Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

199 találat a megadott hiánypótlás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Aláírás ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: Ajánlatkérőként hogyan vizsgáljam, hogy eredeti-e az aláírás, mi alapján döntöm el, hogy nem az? (A kérdés azért időszerű, mert utóellenőrzések során megszaporodtak az erre vonatkozó tényállást tisztázó kérdések.)
Részlet a válaszból: […]szólítani a gazdasági szereplőt a nyilatkozat újbóli benyújtására, felhívva a figyelmet a hiánypótlás okára, mely esetünkben az aláírások eltérése. Amennyiben az utóellenőrzés során erre felhívják a figyelmet, ezt vélhetően az eltérés miatt teszik. Az ajánlatkérők eddig is ellenőrizték az aláírásminta képét, megítélés kérdése, hogy eltérést állapítanak-e meg. Ebben a helyzetben az ajánlatkérő annyit tehet, hogy igyekszik gondosan eljárni, és ha valós aláíráskép-eltérést lát, abban az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4681

2. találat: Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszból: […]végzi, ugyanakkor nem áll fenn ugyanez a vélelem az azonosítás nélkül feltöltött dokumentumok vonatkozásában. Ebben az esetben véleményünk szerint az aláírásnak nem formai jelentősége van. Ezt erősíti a Kbt. 41/A. §-a, amely (4) bekezdésében kifejezetten utal arra, hogy űrlap kitöltése esetében a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni az űrlapot.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4678

3. találat: Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszból: […]a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat...A (7) bekezdés rendelkezése értelmében az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges.A 71. § (7) bekezdése a hiánypótlási szabályok alapulvételével határozza meg a felvilágosításkérés kereteit. Mivel a szabályozás kógens, így nincs lehetősége az ajánlatkérőnek szabadon értelmezni és egyfajta sorrendiséget megállapítani, majd külön jogintézményként kezelni, és mindkét lehetőséget felhasználni azonos hiány pótoltatására.Hasonló ügyben nyilvánult meg a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 460/2020. számú határozatában. A jogorvoslati fórum véleménye szerint a hiánypótlás és a felvilágosításkérés jogintézményét szükséges egymástól elkülöníteni, hiszen amíg a hiánypótlás valamely észlelt hiány pótlására, kiegészítésére, módosítására - azaz magának a hibának a kijavítására - szolgál, addig a felvilágosítás valamely adat tartalmának a tisztázását jelenti. "Nem kizárt, hogy a nem egyértelmű adattartalom teszi szükségessé a hiánypótlást, vagy éppen a hiánypótlás szorul tisztázásra, ugyanakkor lényeges szempont, hogy a két jogintézmény egymás kiváltását nem szolgálhatja. Hangsúlyos, hogy a felvilágosítás kapcsán is irányadónak kell tekinteni a hiánypótlás általános tilalmát, így az csak és kizárólag a hiánypótlás megfelelő teljesítését követően fennmaradó nem egyértelmű adat tisztázására irányulhat, mely felvilágosítás egyebekben az ajánlat elbírálása érdekében szükséges."Így a felvilágosításkérés nem szolgálhat a korábban nem megfelelően teljesített hiánypótlás megfelelővé tételére, ahogyan arra sem, hogy azzal a nem, vagy a részben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4657

4. találat: EEKD létrehozásának szükségessége

Kérdés: Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
Részlet a válaszból: […]11. §-ának (1) bekezdése alapján csak a felolvasólapot köteles az ajánlattevő űrlap formájában benyújtani. Az űrlap alkalmazását a kormányrendelet az ajánlatkérők számára írja elő a 11. § (7) bekezdésében. Az EEKD kitöltésének lehetővé tétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ajánlattevő azt kívánja alkalmazni. A kormányrendelet 11. §-ának (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy amennyiben a dokumentum olvasható, bár informatikai jellemzőit tekintve nem felel meg a követelményeknek, de szkennelt formában egy cégszerűen aláírt EEKD-t tartalmaz, az ajánlatkérő köteles azt elfogadni. Gyakorlati problémát vet fel ugyanakkor, hogy az EEKD előre ki van töltve, így amennyiben az ajánlat benyújtásra kerül, a megnyitott EEKD-k is benyújtásra kerülnek, amelyek mellett az ajánlattevő formailag nem megfelelő EEKD-t is benyújt. Ennek következtében ellentmondás merül fel az ajánlatban, melyet biztosan tisztázni kell az eljárás során. Ezért javasolt az EEKD űrlap formájában történő benyújtása uniós rezsimben.[A kormányrendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell létrehoznia a felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.A (2) bekezdés szerint, amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4641
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,

5. találat: Kismértékű elírás a felolvasólapon

Kérdés: Miért okoz gondot, ha kismértékű elírás történik egy ajánlat felolvasólapján, ugyanakkor a következő ajánlattevő ajánlata lényegesen magasabb? (Átnéztem több felolvasólappal kapcsolatos DB ügyet, de nem láttam olyat, ami ebben segítene.)
Részlet a válaszból: […]ebben a formában az eltérés mennyiségének nincs jelentősége. Például a D. 428/2020. számú esetben a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő arra vonatkozó előadását, amely szerint a tárgybani esetben a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti számítási hiba javítása keretében lehetett volna a felolvasólapon szereplő adatot korrigálni. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy számítási hiba abban az esetben keletkezik az ajánlatban, ha az ajánlattevő valamely matematikai művelet elvégzése során helytelen eredményre jut. Jelen esetben azonban nem számítási hiba történt, ugyanis az ajánlattevő által az ajánlata részeként becsatolt árazott költségvetésben az egyes tételek alapján mind a bruttó, mind a nettó ár helyesen lett összeadva, de az ajánlattevő ezt a helyes összeget - elírás folytán - nem megfelelően tüntette fel az ajánlat felolvasólapján."Az (...) Kft. a felolvasólapon azt jelölte meg, hogy az egyösszegű nettó ajánlati ára nettó 43.473.869.- Ft, míg a beárazott költségvetés főösszesítőjében az szerepelt, hogy a munkák nettó ára 43.473.590.- Ft."Ebben az esetben is kismértékű az elírás, melyet függetlenül kell kezelni a következő ajánlat mértékétől, vagy éppen az elírás jellegétől (bruttó összegben történik, vagy a nettó összegben). Ténykérdés, hogy uniós forrásból finanszírozott projekt esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4611

6. találat: Hiánypótlási határidő meghosszabbítása

Kérdés: Meddig hosszabbíthatom meg a hiánypótlási határidőt? Az ajánlattevők különböző időintervallumokat kérnek egyéb eljárási cselekményeikben. Köteles vagyok-e a leghosszabb határidőt igénylő kérést választani?
Részlet a válaszból: […]Közbeszerzési Hatóság Hiánypótlási útmutatója is kitér röviden a kérdésre az alábbiak szerint. [A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól (KÉ 2020. évi 180. szám; 2020. szeptember 16.).]Az útmutató utal arra, hogy a hiánypótlás teljesítésére megállapított határidő minden ajánlattevő/részvételre jelentkező egyidejű tájékoztatása mellett, a hiánypótlási határidő lejárta előtt meghosszabbítható, feltéve, hogy az alapelvi sérelmekkel nem jár. Szükséges tehát minden ajánlattevő tájékoztatása, mely az EKR-ben eleve megvalósul,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4579
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Üzletititok-nyilatkozat indokolásának kettéválasztása

Kérdés: Az üzletititok-nyilatkozatot az ajánlatkérő nem kifogásolja, de hiánypótlás keretében kéri, hogy az indokolást válasszam ketté, és a nem szenzitív tartalmat válasszam le. Ezzel értelmetlen rész kerül ki az üzletititok-nyilatkozat indokolásából, mivel nincs részletezve, hogy az üzleti titok pontosan mit is tartalmaz. Van-e annak jelentősége, hogy a két dokumentum (indokolás üzleti titok és indokolás nem üzleti titok) külön-külön nem vagy nehezen értelmezhető?
Részlet a válaszból: […]követően sem javítja; vagy a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.Az ajánlatkérők vegyes megközelítést alkalmaznak ebben az esetben, sokan nem foglalkoznak a vegyes tartalommal, különösen akkor, amikor nehezen kettéválasztható az üzletititok-tartalom, de gyakori a kérdésben is említett megoldás, amikor az ajánlatkérő utólag kéri a dokumentum szenzitív tartalmának leválasztását. Mivel az eredeti dokumentumban ez a tartalom egyértelműen összefügg, így nem érdemes az ajánlattevőnek foglalkoznia azzal, hogy az ajánlatkérő által kért szétválasztás logikailag megbontja a dokumentumot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4578

8. találat: Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk - választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevő.Külön kitér az útmutató arra az esetre, hogy amennyiben a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be az eljárásba. Az előbbiekben az egyszakaszos eljárásban azért mertünk ennél liberálisabb álláspontot képviselni, mert egyszakaszos eljárás esetében nem ennyire szigorúak az új kapacitást biztosító bevonásának korlátai.A Kbt. 71. §-a nem tartalmazza azt a tilalmi szabályt, miszerint új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében nem lehetséges. Ugyanakkor az ajánlatkérői oldalon az új gazdasági szereplő bemutatásával járó újabb hiányok feltárása megnövelheti az eljárások időigényét. Ezt a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő döntheti el, hiszen a közbeszerzési dokumentumokban maga rendelkezhet arról, hogy az újonnan bemutatott gazdasági szereplők vonatkozásában kizárja a hiánypótlást, vagy az általa meghatározott korlátozással biztosítja azt.Ha az ajánlatkérő nem él a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése szerinti kizárási vagy korlátozási lehetőséggel, abban az esetben folytatnia kell a hiánypótlást.A Kbt. fentiekben hivatkozott 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek a célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg. Így megtörténhet, hogy az új gazdasági szereplő megnevezését követően kerül sor a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alkalmazására.Kétszakaszos közbeszerzési eljárásban az útmutató is egyértelmű abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő kizárólag a részvételi szakasz alapján alkalmasnak minősített jelentkezőknek küldheti meg az ajánlattételi felhívást, tehát ebben a tekintetben új gazdasági szereplő nem vonható be ajánlattételi szakaszban. A Kbt. 84. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meghívásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi vagy közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alátámasztására a 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági szereplő bevonására."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikkét - ezen irányelv 2. cikkével összefüggésben - úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek, az eredeti ajánlatában nem szereplő olyan dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4576

9. találat: Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként - például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján - érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.A fenti rendelkezés az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás megállapítására utal, melyet aszerint kell megállapítania az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő nem tesz eleget igazolási kötelezettségének. Nem teszi lehetővé tovább hiánypótlási kör(ök) megnyitását, azaz valójában viszonylag gyorsan és egyértelműen el kell döntenie az ajánlatkérőnek a hiánypótlást követően a hamis adatszolgáltatás fennállását. Nincs tehát olyan szabály hatályban, mely szerint az ajánlatkérőnek addig kellene, egyébiránt jogellenesen hiánypótlást vagy felvilágosítást kérni, ameddig a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban bizonyosságot nem szerez. Véleményünk szerint a jogszerűtlen hiánypótlási felhívás, felvilágosításkérés nem lehet irányadó a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos értékelés vonatkozásában. Látva azonban például az összeférhetetlenség esetében felmerülő igényt az EUB részéről (Fabricom-ügy), hogy az ajánlattevő tisztázza magát, valójában hamis adatszolgáltatás esetében egy felvilágosításkérés véleményünk szerint segít egyértelművé tenni a helyzetet, mely a bírálat során nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a hiányos hiánypótlás, vagy eltérő adatok közlésének okára.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben a hiánypótlási szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4573

10. találat: Alkalmasságot igazoló szervezet képviseletére adott meghatalmazás módja

Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?
Részlet a válaszból: […]eljárás során.A Kbt. 65. §-ának (12) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Ezt támasztja alá a jogorvoslati fórum közelmúltban meghozott D. 237/2020. számú döntése, mely az alábbi szerint szól: "A csatolt meghatalmazás azt tartalmazza, hogy a meghatalmazott az "ajánlattételünkhöz kapcsolódó iratokat aláírásával lássa el", olyan korlátozást, kikötést nem tartalmaz, hogy ez a meghatalmazás csak a papíralapú nyilatkozatok aláírására terjed ki, de azt sem, hogy az elektronikus űrlapként benyújtandó dokumentumok "aláírására" nem terjed ki. A Döntőbizottság véleménye szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4561
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést