Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

36 találat a megadott előzetes vitarendezés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Iratbetekintés határideje

Kérdés: Jogom van iratbetekintést kérni a többi előzetes vitarendező iratbetekintése alapján?
Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő nem döntött az iratbetekintésről idejében, úgy a későbbiekben már nem lesz erre lehetősége.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2022. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4837
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Jogorvoslati határidő számítása több kérelmi elem esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevőnek több kérelmi eleme van, melyekre előzetes vitarendezés keretében kívánta felhívni a figyelmet, hogyan kell számítani a jogorvoslati határidőt? Egyben kell kezelni az összes kérelmi elemet, vagy egyenként nézni a határidő lejáratát?
Részlet a válaszból: […]kiegészítő indokolást kért az érdekelttől, ebben azonban a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemeit érintő kérdések - amelyek az előzetes vitarendezési kérelem 3. és 4. kérelmi elemei voltak - nem szerepeltek. Ebből eredően az ajánlatkérőnek a Kbt. 80. § (3) bekezdése alapján az előzetes vitarendezési kérelemre annak benyújtását követő három munkanapon belül, vagyis 2021. július 27-éig választ kellett volna adnia. A kérelmező 2021. július 27-éig nem kapott érdemi választ előzetes vitarendezési kérelme 3. és 4. kérelmi elemeire, azt azonban látta, hogy az ajánlatkérő a vitarendezési kérelme egyéb részei vonatkozásában a Kbt. 80. § (4) bekezdése alkalmazásával egyéb intézkedéseket tett, vagyis kiegészítő indokolást kért az érdekelttől. Az ajánlatkérő az elő­zetes vitarendezési kérelem 3. és 4. kérelmi elemeire 2021. augusztus 2-án, a Kbt. 80. § (3) bekezdése szerinti határidőn túl adott választ, ezzel a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemei tekintetében a Kbt. 148. § (7) bekezdés da) pontja szerinti törvényi vélelem nem, hanem kizárólag a Kbt. 148. § (7) bekezdés db) pontja alkalmazható. Ebből eredően a két kérelmi elem esetében a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja 2021. július 27-e, amelyhez képest a 2021. augusztus 10-én előterjesztett jogorvoslati kérelem a Kbt. 148. § (3) alapján elkésett. A Kbt. ugyanis különválasztja az alábbi szabály alapján az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját és annak elmaradását.A Kbt. 148. § (7) bekezdése alapján a (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni (...), ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben elő­zetes vitarendezést kérelmeztek, és-ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben megküldte, de[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4809

3. találat: Betekintési jog és előzetes vitarendezés bírálati szakaszban

Kérdés: Nyílt eljárásban a harmadikok vagyunk, de feltételezzük, hogy az előttünk lévő ajánlattevők ajánlatának műszaki tartalma nem felel meg az előírásoknak. Van-e jogalapunk betekinteni most, vagy betekintés nélkül előzetes vitarendezést indítani "piaci ismereteink" alapján? Előzetes vitarendezést kellett volna-e indítanunk akkor, amikor az ajánlatkérő felhívta az igazolások benyújtására az első két ajánlattevőt is?
Részlet a válaszból: […]igazolások benyújtására történő felhívást követően kezdeményez előzetes vitarendezést az ajánlattevő, úgy feltételezésekbe bocsátkozva, de kifogásolhatja, hogy a másik két ajánlat miért nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott műszaki tartalomnak. Itt azonban bizonytalan helyzetben kénytelen jogsértéseket feltételezni, mely kevesebb valószínűséggel jár következménnyel - gondolunk itt például további hiánypótlás kezdeményezésére -, hiszen az ajánlatkérő is tisztában van azzal, hogy az ajánlattevő nem tudja, mi van a másik két ajánlattevő ajánlatában. Az összegezést követően jut az ajánlattevő abba a helyzetbe, hogy egyrészt van egy döntés, amit támadni tud, másrészt iratbetekintést kérhet. Amennyiben a műszaki tartalom, vagy annak egy része üzleti titokká van minősítve, úgy annak üzletititok-minősítését is támadhatja elő­zetes vitarendezés keretében. Olyan helyzetben, amikor feltételezései vannak az ajánlatkérőnek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4732

4. találat: Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében

Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő annak jogszerűtlenségét támadja előzetes vitarendezés keretében, melynek lehet az a következménye, hogy hiánypótlás keretében
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4715
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Szerződéskötés előzetes vitarendezéssel nem érintett szerződésrész esetén

Kérdés: Megköthetem-e az építési beruházásra irányuló szerződést, ha két részben előzetes vitarendezést kezdeményeztek, de a harmadik részben meg lehetne azt kötni? Nem egyértelmű számunkra a szabályozás.
Részlet a válaszból: […]az adott, előzetes vitarendezéssel érintett részben is meg szeretné kötni azt az ajánlatkérő.A Kbt. 80. § (5) bekezdése alapján, ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4705

6. találat: Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszból: […]megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegzést köteles haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.Feltételezzük a kérdés alapján, hogy szükséges lenne további módosítás az első módosítást követően. Ebben az esetben az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottságnál indíthat jogorvoslati eljárást saját maga ellen, lehetővé téve így a korábbi döntés megsemmisítését. Több ilyen, a közelmúltban hozott döntés közül például a D. 228/2020. számú határozat is erről szól."Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő az eljárás során már élt a Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján egy alkalommal biztosított jogával az összegezés módosítása tekintetében, valamint jelen eljárás során a Kbt. 79. § (4a) bekezdés nem alkalmazható, így a továbbiakban nincs jogszerű lehetősége a 8. rész tekintetében nyertesként megjelölt ajánlat érvénytelenné, egyben a rész eredménytelenné nyilvánítására."Az ajánlatkérő a jogorvoslati tárgyalás során előadta azt is, hogy az elmúlt közel tíz évben nem indult jogorvoslati eljárás az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásaival[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4570
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatásáról, de a (4) és (3) bekezdéseket követően a műszaki tartalom változásáról szóló tájékoztatás csak annak releváns, aki még versenyben van, míg az érintett ajánlattevő már nem jelent meg a tárgyaláson.A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.A (3) bekezdés értelmében, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel.A (4) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig - egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül - minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül meg kell küldeni.Végül a (8) bekezdés alapján az ajánlatkérő minden, a tárgyalásokon részt vevő ajánlattevőt - a végleges ajánlatok vagy a tárgyalások során az ajánlattevőktől kért módosított ajánlatok benyújtását megelőzően - az ajánlatuk módosításához megfelelő időben értesít a műszaki leírás vagy más közbeszerzési dokumentum bármely módosításáról.A kérdés esetünkben valójában nem az, hogy van-e joga megkapni a jegyzőkönyvet annak a szereplőnek, aki látványosan kiszállt a versenyből, hanem az, hogy a 88. § esetleg érthető-e úgy, hogy annak is meg kell küldeni azt, aki nem volt jelen a tárgyaláson. Csak abban az esetben érthető úgy egyértelműen és vita nélkül a kérdés, ha azt a szereplőt, aki/amely nem jelent meg, már nem tekintjük ajánlattevőnek. Ezt azonban nem mondhatjuk ki, hiszen, még ha érvénytelen is lesz az ajánlata, valójában jogi értelemben ajánlattevőként szerepel a továbbiakban is az eljárásban a Kbt. 3. §-ának 1. pontja alapján, melynek tartalma a következő: a törvény alkalmazásában ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.Mivel már nem lehet érvényes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4540

8. találat: Jogorvoslat hirdetmény kifogásolására

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelmünket elutasította az ajánlatkérő elkésettség miatt. Jogunk van kifogásolni a hirdetményt, annak ellenére, hogy jogorvoslati eljárásban nem támadtuk meg?
Részlet a válaszból: […]hogy az ajánlatkérő nem köteles válaszolni az elkésett előzetes vitarendezési kérelemre, jellemzően kockázatcsökkentési okokból. Amennyiben nem indít az ajánlattevő jogorvoslati eljárást, az előzetes vitarendezésnek elsősorban figyelemfelhívó ereje van, különösen abban az esetben, ha a beszerzés uniós forrásból kerül finanszírozásra. Gyakori, hogy az ajánlatkérők az elkésett vitarendezést is megválaszolják, melyről az ajánlatkérő szabadon dönthet, nem sérti az esélyegyenlőséget, amennyiben mégis válaszol az ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmére.A Kbt. 80. § (1) bekezdés b) pontja alapján előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult ... bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e § alkalmazásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4324

9. találat: Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszból: […]részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig.A D. 29/2018. számú döntőbizottsági határozat értelmében bár az ajánlatkérő jogtalan befolyásolási kísérletnek minősítette azt a kérelmezői nyilatkozatot, mely szerint amennyiben az előzetes vitarendezési kérelemben részletesen ismertetett indokait nem fogadja el az ajánlatkérő, akkor a kérelmező további jogi lépésekre kényszerül, illetőleg az ajánlatkérő vezetőségét és tulajdonosait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4261
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Előzetes vitarendezés iránti kérelem benyújtásának határideje

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet az ajánlattételi és részvételi határidők esetében írja, hogy munkanapokon e tekintetben a 8-16 óra közötti időszak a főszabály. A hiánypótlás, felvilágosítás, árindoklás és előzetes vitarendezéssel kapcsolatban az üzemzavar kapcsán pedig azt, hogyan módosulnak ezek a határidők akkor, ha üzemzavar van. De az előzetes vitarendezés határideje nem annyira egzakt, mint a hiánypótlás felvilágosítás és árindokláskérés esetében. Az előzetes vitarendezés kapcsán tehát az a kérdésem, hogy a tudomásra jutást követő 3. nap 16 óráig ezt el kell küldeni?
Részlet a válaszból: […]vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráignem elérhető - kormányrendelet 16. § (1) bekezdésének a) és b) pontja.A nem ajánlattételi vagy részvételi határidőt érintő szabályokat a kormányrendelet 17. §-a tartalmazza. A rendelkezés külön kitér az előzetes vitarendezés esetére, melyet a hiánypótlás, felvilágosítás kérése és az árindokolás kezelésével azonosan szabályoz. Lényege, hogy amennyiben a határidő alatt üzemzavar következik be, és a határidő, eltelt vagy kevesebb, mint két óra maradt, úgy a határidő a helyreállást követően 12 órával meghosszabbodik. Ez a 12 óra az ajánlattevőkre vonatkozik, a 17. § (2) bekezdés az ajánlatkérők részére egy szigorúbb előírást tartalmaz, mely szerint az ajánlatkérő a rendszer helyreállását követően haladéktalanul köteles az üzemzavar miatt elmulasztott eljárási cselekmény teljesítésére.A kormányrendelet 17. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb mint kettő óra maradt, az ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.A (2) bekezdés alapján nem követ el jogsértést az ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4180
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 36 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést