701 talált cikk a hiánypótlás kifejezésre

Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban tudomást szerezhet-e a kérelmező a versenytárs által üzleti titokká minősített adatokról?

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol a szakember többlettapasztalatát jelöltük meg értékelési szempontként. Az egyik ajánlatban a többlettapasztalatot igazoló dokumentum egy egyszerű, szerkeszthető, egyoldalas Word-dokumentumban lett becsatolva, és nem tartalmaz semmilyen kézi, képbeillesztéses vagy elektronikus aláírást. Mi ezt kevésnek érezzük egy értékelési szempont esetében. Hiánypótoltathatjuk az önéletrajzot, vagy elfogadható így?

Kérdés: Egy árubeszerzéses közbeszerzési eljáráson indultunk. Az eljárásban ugyanazt a terméket ajánlottuk meg, mint amit az ajánlatkérő referenciatermékként megjelölt. Ezért nem is csatoltunk részletes táblázatot a termék paramétereiről, csak nyilatkoztunk, hogy ugyanazt ajánljuk. Az ajánlatkérő érvénytelenítette az ajánlatunkat a szakmai ajánlat hiánya miatt. Kérdésünk, hogy ez jogszerű döntés volt?

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.

Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?

Kérdés: Az eljárás során a hiánypótlás benyújtásra került az EKR-ben, azonban az egyik dokumentumot az ajánlattevő nem csatolta, helyette egy igazolást nyújtott be, kétszer. Az ajánlatkérő is látja, hogy hiba történt. Van-e lehetőség újra hiánypótolni akár úgy, hogy egyéb kommunikáció keretében csatolja az érintett dokumentumot az ajánlattevő?