Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]11. §-ának (1) bekezdése alapján csak a felolvasólapot köteles az ajánlattevő űrlap formájában benyújtani. Az űrlap alkalmazását a kormányrendelet az ajánlatkérők számára írja elő a 11. § (7) bekezdésében. Az EEKD kitöltésének lehetővé tétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ajánlattevő azt kívánja alkalmazni. A kormányrendelet 11. §-ának (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy amennyiben a dokumentum olvasható, bár informatikai jellemzőit tekintve nem felel meg a követelményeknek, de szkennelt formában egy cégszerűen aláírt EEKD-t tartalmaz, az ajánlatkérő köteles azt elfogadni. Gyakorlati problémát vet fel ugyanakkor, hogy az EEKD előre ki van töltve, így amennyiben az ajánlat benyújtásra kerül, a megnyitott EEKD-k is benyújtásra kerülnek, amelyek mellett az ajánlattevő formailag nem megfelelő EEKD-t is benyújt. Ennek következtében ellentmondás merül fel az ajánlatban, melyet biztosan tisztázni kell az eljárás során. Ezért javasolt az EEKD űrlap formájában történő benyújtása uniós rezsimben.[A kormányrendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell létrehoznia a felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.A (2) bekezdés szerint, amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ebben a formában az eltérés mennyiségének nincs jelentősége. Például a D. 428/2020. számú esetben a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő arra vonatkozó előadását, amely szerint a tárgybani esetben a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti számítási hiba javítása keretében lehetett volna a felolvasólapon szereplő adatot korrigálni. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy számítási hiba abban az esetben keletkezik az ajánlatban, ha az ajánlattevő valamely matematikai művelet elvégzése során helytelen eredményre jut. Jelen esetben azonban nem számítási hiba történt, ugyanis az ajánlattevő által az ajánlata részeként becsatolt árazott költségvetésben az egyes tételek alapján mind a bruttó, mind a nettó ár helyesen lett összeadva, de az ajánlattevő ezt a helyes összeget - elírás folytán - nem megfelelően tüntette fel az ajánlat felolvasólapján."Az (...) Kft. a felolvasólapon azt jelölte meg, hogy az egyösszegű nettó ajánlati ára nettó 43.473.869.- Ft, míg a beárazott költségvetés főösszesítőjében az szerepelt, hogy a munkák nettó ára 43.473.590.- Ft."Ebben az esetben is kismértékű az elírás, melyet függetlenül kell kezelni a következő ajánlat mértékétől, vagy éppen az elírás jellegétől (bruttó összegben történik, vagy a nettó összegben). Ténykérdés, hogy uniós forrásból finanszírozott projekt esetében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Közbeszerzési Hatóság Hiánypótlási útmutatója is kitér röviden a kérdésre az alábbiak szerint. [A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól (KÉ 2020. évi 180. szám; 2020. szeptember 16.).]Az útmutató utal arra, hogy a hiánypótlás teljesítésére megállapított határidő minden ajánlattevő/részvételre jelentkező egyidejű tájékoztatása mellett, a hiánypótlási határidő lejárta előtt meghosszabbítható, feltéve, hogy az alapelvi sérelmekkel nem jár. Szükséges tehát minden ajánlattevő tájékoztatása, mely az EKR-ben eleve megvalósul,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követően sem javítja; vagy a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.Az ajánlatkérők vegyes megközelítést alkalmaznak ebben az esetben, sokan nem foglalkoznak a vegyes tartalommal, különösen akkor, amikor nehezen kettéválasztható az üzletititok-tartalom, de gyakori a kérdésben is említett megoldás, amikor az ajánlatkérő utólag kéri a dokumentum szenzitív tartalmának leválasztását. Mivel az eredeti dokumentumban ez a tartalom egyértelműen összefügg, így nem érdemes az ajánlattevőnek foglalkoznia azzal, hogy az ajánlatkérő által kért szétválasztás logikailag megbontja a dokumentumot,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattevő.Külön kitér az útmutató arra az esetre, hogy amennyiben a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be az eljárásba. Az előbbiekben az egyszakaszos eljárásban azért mertünk ennél liberálisabb álláspontot képviselni, mert egyszakaszos eljárás esetében nem ennyire szigorúak az új kapacitást biztosító bevonásának korlátai.A Kbt. 71. §-a nem tartalmazza azt a tilalmi szabályt, miszerint új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében nem lehetséges. Ugyanakkor az ajánlatkérői oldalon az új gazdasági szereplő bemutatásával járó újabb hiányok feltárása megnövelheti az eljárások időigényét. Ezt a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő döntheti el, hiszen a közbeszerzési dokumentumokban maga rendelkezhet arról, hogy az újonnan bemutatott gazdasági szereplők vonatkozásában kizárja a hiánypótlást, vagy az általa meghatározott korlátozással biztosítja azt.Ha az ajánlatkérő nem él a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése szerinti kizárási vagy korlátozási lehetőséggel, abban az esetben folytatnia kell a hiánypótlást.A Kbt. fentiekben hivatkozott 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek a célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg. Így megtörténhet, hogy az új gazdasági szereplő megnevezését követően kerül sor a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alkalmazására.Kétszakaszos közbeszerzési eljárásban az útmutató is egyértelmű abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő kizárólag a részvételi szakasz alapján alkalmasnak minősített jelentkezőknek küldheti meg az ajánlattételi felhívást, tehát ebben a tekintetben új gazdasági szereplő nem vonható be ajánlattételi szakaszban. A Kbt. 84. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meghívásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi vagy közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alátámasztására a 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági szereplő bevonására."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikkét - ezen irányelv 2. cikkével összefüggésben - úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek, az eredeti ajánlatában nem szereplő olyan dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.A fenti rendelkezés az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás megállapítására utal, melyet aszerint kell megállapítania az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő nem tesz eleget igazolási kötelezettségének. Nem teszi lehetővé tovább hiánypótlási kör(ök) megnyitását, azaz valójában viszonylag gyorsan és egyértelműen el kell döntenie az ajánlatkérőnek a hiánypótlást követően a hamis adatszolgáltatás fennállását. Nincs tehát olyan szabály hatályban, mely szerint az ajánlatkérőnek addig kellene, egyébiránt jogellenesen hiánypótlást vagy felvilágosítást kérni, ameddig a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban bizonyosságot nem szerez. Véleményünk szerint a jogszerűtlen hiánypótlási felhívás, felvilágosításkérés nem lehet irányadó a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos értékelés vonatkozásában. Látva azonban például az összeférhetetlenség esetében felmerülő igényt az EUB részéről (Fabricom-ügy), hogy az ajánlattevő tisztázza magát, valójában hamis adatszolgáltatás esetében egy felvilágosításkérés véleményünk szerint segít egyértelművé tenni a helyzetet, mely a bírálat során nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a hiányos hiánypótlás, vagy eltérő adatok közlésének okára.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben a hiánypótlási szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárás során.A Kbt. 65. §-ának (12) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Ezt támasztja alá a jogorvoslati fórum közelmúltban meghozott D. 237/2020. számú döntése, mely az alábbi szerint szól: "A csatolt meghatalmazás azt tartalmazza, hogy a meghatalmazott az "ajánlattételünkhöz kapcsolódó iratokat aláírásával lássa el", olyan korlátozást, kikötést nem tartalmaz, hogy ez a meghatalmazás csak a papíralapú nyilatkozatok aláírására terjed ki, de azt sem, hogy az elektronikus űrlapként benyújtandó dokumentumok "aláírására" nem terjed ki. A Döntőbizottság véleménye szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]árazott költségvetés benyújtását kellett volna elrendelnie az ajánlattevő felé. Fentiek értelmében az ajánlatkérő szerint az ajánlattevő ajánlata nem felel meg a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak.A későbbiekben az ajánlatkérő a döntésben is kitér arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét nem az okozta, hogy a részletes költségvetés nem az általa kiadott mintán került benyújtásra, hanem az, hogy a részletes költségvetés egyáltalán nem került benyújtásra. Az ajánlatkérő szerint a kérelmező által ismertetett adatok nem feleltek meg az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés részletességének: a nettó egységárak megadása nem minősül részletes költségvetésnek, és az alapadatokból az ajánlatkérőnek nem feladata a szükséges számítások elvégzése, illetve a vonatkozó áfakulcs megállapítása.A kérelmező ugyanakkor úgy gondolta, hogy a tartalom vonatkozásában az egzakt követelmény csak és kizárólag az volt, hogy a felolvasólapon az értéket az adott rész vonatkozásában meg kellett adni (ez nem vitatottan teljesült), és szakmai ajánlatot kellett csatolni egy részletesköltségvetés-tartalommal további megkötés nélkül, ami ugyancsak teljesült. Az ajánlattevő nem az ajánlott mintát használta, de nem vitatottan valamennyi elem esetében megadta a nettó egységárat, valamint megadta a részajánlat nettó ajánlati árát is.Az nem volt vitatott, hogy a kérelmező szakmai ajánlatként ismertette az általa megajánlott termékek műszaki paramétereit, gyártót, származási helyet, valamint a termék nettó darabárát és a termék darabszámát. A szakmai ajánlat tartalmazta továbbá a nettó összárat, ami a felolvasólapon értékelés alá vont nettó összárral megegyező volt.Ehhez képest a Közbeszerzési Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatban szereplő adattartalomra tekintettel nem zárható ki a hiánypótlás lehetősége, mivel az egyrészt az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával egyszerű matematikai műveletek elvégzésével képzett adatok pótlására irányulna, másrészt az egyetlen hiányzó alapadat (áfakulcs) nem a kérelmező megajánlása, hanem törvényben szabályozott. Tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy a hiánypótlással a kérelmező ne tudja érdemben módosítani a szakmai ajánlatát, így a hiba nem minősíthető jelentősnek.A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, és elmulasztotta a hiánypótlás elrendelésének kötelezettségét. Kitért arra, hogy Döntőbizottság döntése meghozatalakor nem tekinthet el attól a ténytől sem, hogy az árrészletező funkciója az, hogy tartalmazza a kérelmező kereskedelmi ajánlatát, ami jelen esetben az ajánlatban szerepelt, de annak adattartalma hiányos.Az eljárási dokumentumokban az árrészletező magát az árazott költségvetést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyértelművé tegye, valójában a korábbi nyilatkozatot nem szeretné felhasználni, inkább helyette új dokumentumot nyújt be. Ez azonban az alapelvek sérelmével jár, hiszen hamis fordítás eredményeként benyújtott dokumentummal kívánta igazolni ajánlata érvényességét az eljárásban.A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.A hamis adatszolgáltatáshoz nem szükséges a szándékosság, akár gondatlanságból is megvalósulhat, melynek következménye három év kizárás a közbeszerzési piacról. Mivel mindez olyan hamis nyilatkozatnak minősül, mely fordítást maga az ajánlattevő készített, és mindez közvetlen hatással van az ajánlat értékelésére vonatkozó ajánlattevői döntésre, így az alábbi kizáró ok hatálya alá kerül az ajánlattevő. Ennek feltétele, hogy az összegezésben is kitérjen rá az ajánlatkérő, ellenkező esetben hamis adatszolgáltatás nélkül lesz az ajánlat érvénytelen.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerint az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban:[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolásait egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. Az egyenlő bánásmód alapelvéből is fakadóan kialakult azon jogértelmezési gyakorlat, miszerint az ajánlatkérőt abban az esetben is hiánypótlási, illetve felvilágosításkérési kötelezettség terhelte, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás ellenére egyáltalán nem nyújtott be dokumentumot. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdek, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülése ugyanakkor indokolja, hogy az ajánlatkérő - az erre irányuló felhívás ellenére - a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztását automatikusan akként értékelhesse, hogy az érintett ajánlattevőnek a továbbiakban nem célja a közbeszerzési eljárásban való sikeres részvétel."Fentiek alapján a jogalkotó szándéka e jogszabályi rendelkezés meghozatalával pontosan az volt, hogy egyértelművé tegye az ajánlatkérők számára azt, hogy mikor járnak el helyesen abban az esetben, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolásait egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. "A törvényi indokolás vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó kizárólag a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztása esetében rendelkezett akként, hogy az ajánlatkérő további eljárási cselekmény végrehajtása nélkül figyelmen kívül hagyhassa ezen ajánlattevő ajánlatát a bírálati eljárás során. Ebből következően a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának nem teljes körű elmulasztása esetében az ajánlatkérő köteles a Kbt. 71. §-a szerint hiánypótlási felhívást küldeni az ajánlattevőnek."A jogorvoslati fórum álláspontja értelmében a jogalkotó a fenti két esetkört az alapján különítette el egymástól, hogy a felhívott ajánlattevőnek mi volt a szándéka a közbeszerzési eljárás e stádiumában: folytatni kívánja-e még azt, és meg kívánta-e kötni a szerződést, vagy pedig már elállt volna tőle. "Nyilvánvaló, hogy ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás egy pontjának már eleget tett, azaz egy igazolást már benyújtott, akkor már kifejezte azt, hogy meg kívánja nyerni az eljárást. Ez utóbbi szándék hiányában az ajánlattevőnek már nem állna érdekében egy igazolást sem benyújtani. Emiatt rendelkezett a jogalkotó akként - a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdeket, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülését szolgálva -, hogy nem terheli a közbeszerzési eljárást egy felesleges hiánypótlási eljárással, mivel a Kbt. 69. § (5) bekezdése hiányában a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján azt az ajánlatkérőnek le kéne folytatnia."A másik esetben a jogalkotó nem akarta elvenni az eljárás megnyerésének a lehetőségét a szerződés teljesítésére rátermett ajánlattevőtől amiatt, mert az összes, a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti dokumentum közül nem nyújtott be mindent. Ezek szerint a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése szerint azért is helye van hiánypótlásnak, mert a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok rendeltetése mind független a közbeszerzési versenytől: az ajánlattevő jogi, gazdasági és pénzügyi helyzetét, szerződésteljesítési rátermettségét mutatják be az ajánlatkérőnek, és ezért a hiánypótlásuk sem befolyásolná a versenyt. [Kivétel ez alól a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti eset, de a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontja szerint egyértelműen el kell különíteni,[…] részlet vége a válaszból.