esetben az ajánlattevő lenyilatkozhatja, hogy jelenleg nem rendelkezik EU-s adószámmal. Egyébiránt érdemes megkérni
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozásában további felhívási kötelezettsége van. Amennyiben formai hiányosság (elektronikus aláírás) vagy az idegen nyelvű irat miatt az érintett dokumentum tartalmának fordítására vonatkozó dokumentum kerül bekérésre, az ütközik a kétszeres hiánypótlás tilalmába, mivel valóban új hiányosság felmerülését követően kéri az ajánlatkérő.A Kbt. fentiekben hivatkozott 71. § (6) bekezdése a következők szerint szól: az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem -vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Abban az esetben,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtott dokumentumokra vonatkozik, vagy a hiánypótlási felhívás a 80. § (4) bekezdése alapján történik, csak a hiánypótlásra felhívott ajánlattevő vagy részvételre jelentkező élhet az e bekezdésben szabályozott, önkéntes hiánypótlás lehetőségével.A fenti 71. § (5) bekezdése folyamatban lévő határidőt említ, amelynek fennállása esetében hiánypótlási cselekmény nyitható az EKR-ben, és gyakorlatilag az ajánlat megnyitásával a hiánypótlás megvalósítható. Amennyiben nincs nyitva hiánypótlás, az ajánlattevő nem tud élni a hiánypótlás lehetőségével. Ha azonban valóban van hiányosság, amely hiánypótolható lenne, és az ajánlatkérő nem hiánypótolja, érdemes előzetes vitarendezés keretében erre felhívni a figyelmet, hiszen az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alábbi szabálya alapján köteles hiánypótlást elrendelni, ha a későbbiekben hiányt észlel.Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szólítani a gazdasági szereplőt a nyilatkozat újbóli benyújtására, felhívva a figyelmet a hiánypótlás okára, mely esetünkben az aláírások eltérése. Amennyiben az utóellenőrzés során erre felhívják a figyelmet, ezt vélhetően az eltérés miatt teszik. Az ajánlatkérők eddig is ellenőrizték az aláírásminta képét, megítélés kérdése, hogy eltérést állapítanak-e meg. Ebben a helyzetben az ajánlatkérő annyit tehet, hogy igyekszik gondosan eljárni, és ha valós aláíráskép-eltérést lát, abban az esetben[…] részlet vége a válaszból.