67 találat a megadott keretmegállapodás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jogszabályoknak való megfelelést jelenti a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint. E rendelkezés a következők szerint szól: az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.A 69. § (2) bekezdése értelmében a bírálat része az EEKD és egyéb nyilatkozatok vizsgálata, hiánypótlás, aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Eszerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni.A bírálati cselekménybe ékelődik be az értékelési szempontok szerinti értékelés, ami egyben az ajánlattevők sorrendjének kialakítását is jelenti.A Kbt. vonatkozó 69. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.Ezt követően pedig újra bírálati cselekményeket végez az ajánlatkérő a 69. § (4) bekezdésben foglaltak szerint.A 69. § (4) bekezdése értelmében az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait is. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keretmegállapodás részletszabályai között azonban elérhető az a szabály, mely feltételül szabja, hogy a szerződés kereteit az időtartam és az ajánlatkérő által meghatározott mennyiség rögzíti. Így nincs lehetőség eltekinteni a keretmennyiségtől.A Kbt. 104. § (8) bekezdése szerint a keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.A kérdés olyan szempontból érdekes, hogy elegendő-e a keretmennyiséget a keretszerződés értékével helyettesíteni, amely praktikusan a becsült érték lehet. Ebben segít az Európai Bíróság C-23/20. számú döntése, mely szerint az irányelvi szabályokat úgy kell értelmezni, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben rögzíteni kell a keretmegállapodás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beleértve az eljárás megindítását is.A Kbt. 41. § (4) bekezdése szerint a tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus 109. § (5) és (11)-(14) bekezdés szerinti alkalmazása során a 40. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.A központi beszerző szervezetek számára nyitott lehetőség a keretmegállapodás és a DBR második része vonatkozásában az újraversenyeztetés EKR-en kívüli lebonyolítása, de ebben az esetben sem mentesülnek az ajánlatkérők a negyedéves összegezés közzétételétől az EKR-ben.A Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keretmegállapodásban - és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban - kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keret­megállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására.A fenti szabály a keretmegállapodásban foglalt objektív kritériumokat egyértelművé teszi, melyet az ajánlatkérő értékhez kötött. Amennyiben más feltételt nem rögzített az ajánlatkérő, abban az esetben kötve van eredeti szempontrendszeréhez. Azonban véleményük szerint, figyelemmel arra, hogy a keretmegállapodás módosítására van lehetőség, ez nem olyan mértékű változása a keretmegállapodásnak, mely lényeges körülménynek minősülne. Véleményünk[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosítását célozza meg. Az elektronikus katalógus és az elektronikus árlejtés pedig kiegészítő funkció, mely dinamizálhatja a beszerzést, illetőleg katalógusként egy ajánlattételi formát szabályoz. A két, egymással gyakran versenyző módszer sajátosságai alapján kijelenthető, hogy mindkét módszer más beszerzési tárgyra és piacra optimális választás. A keretmegállapodásos eljárásban ármaximum van, míg a DBR-ben növekedhet is az ár, így kezelve a volatilis árú termékeket vagy az árfolyamváltozásokat. A keretmegállapodás második részében ajánlattételi kötelezettség áll fenn, ami a DBR-ben nincs. A keretmegállapodásban teljesen új termék nem szerezhető be, amely eleve nem szerepelt az eljárási dokumentumokban az eljárás megindításakor, míg a DBR-ben teljesen új termék is versenyeztethető, amennyiben olyan termék- vagy szolgáltatáskategóriát hirdetett meg az ajánlatkérő, melybe az érintett új termék beleillik. A keretmegállapodás második részében lehetőség van közvetlen rendelésre és újraversenyeztetésre, amennyiben több keretmegállapodásos partner van, míg a DBR esetében csak újraversenyeztetés történhet. Számos más példát is fel lehet sorolni, mely alapján az ajánlatkérőnek érdemes esetenként egyik, másszor másik mellett dönteni. Akét módszer ötvözése, amikor a DBR-en belül egy rövidebb időszakra, jellemzően néhány hónapra, maximum fél évre köt az ajánlatkérő keretmegállapodást, ezzel lehetővé teszi, hogy időszakosan új termékeket tudjon megversenyeztetni, azaz nem zárja le a lehetőséget hosszabb távra, mint egy egyszerű keretmegállapodás esetében. A DBR-ben részes felek, akik/amelyek részvételre jelentkeztek, így egy-egy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kezdeményezés részévé kell tenni, de keretmegállapodástól függetlenül a Közbeszerzési Hatóságnak a jogalap megfelelőségével kapcsolatban kell először állást foglalnia.Az indokolás értelmében ezt a lehetőséget nem zárják ki az irányelvek, alkalmazásuk különösen hasznos lehet például egészségügyi beszerzésekre járvány idején. A módosítás ugyanakkor nem változtat azon az indokolás szerint, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak különösen kivételes esetben alkalmazható, valamint azon sem, hogy a keretmegállapodás csak akkor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint a jogalkotói szándék nem az volt, hogy egy eleve szűrt körrel hosszú távra szerződve háromszázmillió forint alatt eszközölhessen megrendeléseket az ajánlatkérő. Hiszen a 115. § utalhatna a keretmegállapodás lehetőségére, vagy attól eltérő szabályaira, ugyanis a 115. § szerinti nyílt eljárás nem azonos a keretmegállapodás első részében lebonyolítható nyílt eljárással, hiszen nem hirdetménnyel indul. Véleményünk szerint a nyílt eljárás lefolytatásának szabályaira utaló 115. § szükségessé tenné a keretmegállapodásra hivatkozást, valamint az eltérő szabályokat (öt meghívott gazdasági szereplő) a keretmegállapodás első részében hirdetménnyel induló eljárás helyett. Ebben a formában nem azonos beszerzési módszerről van szó, hiszen a keretmegállapodásban a versenyt követően egy vagy több ajánlattevővel való együttműködésére nyílik lehetőség, melyet a 115. § szerinti eljárás semmilyen módon nem rögzít, az ettől való eltérést nem tárgyalja.A Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen paragrafusban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés részben vagy egészében európai uniós alapokból finanszírozott. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e paragrafus szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú teljesítésre képes gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112. § (1)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]speciális szabályokat érdemes rendezni, mely vélhetően a kormányrendeleti szinten történhet meg az alábbi rendelkezés alapján:A Kbt. 198. § (1) bekezdésének fenti hatályú változással érintett 8. pontja szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza (...) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybevételének részletes feltételeivel, az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]intézmények számára pontosabban meghatározni, hiszen akár kisebb részre bontott beszerzésekkel szabadon tudnak versenyeztetés nélkül rendelni, ezért érdemes a keretmegállapodások használatát követni, hogy valóban alkalmazásra kerüljön a vegyes jogalap, és nagyobb mennyiség vásárlása esetében az újraversenyeztetés is megvalósuljon.A fenti bekezdésben hivatkozott 105. § (2) bekezdése a következők szerint szól.A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet-ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján, a keretmegállapodásban foglalt objektív szempontok szerint kiválasztott ajánlattevő(k)től. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok (különösen az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor vagy a keretmegállapodás alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium), amelyek alapján az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az ajánlatkérő a keretmegállapodásban részes valamely ajánlattevővel megköti;-ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendeléssel, vagy a c) pont szerint a verseny újranyitásával, ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetében ezt nem teszi lehetővé. Hiába a keretmegállapodásos eljárás megengedő szabálya, mindezt beszerzési tárgy vonatkozásában leszűkíti az ajánlatkérő, mely szabály 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is azonos volt. Mindez nem irányelvi előírás, hanem a magyar jogalkotó szűkítette le az árlejtés alkalmazását, melyre az európai szabályok lehetőséget adnak.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő, ha azt a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előzetesen jelezte, a nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében elektronikus árlejtést kezdeményezhet az alábbi esetekben: (...) a 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti keretmegállapodás[…] részlet vége a válaszból.