Kétszeres hiánypótlás tilalma és az EVK

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk eredményével szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be. A kérelem szerint a nyertes ajánlattevő által a hiánypótlás során benyújtott gyártói adatlap továbbra is hiányos, ezért a kérelmező szeretné a nyertes ajánlatot érvénytelenné nyilváníttatni. Az EVK miatti hiánypótlást – mivel jogorvoslatnak tekinthető – önállónak lehet tekinteni a kétszeres hiánypótlási tilalom szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. §-a tartalmazza az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos rendelkezéseket. A Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján, amennyiben az előzetes vitarendezési kérelemmel érintett jogsértés orvoslásához szükséges, az ajánlattevőt (vagy részvételre jelentkezőt) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Eljárás előkészítése

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő felelőssége, hogy biztosítsa a műszakilag megfelelő ajánlattételt a Kbt. alábbi 28. § (1) bekezdése szerint.„28. § (1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Helyszíni bejárás kötelező jellege

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. § (6)–(7) bekezdései alapján a helyszíni bejárás a kiegészítő tájékoztatás nevesített formája. Helyszíni bejárás tartására vonatkozó döntés esetén az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megadni a helyszíni bejárás időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Számítási hiba vitatása

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. Az EKR-ben az ajánlatkérő levelet küldött, amelyben azt kéri, hogy számítási hiba miatt javítsuk a felolvasólapon szereplő ajánlati árunkat, az ajánlatkérő megadta a javított értéket is. Átnéztük az ajánlatunkat, de nem találjuk a számítási hibát. Mit tegyünk, hogy az ajánlatunk ne legyen érvénytelen, higgyük el a hibát és javítsuk ki?
Részlet a válaszából: […] A bírálati cselekmények részeként az ajánlatkérő kötelezettségei közé tartozik, hogy az ajánlatban szereplő számításokat ellenőrizze. A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján a számítási hibát az ajánlatkérő állapítja meg, és az alapadatok figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Helyszíni bejárás – anonimitás

Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és érdeklődtünk egy közbeszerzési eljárásra az EKR-ben. Az érdeklődés során az anonim érdeklődést választottuk. A kiírásban szerepel, hogy helyszíni bejárásra lehet menni. Helyszíni bejáráson hogyan lehet névtelennek maradni?
Részlet a válaszából: […] Az anonimitásra vonatkozó szabály 2024. december 1-jétől hatályos, azt követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § h) pontja alapján az EKR mint elektronikus közbeszerzési rendszer köteles biztosítani, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes vitarendezés feltételes közbeszerzés esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására az összegezés megküldését követően került sor, ezért az összegezés tartalma alapján a közbeszerzési eljárásnak van eredménye és megjelölt nyertes ajánlattevője. A Kbt. 80. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Választható kizáró okok

Kérdés: A fakultatív kizáró okok köre mely adatbázisokból ellenőrizhető?
Részlet a válaszából: […] Kbt. 63. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok közül egyedül a c) pont esetében ellenőrizhető az érintett kizáró ok ingyenesen rendelkezésre álló, mindenki számára elérhető adatbázisból Magyarországon, de ez sem jelenti azt, hogy ne kellene azt ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (10) bekezdése alapján az ajánlatkérő gyorsított nyílt eljárást csak kivételesen indokolt és sürgős esetben indíthat, ha a Kbt. 81. § (7) bekezdésében foglalt főszabály szerinti ajánlattételi határidők (harminc, illetve harmincöt nap) nem lennének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Iratbetekintés korlátai

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésnek szigorú szabályai vannak, mert egyrészt az átláthatóság és nyilvánosság elvét biztosítja, másrészt figyelembe veszi az érintett gazdasági szereplő üzleti érdekeit, harmadrészt az ajánlatkérő jogát a közbeszerzési eljárás gyors befejezéséhez. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűsége több tényező függvénye.Elsőként a szerződés tartalma az irányadó annak eldöntésében, hogy az ajánlatkérő jogosult-e, és ha igen, akkor hogyan és milyen feltételekkel jogosult a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.
1
2
3
19