Tárgyalás kezdeményezésének indoka jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslati eljárás kezdeményezése során érdemes-e tárgyalást is kezdeményezni, vagy annak nincs jelentősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabályként tárgyalás nélküli bírálatot ír elő a jogorvoslati fórum részére.A 161. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlattal benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan dokumentumokkal kapcsolatban kér hiánypótlást, amelyeket még az ajánlattal kellett vagy kellett volna benyújtani. Ilyenek: szakemberek önéletrajza, szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozata, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, értékelési részszempontra megnevezett szakemberekről szóló nyilatkozat. Megteheti-e jogszerűen az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok bírálatának elvégzése és az ajánlatok értékelése, valamint az utólagos igazolások hiánypótlása után hiánypótlásokat kér be az ajánlatokban benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az értékelés folyamata egységes annak ellenére, hogy az igazolások bekérése és a hiánypótlás keveredik, hiszen függően attól, hogy az ajánlattevő mit nyújtott be már az ajánlatában, és mi az, amit a későbbiekben az igazolások bekérése eredményeként, van olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az tűnik ki, hogy az ajánlattevő a kiegészítő árindoklás keretében benyújtott iratot is meg kívánta tekinteni. A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Versenytárs teljesítésképtelenségével kapcsolatos információ felhasználása

Kérdés: Amennyiben tisztában vagyok azzal, hogy a versenytársam nem tudja teljesíteni a szerződést, hiszen látom, hogy milyen projekteket nyer, és mennyi embere, gépe van, felhasználhatom-e ezt az információt az eljárás során, ha még alá is tudom támasztani azt eredményről szóló tájékoztatók, nyilvános közbeszerzési szerződések bemutatásával?
Részlet a válaszából: […] Életszerű a kérdés, és valóban gondot okozhat, ha egy vállalkozó túlvállalja magát. Volt egy nagyon érdekes jogeset a közelmúltban, ahol egy alapvetést rögzített a jogorvoslati fórum, jelesül, hogy "a szabad erőforrás mennyisége nem egy állandó érték".Az érintett D....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Írásbeli összegezés módosításának határideje előzetes vitarendezés miatt

Kérdés: Amennyiben az összegezés módosítására kerül sor azért, mert az ajánlatkérő előzetes vitarendezés miatt így dönt, hány napja van az ajánlatkérőnek erre? Ebben az esetben is összesen tíz nap áll rendelkezésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. § (4) bekezdése értelmében a főszabály, azaz az összegezés módosításának 20 napos korlátja irányadó ebben az esetben, mivel az új összegezésre külön, az elő­zetes vitarendezést követően nem határoz meg szabályt a Kbt. Irányadó ugyanakkor a 79. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Iratbetekintés módosított összegzést követően

Kérdés: Ha módosított összegezés születik, de az egy számunkra nem érdekes soron történő változást érint, azonban érdemes lenne abba a dokumentumba betekinteni, ami nem változott, van-e erre lehetőség? Mi a helyzet akkor, ha ez egy olyan dokumentumban történő változás, melynek az eredeti tartalma is érdekes lehet számunkra, tehát nem csak maga a változás?
Részlet a válaszából: […] Főszabály a Kbt. 45. § (1) bekezdés értelmében, hogy iratbetekintésre lehetőség van később is, de nem a korábban is létező dokumentumok vonatkozásában, amennyiben már lejárt az iratbetekintésre rendelkezésre álló idő. A rendelkezés tartalma az alábbi:Az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Az ajánlattevő jogai iratbetekintés visszautasítása esetén

Kérdés: Vitathatom-e az iratbetekintés visszautasítását, hiszen valójában egy jogomtól fosztott meg az ajánlatkérő? Amikor újabb iratot kér be az ajánlatkérő már a szerződéses szakaszban, de még nincs aláírva, akkor ezt milyen módon tudom megtekinteni, ha az iratbetekintési határidő már lejárt, de érkezett közben új irat az ajánlatkérőhöz?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésre rendelkezésre álló idő a Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az összegezés megküldését követő ötödik nap.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] Az érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevői konzorcium ajánlatát azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy a konzorcium elmulasztott csatolni egy fontos alátámasztó dokumentumot az egyik értékelési részszempont vonatkozásában. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Iratbetekintés határideje

Kérdés: Jogom van iratbetekintést kérni a többi előzetes vitarendező iratbetekintése alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintés az összegezés megküldését követő öt napon belül kérhető, azaz a többi érintett iratbetekintése már várhatóan ezt követően zajlik le, így amennyiben az ajánlattevő nem döntött az iratbetekintésről idejében, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az ajánlattevők lehetőségei túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályok megállapítása esetén

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha az ajánlatkérő túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, vagyis például előírja, hogy a nyertes ajánlattevőnek garantálnia kell, hogy a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában sem vállalkozóként, sem alvállalkozóként, sem egyéb közreműködőként nem vett vagy vesz részt, továbbá a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe olyan szakembert, alvállalkozót vagy egyéb közreműködő személyt vagy szervezetet, aki vagy amely a műszaki leírásban meghatározott projektek és informatikairendszer-fejlesztések megvalósításában bármilyen módon közreműködött vagy közreműködik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai mögött a verseny tisztaságának védelme és az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos közbeszerzési alapelvek érvényre juttatásának szándéka húzódik meg. Vagyis az a közérdek, hogy egyik ajánlattevő se kerüljön kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
1
2
3
13