Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

62 találat a megadott keretmegállapodás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől
Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszból: […]kezdeményezés részévé kell tenni, de keretmegállapodástól függetlenül a Közbeszerzési Hatóságnak a jogalap megfelelőségével kapcsolatban kell először állást foglalnia.Az indokolás értelmében ezt a lehetőséget nem zárják ki az irányelvek, alkalmazásuk különösen hasznos lehet például egészségügyi beszerzésekre járvány idején. A módosítás ugyanakkor nem változtat azon az indokolás szerint, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak különösen kivételes esetben alkalmazható, valamint azon sem, hogy a keretmegállapodás csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4642
2. találat: Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással
Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszból: […]szerint a jogalkotói szándék nem az volt, hogy egy eleve szűrt körrel hosszú távra szerződve háromszázmillió forint alatt eszközölhessen megrendeléseket az ajánlatkérő. Hiszen a 115. § utalhatna a keretmegállapodás lehetőségére, vagy attól eltérő szabályaira, ugyanis a 115. § szerinti nyílt eljárás nem azonos a keretmegállapodás első részében lebonyolítható nyílt eljárással, hiszen nem hirdetménnyel indul. Véleményünk szerint a nyílt eljárás lefolytatásának szabályaira utaló 115. § szükségessé tenné a keretmegállapodásra hivatkozást, valamint az eltérő szabályokat (öt meghívott gazdasági szereplő) a keretmegállapodás első részében hirdetménnyel induló eljárás helyett. Ebben a formában nem azonos beszerzési módszerről van szó, hiszen a keretmegállapodásban a versenyt követően egy vagy több ajánlattevővel való együttműködésére nyílik lehetőség, melyet a 115. § szerinti eljárás semmilyen módon nem rögzít, az ettől való eltérést nem tárgyalja.A Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen paragrafusban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés részben vagy egészében európai uniós alapokból finanszírozott. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e paragrafus szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú teljesítésre képes gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4636
3. találat: A DBR és a keretmegállapodás szabályozási formájának változása
Kérdés: Változik a Kbt. elektronikus közbeszerzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezése, ami miatt felmerül, hogy a DBR és a keretmegállapodás (KM) is rendeletben lesz szabályozva a későbbiekben?
Részlet a válaszból: […]speciális szabályokat érdemes rendezni, mely vélhetően a kormányrendeleti szinten történhet meg az alábbi rendelkezés alapján:A Kbt. 198. § (1) bekezdésének fenti hatályú változással érintett 8. pontja szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza (...) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybevételének részletes feltételeivel, az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4633
4. találat: Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
Részlet a válaszból: […]intézmények számára pontosabban meghatározni, hiszen akár kisebb részre bontott beszerzésekkel szabadon tudnak versenyeztetés nélkül rendelni, ezért érdemes a keretmegállapodások használatát követni, hogy valóban alkalmazásra kerüljön a vegyes jogalap, és nagyobb mennyiség vásárlása esetében az újraversenyeztetés is megvalósuljon.A fenti bekezdésben hivatkozott 105. § (2) bekezdése a következők szerint szól.A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet-ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján, a keretmegállapodásban foglalt objektív szempontok szerint kiválasztott ajánlattevő(k)től. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok (különösen az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor vagy a keretmegállapodás alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium), amelyek alapján az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az ajánlatkérő a keretmegállapodásban részes valamely ajánlattevővel megköti;-ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendeléssel, vagy a c) pont szerint a verseny újranyitásával, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4599
5. találat: Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban - a becsült érték 2,3 Mrd forint - az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
Részlet a válaszból: […]esetében ezt nem teszi lehetővé. Hiába a keretmegállapodásos eljárás megengedő szabálya, mindezt beszerzési tárgy vonatkozásában leszűkíti az ajánlatkérő, mely szabály 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is azonos volt. Mindez nem irányelvi előírás, hanem a magyar jogalkotó szűkítette le az árlejtés alkalmazását, melyre az európai szabályok lehetőséget adnak.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő, ha azt a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előzetesen jelezte, a nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében elektronikus árlejtést kezdeményezhet az alábbi esetekben: (...) a 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti keretmegállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4566
6. találat: A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén
Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszból: […]komolyabb versenyre számít.A Kbt. 104. §-ának (7) bekezdése a következők szerint szól: az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és - ha az eljárás hirdetménnyel indul - az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.A kérdés kétféleképpen is érthető, hiszen van az ajánlatkérő, aki a Kbt. 104. § (7) bekezdését felmondási okként kívánja alkalmazni, és ezért az eredeti, azaz első eljárást megindító felhívásban is szerepelteti. A 104. § (7) bekezdése ugyanakkor nem az első, hanem az azt követő eljárásra utal, amelyben hivatkozik arra, hogy már volt előzményeljárás, melynek szerződése jelenleg is hatályban van. Így a piaci szereplők tudnak tájékozódni az első eljárás eredményéről. Amennyiben az ajánlatkérő az első eljárásban jelzi az alkalmazást, úgy ennek nincs kötelező ereje, hiszen gyakorlatilag üzenetet kíván megfogalmazni, mely szerint nem megfelelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4529
7. találat: Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában
Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszból: […]fel: vagy elérhető a termék keretmegállapodásban, vagy ha nem, azt a DKÜ beszerzi, vagy a beszerzési eljárást az ajánlatkérőnek visszaadja. A kormányrendelet 13. §-ának (1b) bekezdése értelmében, ha a DKÜ a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta, az érintett szervezet a beszerzési igényét, ha az a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, köteles a keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíteni.Korábban a KEF által történt "saját hatáskörben történő beszerzés" engedélyezése igazolta egyben azt is, hogy nincs érvényes keretmegállapodás vagy keretszerződés az adott beszerzési tárgyra vonatkozóan. A mostanra kialakult jogszabályi környezet ezt az igazolást nem adja meg az érintett szervezetnek, amely viszont így nem tudja - esetleg több év elteltével egy ellenőrzés során - azt igazolni, hogy az adott beszerzési tárgyra nincs vagy nem volt érvényes keretmegállapodás, keretszerződés.Annak megítélése, hogy az adott beszerzési igény a kormányrendelet szerinti keretmegállapodások használatával kielégíthető-e, vagy sem, az érintett szervezet feladat- és felelősségi köre.A DKÜ által működtetett elektronikus rendszerben a "Termékek" fülre kattintva a kereső használatával rá lehet keresni, hogy adott igény kielégíthető-e keretmegállapodás használatával, illetve a "Közbeszerzési adatok" menüpont alatt a "Keretmegállapodások" fülre kattintva minden hatályos keretmegállapodás elérhető. Amennyiben az érintett szervezet megállapítja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4499
8. találat: Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszból: […]általánosságban válaszolni, hiszen az elektronikus katalógus, függően attól, hogy felolvasólapként funkcionál-e, avagy sem, eshet más-más megítélés alá. Jelenleg erről a jogi szabályozásunk hallgat.A továbbiakban az elektronikus katalógus keretmegállapodásos eljárásban és Dinamikus Beszerzési Rendszerben való alkalmazásának kétféle módját különbözteti meg a jogszabály. Induljunk ki abból, hogy az elektronikus katalógus vonatkozásában az ajánlatkérő akár minden egyes sort külön-külön újraversenyeztethet, vagy új katalógust is kérhet adott termékeket leválogatva, melyeket versenyeztetni akar. Erre utal a Kbt. 109. § (6) bekezdésének a) és b) pontja.A 109. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, vagy hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.Az (5) bekezdés szerint, ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel keretmegállapodás megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyes konkrét közbeszerzések tekintetében való újranyitása frissített katalógusok alapján történjen.A fentiekben hivatkozott, 109. § (6) bekezdése értelmében az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia:- felhívja az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat, a termékcsere (14) bekezdésben meghatározott előírásainak megfelelően töltsék fel új termékeiket; vagy- értesíti az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból gyűjti össze azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek - a) és b) pontok.Keretmegállapodásos eljárás esetében a katalógus az eljárás első részében beárazásra kerül, melytől a későbbiekben eltérhetnek az ajánlattevők, ezen termékek közül az ajánlattevő rendelhet, vagy újraversenyeztetheti azokat. Függően attól, hogy milyen "bevásárlókosarat" állít össze az ajánlatkérő, ütközhet mindez a többes megjelenés tilalmába vagy sem. Hiszen amennyiben soronként rendel, úgy függetlennek tekinti az egyes sorokat, és köt számos szerződést. Ha az összeválogatott termékek között nincs többes megjelenés tilalmába ütköző, az eljárás második része jogszerűen lebonyolítható.Dinamikus Beszerzési Rendszer esetében a katalógus a részvételi szakaszt követően kerül feltöltésre, melynek tartalma dinamikusan változhat. Ha a teljes katalógust egységesen egy résznek tekintjük így legrosszabb esetben az is elképzelhető, hogy a többes megjelenésbe ütköző ajánlattétel hol megjelenik a katalógusban, hol nem, hiszen az ajánlattevők aktívan váltogathatják azokat a sorokat, melyeket be kívánnak árazni, és amelyeket nem. Ezt a rugalmasságot erősíti például a Kbt. 109. §-ának (11) bekezdése is, mely termékcserét is lehetővé tesz. Amennyiben termékcserére nyílik lehetőség, úgy ebben a formában az alvállalkozó is cserélhető, azaz valójában a többes megjelenési helyzet is dinamikusan változhat.A hivatkozott 109. § (11) bekezdése szerint az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdésben foglalt módszert is alkalmazhatja a dinamikus beszerzési rendszer keretében, ha a dinamikus beszerzési rendszerben való részvétel iránti kérelmet az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. Az említett katalógust a (6) bekezdés b) pont alkalmazásáról szóló tájékoztatást követően kell a részvételre jelentkezőknek benyújtaniuk, majd további ajánlatkérések esetében a rendelkezésre álló megfelelő idő alatt az ajánlattevőknek kiegészíteni, módosítani.A kérdésre a fentiek alapján még általánosságban sem lehet válaszolni, csak akkor, ha önmagában a katalógust egy olyan ajánlatnak tekintjük, amelynek minden sora összefügg. Ez azonban nem így van, hiszen a teljes katalógus egységes lerendelésére nincs kötelezve az ajánlatkérő, pontosan ebből a célból kéri a katalógus-formában történő ajánlattételt, mely állandó ajánlatként funkcionál, mégis van lehetőség azt visszautasítani. Erre utal a Kbt. 109. §-ának (8)-(9) bekezdése, mely akár többes megjelenés tilalmába ütköző helyzet azonosítását is lehetővé teszi.A 109. § (8) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően egyes közbeszerzések tekintetében újranyitja a versenyt, az információgyűjtés megkezdése előtt megfelelő időben értesíti az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott közbeszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését elvégzi. Az ajánlatkérő az információ[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4486
9. találat: Alvállalkozás keretmegállapodásnál
Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszból: […]meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására.A kérdés első része arra irányul, hogy amennyiben a keretmegállapodásos eljárás első részében például érvénytelen lesz az ajánlattevő ajánlata, vagy egyszerűen nem jut be a keretmegállapodásos eljárás keretszámába, ebben az esetben bevonhatja-e a céget olyan ajánlattevő, aki/amely bejutott a keretszámba ugyanabban az eljárásban. A kérdéssel kapcsolatban elsősorban nem közbeszerzési, hanem versenyjogi jellegű korlátok merülnek fel. Ha az ajánlattevő megjelenik a későbbiekben más ajánlattevő mellett mint alvállalkozó, az felvetheti annak a gyanúját, hogy a két gazdasági szereplő az eljárás során összejátszott.Amennyiben sikerült bejutni és keretmegállapodásos partnerré válni egy adott közbeszerzési eljárásban, függetlenül attól, hogy esetleg kíván-e adott újraversenyeztetés esetében ajánlatot tenni a cégük, semmilyen módon nem lehet összejátszani az eljárás második részében. Ha olyan ajánlattevők, amelyek a keretmegállapodás hatálya alatt versenyhelyzetben vannak, egyes esetekben adott keretmegállapodás keretében egymás alvállalkozóivá válhatnak, ebben az esetben gyakorlatilag deklarálják, hogy adott eljárás keretében együttműködnek, mely a Tpvt. 11. §-ába ütköző tiltott piaci együttműködést valósít meg. Egyrészt ugyanabban a közbeszerzési eljárásban történő ajánlattételt és alvállalkozói pozíciót a Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése is tiltja, hiszen a keretmegállapodásos eljárás első részében nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzési eljárást követő újraversenyeztetés történik. Ebben a keretrendszerben a felek közötti együttműködéssel véleményünk szerint megvalósul a 36. § (1) bekezdés sérelme a keretmegállapodásos eljárás második részében.A Kbt. fentiekben utalt 36. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:- nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés] -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4473
10. találat: DKÜ hatálya alá tartozó szervezet önkéntes csatlakozása a keretmegállapodáshoz
Kérdés: Valóban önként kell csatlakoznom, ha a cégünk nem tartozott a KEF hatálya alá, de a DKÜ hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszból: […]168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet).- A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet).Ennek következtében a korábban KEF által megkötött keretmegállapodások a továbbiakban valóban a DKÜ jogutódlásával teljesülnek tovább. Mivel a DKÜ hatálya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4443
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést