61 talált cikk az alanyi hatály kifejezésre

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?

Kérdés: Vizsgálhatja az ÁSZ valamely közvetett állami tulajdonban álló szervezet tekintetében, hogy közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e? Van-e jogorvoslati jogosultsága ebben a kérdésben?

Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?

Kérdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség (továbbiakban: DKÜ) által megkötött központosított keretmegállapodásokhoz milyen módon lehet önkéntesen csatlakozni?

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?

Kérdés: Lefolytathat-e védelmi beszerzést nem állami tulajdonú közszolgáltató?