Szerződéskötési feltétel hiánya

Kérdés: Szerződéskötési feltételekkel kapcsolatban kérdezzük: Már háromszor szólítottuk fel a nyertes ajánlattevőt, hogy küldje meg számunkra a szerződéskötési feltételekkel összefüggő igazolásokat, de minden alkalommal vagy hiányos, vagy hibás iratokat küldött. Hetek óta tart ez az állapot. A kérdésünk arra irányul, hogy hányszor kell még biztosítanunk az igazolás benyújtásának lehetőségét, és mikor köthetünk szerződést a második helyezettel?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének.A Kbt. nem tartalmaz rendelkezéseket a szerződéskötési feltételek előírására, az igazolási folyamatra és a jogkövetkezményekre, ezért részben az alapelvek, részben az ajánlati kötöttség és a szerződéskötésre előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.

Késedelmi kamat kizárása

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk. Az éves költségvetésünk felülvizsgálat alatt áll, és a nettó 5 millió Ft feletti kifizetéseket engedélyeztetnünk is kell. Az engedélyezési folyamat néha kicsit lassú, emiatt nem minden esetben tudjuk tartani a szerződésben vállalt fizetési határidőket. Erre tekintettel a közbeszerzési szerződéseinkben rendelkezhetünk úgy, hogy késedelmes fizetés esetén nem fizetünk késedelmi kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.”A fizetési késedelem, azaz a nyertes ajánlattevőként szerződő fél által benyújtott számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Keretszerződés meghosszabbítása

Kérdés: Közbeszerzésben keretszerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés kétéves határozott időtartamra jön létre. A szerződő partnerünk eddig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban most, az utolsó teljesítéssel megcsúszott, és a határozott időtartam is lejárt. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 6 hónappal, a hosszabbítás alatt már képes lesz a szerződésszerű teljesítésre. A határozott időtartam már lejárt, így jogi szakértőnk szerint a szerződést már nem lehet módosítani. Van megoldás erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...fél a szerződés teljesítésére előírt teljesítési határidőt nem tartotta be, azaz késedelemben van. Késedelem esetén a késedelem jogkövetkezményei állnak be a Ptk. 6:153. §-a szerint. Ez esetben a szerződés azért nem szűnik meg, illetve azért nem veszti hatályát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

A Közbeszerzési Döntőbizottság késedelme

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?
Részlet a válaszából: […] ...az Ákr. alaptörvényi garanciát érvényre juttató szabályát helyezte fókuszba. Az ügyintézési határidő túllépéséhez kapcsolódó jogkövetkezmény alkalmazását illetően tehát a Kbt. 151. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezésekre alapítottan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Jogkövetkezmény alóli mentesülés mellőzés esetében

Kérdés: Ha közbeszerzés mellőzése történik, de az ajánlatkérő visszafizeti a kapott szolgáltatást, akkor mentesülhet a jogkövetkezmények alól?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés mellőzése esetében az ajánlatkérő nem csupán saját szerződéses partnerei felé tartozik elszámolással, hanem valójában azon gazdasági szereplők felé is, amelyeknek nem volt lehetőségük elindulni az eljáráson, hiszen eljárás nem került lefolytatásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Jogorvoslati kérelem jogalapja

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság a Kbt. 165. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogsértést állapít meg. Ez esetben alkalmazhatja a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények valamelyikét.Kbt. „165. § (3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Nem szerződésszerű teljesítés

Kérdés: Az ajánlatkérő elfogadta egy nyertes ajánlattevő szerződését, kötbért nem érvényesített annak ellenére, hogy késés is történt, továbbá több esetben a szállítást „ismételni” kellett, mivel nem megfelelő terméket sikerült szállítani, továbbá olyan sérülésekkel érkeztek a termékek, melyek eredményeként azokat újra kellett volna sterilizálni. Hasonló esetben a kötbér figyelembe nem vétele mit eredményez? Milyen jogsértés valósul meg abban az esetben a közbeszerzésben, amikor a teljes ellenszolgáltatás kifizetésével egyidejűleg a „szerződésszerű teljesítésről szóló” referencia is kibocsátásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az nem felelt meg a valóságnak. Az alábbiakban a büntetőjogi következményeket nem érintve kifejezetten a közbeszerzéssel kapcsolatos jogkövetkezményeket vizsgáljuk a kérdésnek megfelelően. A Kbt. általános dokumentálási kötelezettséget rögzít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] ...partner is felelős a beszerző mellett. Az érvek között az alábbiakat emelte ki a jogorvoslati fórum:„A semmisség alapján alkalmazandó jogkövetkezmény tekintetében a Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. 165. § (6) bekezdése alapján kiszabandó közigazgatási bírság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Integritás Hatóság bírságolása

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.A Kbt. 152. § (1) bekezdés o) pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Jogutódlás megtiltása

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...a jogutód nem tud belépni a közbeszerzési szerződésbe, amely így akár a közbeszerzési szerződés megszűnéséhez és az ebből fakadó jogkövetkezményekhez vezethet (pl. meghiúsulás felróható esete, meghiúsulási kötbér, biztosíték elvesztése, kizáró ok beállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
1
2
3
14