Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott hamis nyilatkozat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]amennyiben az érintett szervezet kizáró ok hatálya alá került, azonban kifejezetten hiánypótlásra való felhívást a hamis adatszolgáltatás körében nem rögzít a Kbt. 71. § (4) bekezdése.A fentiekben hivatkozott Kbt. rendelkezés szerint, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hamis adatszolgáltatás esetét az ajánlatkérőnek ne kellene kezelnie az eljárás során. Amennyiben az ajánlattevő hamis adatszolgáltatását kívánja tisztázni, és kiderül, hogy a kapacitást biztosító szolgáltatta a hamis adatot, az ajánlatkérőnek az általános szabályok szerint kell eljárnia. A 71. § (4) bekezdése ettől még érvényesül, csak más esetekre vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) a hiánypótlás szabályairól (2021. 07. 05.) kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 71. § (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Az Útmutató értelmében ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg.Az új kapacitást biztosító szervezet bevonására ugyanakkor egyszakaszos eljárásban feltétel nélkül, míg a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá.Mivel a hamis adatszolgáltatás kizáró okára mindez nem vonatkozik, így a kétszakaszos eljárás második része esetében nincs lehetőség a kapacitást biztosító cseréjére és más kizáró ok miatti cserére sem.Az útmutató ugyan utal arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, amikor is felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése, de ezt nem fejti ki részletesen. Ez az a helyzet - véleményünk szerint -, mely a fenti szabályozás alapján, kétszakaszos eljárás esetén nem kezelhető a kapacitást biztosító cseréjével. Kétszakaszos eljárásban, annak ajánlattételi szakaszában tehát új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4768

2. találat: Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, melyet az ajánlatkérő köteles bejelenteni a Kbt. 62. § (7) bekezdése szerint.A 62. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos - nem közhiteles - adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkre tartalmaz információt.Az ajánlatkérő helyesen szüntette meg a szerződését, hiszen egyéb forrásból tudomást szerzett az eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozásról, mely a kérdésből ítélve a 62. § (1) bekezdés i) pontjára vonatkozott. Így a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja miatt volt szükség a szerződés megszüntetésére. Az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás akkor is megvalósul, ha arról nem szolgáltatott adatot az ajánlattevő, hogy a korábbiakban hamis adatot szolgáltatott. Erre utal többek között a 62. § (1) bekezdés h) pontja.A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A kérdés a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás okán, a 62. § (1) bekezdés h) pont beállta miatti bejelentési kötelezettségre vonatkozik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4710

3. találat: Döntőbizottsági állásfoglalás a hamis adatszolgáltatás kérdésében

Kérdés: Ki kell-e mondania a Döntőbizottságnak a hamis adatszolgáltatást, vagy elég, ha az ajánlatkérő megállapítja azt az eljárás során?
Részlet a válaszból: […]ha az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételei fennállnak.Erre akkor kerülhet sor, ha egyrészt a jogorvoslati kérelemben felmerül a hamis adatszolgáltatás, másrészt a jogorvoslati fórum maga megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatszolgáltatás történt.Amennyiben a kötelező kizáró oki szabályozás szerint az ajánlatkérő megállapítja a hamis adatszolgáltatást az eljárást lezáró összegezésben, és ez ellen nem indít az ajánlattevő jogorvoslati eljárást, úgy a hamis adatszolgáltatás jogorvoslati eljárástól függetlenül kizáró ok marad három teljes évre a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja alapján. A 62. § (1) bekezdésének h) pontja egyértelművé teszi, hogy a jogorvoslati fórum döntésétől számít a kizárás időszaka, ha azonban nem kerül sor jogorvoslati eljárásra, úgy a Döntőbizottság döntése nélkül is beáll a hároméves távolmaradási kényszer a közbeszerzéstől.[A Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4562

4. találat: Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt - így az valójában nem fogadható el -, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszból: […]adatot, vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - ia) és ib) alpontok.A C-387/14., ún. ESAPR PROJEKT ügyben az Európai Unió Bírósága úgy foglalt állást, hogy nem kell a hamis adatszolgáltatásnak feltétlenül szándékosnak lennie, hanem megalapozza azt az a gondatlanság is, mely meghatározó hatással lehet az ajánlat érvényességére. Az EUB az alábbiak szerint fogalmaz:"A 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdésének g) pontját - amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési eljárásban való részvételből, különösen akkor, ha »jelentős mértékben« hamis nyilatkozatokat szolgáltatott az ajánlatkérő szerv által kért felvilágosítások keretében - úgy kell értelmezni, hogy az akkor alkalmazható, ha az érintett ajánlattevő bizonyos súlyú gondatlanságért felelős, nevezetesen olyan jellegű gondatlanságért, amely meghatározó hatással lehet a kizárásról, a kiválasztásról, illetve a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozatokra, függetlenül attól, hogy e gazdasági szereplő tekintetében szándékos hibát állapítottak-e meg."Ez azonban nem azt jelenti, hogy a gondatlanság is önmagában megalapozza a hamis adatszolgáltatást, hanem azt, hogy minden esetben külön kell vizsgálni a körülményeket, és ez alapján megítélni a helyzetet, hiszen önmagában egy értékeléssel kapcsolatos nyilatkozat mindenképpen hatással van az adott ajánlat érvényességére.A Kbt. 62. §-a értelmében egyértelmű, hogy a hamis adatszolgáltatás minden értékelési szempont vonatkozásában is fennállhat, azaz nem lehet csak az alkalmasság igazolása kapcsán szűkítően értelmezni a hamis adatszolgáltatás megállapításának lehetőségét. Mivel az érintett referencia kapcsán az ajánlattevő más hiánypótlás keretében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4560

5. találat: Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszból: […]egyértelművé tegye, valójában a korábbi nyilatkozatot nem szeretné felhasználni, inkább helyette új dokumentumot nyújt be. Ez azonban az alapelvek sérelmével jár, hiszen hamis fordítás eredményeként benyújtott dokumentummal kívánta igazolni ajánlata érvényességét az eljárásban.A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.A hamis adatszolgáltatáshoz nem szükséges a szándékosság, akár gondatlanságból is megvalósulhat, melynek következménye három év kizárás a közbeszerzési piacról. Mivel mindez olyan hamis nyilatkozatnak minősül, mely fordítást maga az ajánlattevő készített, és mindez közvetlen hatással van az ajánlat értékelésére vonatkozó ajánlattevői döntésre, így az alábbi kizáró ok hatálya alá kerül az ajánlattevő. Ennek feltétele, hogy az összegezésben is kitérjen rá az ajánlatkérő, ellenkező esetben hamis adatszolgáltatás nélkül lesz az ajánlat érvénytelen.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerint az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4536

6. találat: Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszból: […]tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll - k) pont kb) és kc) alpontok.Az igazolásokra vonatkozó szabályok értelmében az ajánlattételt vagy részvételi jelentkezést követően az ajánlat megfelelőségének vizsgálata történik, mely az EEKD-ban jelzett nyilatkozat és néhány kiegészítő nyilatkozat (alvállalkozó, kapacitást biztosító bevonásáról) megtételét jelenti. A kb) és kc) szerinti nyilatkozat valóban az eljárás 69. § (4) bekezdés szerinti igazolási szakaszában kérhető. Az EEKD utal a saját nemzeti kizáró okainkra, melynek vonatkozásában nem lelhető fel adatbázis.A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4445

7. találat: Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és- a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg;" - Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontjának ia) és ib) alpontjai.A fentiek értelmében tehát a 62. § (1) bekezdés ib) pont alapján a gazdasági szereplőnek szándékosan kell hamis adatot szolgáltatnia vagy hamis nyilatkozatot tennie. Ha azonban a nyilatkozat benyújtása ellenére az ajánlattevő mégsem nyújtja be referenciáját, vagy a referencia nem pontosan illeszkedik az eljárást megindító hirdetményben foglalt tartalomba, és a műszaki egyenértékűség nem állapítható meg, úgy a szándékosság sem áll fenn, hiszen egyik esetben nem nyújt be semmit az ajánlattevő, tehát a hamis adatszolgáltatást nem tudja igazolni az ajánlatkérő, a másik esetben pedig olyan eltérés van a referencia tartalmában, melyet mérlegelnie kell az ajánlatkérőnek, hogy azt elfogadja-e vagy sem. Ha az ajánlattevő több szakembert is megjelöl, de végül egyik szakember sem felel meg az elvárt követelményeknek - bár az ajánlattevő abban a hiszemben jelölte meg őket, hogy valamelyik elegendő lesz az ajánlatkérő számára -, abban az esetben a szándékosság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4025

8. találat: Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszból: […]kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.A h) pontban foglalt kizáró ok esetén arról van szó, hogy az adott eljárásban olyan személy vagy szervezet vesz részt ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőként, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, és emiatt az eljárásból kizárták. Miután a kizáró ok 3 évig érvényesül, a kizárástól számított 3 évig az adott személy vagy szervezet nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, azaz a kizáró okra hivatkozással ki kell zárni. A hamis adatszolgáltatásra vagy a hamis nyilatkozattételre sor kerülhet az ajánlatban, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban illetve a hiánypótlás során bekért dokumentumok benyújtása során is.Az i) pont szerinti esetben- vagy arról van szó, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során valamely gazdasági szereplő hamis adatot szolgáltat, vagy hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy arról, hogy- a kizáró okok és az alkalmasság igazolására felhívott szervezet nem tud eleget tenni az igazolási kötelezettségének, annak ellenére, hogy előzetes igazolásában erre vonatkozóan nyilatkozott.Fentiekhez kapcsolódik a Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése a hiánypótlást érintően.Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3817
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: "Lenyilatkozott" referenciacsatolás hiányának jogkövetkezménye

Kérdés: Lenyilatkozzuk a referenciát, de a partner azt nem adja ki, emiatt az ajánlattevő felhívására nem tudjuk azt csatolni. Ez hamis nyilatkozatnak minősül?
Részlet a válaszból: […]értékelésére vonatkozó döntését, és- a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - ia) és ib) alpontok.A szabályozás alapján a hamis nyilatkozattétel egyik esetének minősül, ha az ajánlattevő az eljárásban elő­zetes igazolásként benyújtott nyilatkozata - például referencianyilatkozat - ellenére nem tud eleget tenni igazolási kötelezettségének. A hamis nyilatkozattétel azonban csak akkor valósul meg, ha két további feltétel mindegyike teljesül. Az egyik, hogy ez a nyilatkozat befolyásolja az ajánlatkérő döntését az ajánlat megfelelőségére vonatkozóan - ia) alpont -, a másik, hogy a gazdasági szereplő szándékosan tegyen hamis nyilatkozatot - ib) alpont.Jelen esetben a hamis nyilatkozattétel - első látásra - megvalósult, ugyanakkor részletesen vizsgálni szükséges, hogy az i) pontban előírt további valamennyi feltétel ténylegesen és együttesen fennáll-e.Az ia) alpont vonatkozásában úgy látjuk, megállapítható, hogy az ajánlattevő által tett nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek az ajánlattevő alkalmasságára vonatkozó döntését, tehát jelen esetben ez a feltétel teljesült.Az ib) pont tekintetében azt kell vizsgálni, hogy az ajánlattevő szándékosan tett-e hamis nyilatkozatot, illetve az adott helyzetben fel kellett-e ismernie, hogy nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg. Ez utóbbi mondat egyben úgy is értelmezhető, hogy az ajánlattevőnek a referenciák[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3801
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Nyilatkozattal ellentétes tények vizsgálata

Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?
Részlet a válaszból: […]vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve ha megfizetésére halasztást kapott. A kizáró ok következménye, hogy a kizáró okkal érintett ajánlattevő az adott eljárásban nem tehet ajánlatot.Elsőként tehát ellenőrizni szükséges a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisát, hogy abban szerepel-e az ajánlattevő. Amennyiben igen, akkor vélelmezhető, hogy nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása, de miután a cégnyilvántartásban szerepel a végrehajtásra utalás, erre vonatkozóan felvilágosítást kell kérni az ajánlattevőtől.Ha nem szerepel az ajánlattevő a köztartozásmentes adózói adatbázisban, kérni kell tőle a vonatkozó NAV-igazolást, és egyúttal felvilágosítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3661
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést