Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az EKR-ben három lehetőség közül lehet választani, amikor gazdasági szereplő kerül bevonásra, ahol az EKR a kapacitást biztosító szervezet alatt érti a jogi és a magánszemélyt is. A kapacitást biztosító szervezet kiválasztásakor lehetőség van az EKR-ben regisztrált jogi személyek közül választani, vagy az alábbi opciót választani: "Természetes személy (a Kbt. 65. § (7), illetve 66. § (6) bekezdése alkalmazásakor)".Esetünkben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése vonatkozásában kerülhet kiválasztásra a magánszemély, akinek nem kell külön regisztrálva lennie az EKR-ben. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyet az EKR magánszemély esetében valóban lehetővé is tesz.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek az adatait az ajánlattétel vagy részvételre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozásában. Valójában itt arra az álláspontra érdemes helyezkedni, hogy ami magánszemélyre vonatkozó kizáró ok, azt az ajánlattevőnek egyértelműen szükséges lenyilatkoznia, minden más kizáró ok esetében szintén szükséges tartalmat bejelölni, de valójában annak tartalma nem kérhető számon a magánszemélyen.Esetenként problémát okozhat, hogy magánszemély bevonása esetében a magánszemély maga ad rendelkezésre állásra vonatkozó nyilatkozatot. Ha azonban valójában saját cégének keretei között kerül bevonásra, és a magánszemély a cégjegyzésre jogosult, ebben az esetben is úgy kell eljárni, mintha szervezet kerülne bevonásra. Logikailag rendben van, ha a gazdasági szereplőként bevont kapacitást biztosító szervezet saját[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]11. §-ának (1) bekezdése alapján csak a felolvasólapot köteles az ajánlattevő űrlap formájában benyújtani. Az űrlap alkalmazását a kormányrendelet az ajánlatkérők számára írja elő a 11. § (7) bekezdésében. Az EEKD kitöltésének lehetővé tétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ajánlattevő azt kívánja alkalmazni. A kormányrendelet 11. §-ának (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy amennyiben a dokumentum olvasható, bár informatikai jellemzőit tekintve nem felel meg a követelményeknek, de szkennelt formában egy cégszerűen aláírt EEKD-t tartalmaz, az ajánlatkérő köteles azt elfogadni. Gyakorlati problémát vet fel ugyanakkor, hogy az EEKD előre ki van töltve, így amennyiben az ajánlat benyújtásra kerül, a megnyitott EEKD-k is benyújtásra kerülnek, amelyek mellett az ajánlattevő formailag nem megfelelő EEKD-t is benyújt. Ennek következtében ellentmondás merül fel az ajánlatban, melyet biztosan tisztázni kell az eljárás során. Ezért javasolt az EEKD űrlap formájában történő benyújtása uniós rezsimben.[A kormányrendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell létrehoznia a felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.A (2) bekezdés szerint, amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az adat elérhetőségére is vonatkozik. Amennyiben a Kbt. 41/C. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivételi körök nem alkalmazhatók, úgy a külső tárhely nem lehet megoldás. Az alábbi lehetőségek közül egyik sem meríti ki a fájl nagyságával kapcsolatos problémát, ezért informatikai szempontból érdemes újra megvizsgálni, hátha az adatmennyiség nagysága mellett valamely érv alkalmazható, és így az EKR-be történő kommunikáció erre az adattartalomra nem vonatkozik.A Kbt. hivatkozott 41/C. §-ának (1) bekezdése alapján a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha- a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;- az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;- az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;- az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában) - a)-d) pontok.Amennyiben a fenti kivételek valamelyike alkalmazható, úgy az ajánlatkérő nem a párhuzamos elektronikus feltöltés jogát kapja meg, hanem a papíralapon történő lebonyolítás jogát. Korlát továbbá, hogy az a jog a 41/C. § (2) bekezdése értelmében csak és kizárólag az adott dokumentum vonatkozásában áll fenn. Erre figyelemmel kell lenni, hiszen a 41/C. § (3) bekezdése az elektronikus úttól való eltérést alapozza meg, ezért a külső tárhelyen való feltöltés csak másodlagos lehet, mert a papíralapú dokumentum tartalma lesz az az információ, melyre az iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a Kbt. szabályai szerint.[A Kbt. 41/C. §-ának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]2.) MvM rendelet, valamint az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet egyes rendelkezéseit, amely tartalmazza különösen a nemzeti eljárásrendben alkalmazandó hirdetményminták korábbi jogszabály-módosításokból eredően szükséges pontosításait. A jogszabályváltozásból következő fejlesztések 2020. július 1. napjától az EKR-ben elérhetőek. A fentiekkel összefüggésben felhívjuk szíves figyelmüket, hogy - az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdés b) pontjának megfelelően - a jogszabályváltozást megelőzően előkészített, de mindaddig meg nem indított eljárások megindítására már csak az új hirdetményminták használata mellett van lehetőség, amelyhez új eljárás ügylet létrehozása szükséges."A fenti hír csak a nemzeti rezsimben indított eljárásokra vonatkozik, és ennek megfelelően a nemzeti hirdetményminták változásából adódik. A hír folytatása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nélküli tárgyalásos eljárás specifikus. Ezek az alábbiak:- AFHNT - Ajánlattételi felhívás küldése (HNT) eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja, hogy az előkészítés szakaszában, az eljárás megindításához, a hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési eljárások esetében az ajánlattételi felhíváshoz szükséges adatok rögzítését követően, a felhívás és közbeszerzési dokumentumok megküldéséhez ki tudja az ajánlatkérő választani a gazdasági szereplőket, és számukra megküldeni a közbeszerzési dokumentumokat.- TMHNT - Tárgyalásra történő meghívás (HNT) eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások esetén az ajánlattevők tárgyalásra történő meghívása és az ehhez kapcsolódó adatok rögzítése.- HNTKH - Hirdetmény nélküli eljárás ellenőrzésre küldése KH-nak eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő eleget tudjon tenni a Kbt. szerinti kötelezettségének, miszerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében, az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, az eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján, meg kell küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak.A D. 199/2020. ügyben például a tárgyalási meghívó nem az EKR-en keresztül került megküldésre a kérelmezett részére, hanem e-mail útján, illetve az EKR nyilvános felületén kizárólag az "E100 - EKR-en kívül lefolytatott eljárás adatainak rögzítése, eljáráshoz kapcsolódó hirdetmények feladása" című irat, valamint az eljárás összegezése volt látható. A tárgyalási meghívó továbbá nem az EKR útján került megküldésre a kérelmezett részére, hanem e-mailben, melyet a jogorvoslati fórum rögzített a határozatban is. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését és a Kbt. 41. § (1) bekezdését.A Kbt. 43. § (2) bekezdésének d) pontja előírja a Kbt. 103. §-ának (6) bekezdése szerinti adatok EKR-ben történő feltüntetését a következő tartalommal: az ajánlatkérő köteles az EKR-ben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek adatait az ajánlattétel vagy részvételre jelentkezés során az EKR-ben előzetesen rögzítette.Amennyiben nem tudja az ajánlatkérő a gazdasági szereplők között rögzíteni a jogi személyt, az nem megoldás, hogy egyéb fájlként csatolja. Véleményünk szerint nem formai kérdés, hogy egyéb nyilatkozatok feltöltésével a jogi személy nevében jár el az ajánlattevő. Ha nem gazdasági szereplőként kerül rögzítésre, úgy az EEKD sem jelenik meg a neve alatt, azaz az EEKD-t is űrlap helyett egyéb formában kell rögzítenie. Nemzeti rezsimben ugyanakkor nincs EEKD-benyújtási kötelezettség, azaz valójában a kapacitást nyújtó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tehát saját maga tölti ki az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, úgy annak tartalmáért ő felel, hiszen nem más tette meg a nyilatkozatot, hanem saját maga vitt fel saját elhatározásból adattartalmat az EKR-be.A Kbt. 41/A. §-ának (4) bekezdése alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.Az (5) bekezdés rendelkezése szerint az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kapacitást biztosító szervezet. Annak érdekében, hogy ezeket az adatokat az ajánlattevő fel tudja vinni az EKR-be, a Kbt. 65. §-ának (12) bekezdése értelmében nyilatkoznia kell azért, hogy az ajánlattevő megtehesse a megfelelő nyilatkozatokat a kapacitást biztosító nevében, beleértve az EEKD-t is. Így nem szükséges a dokumentum feltöltése, mely űrlap formájában található az EKR-ben.A Kbt. fentiekben hivatkozott 65. §-ának (12) bekezdése alapján az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Mivel az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érintettekel felmutattatják az igazolványaikat, akiket az ajánlatkérő egyenként azonosít.- A szolgáltató azonosítása. Javaslat: előzetesen meghatározni azokat a szolgáltatásokat (Discord, Zoom, Skype stb.), melyek ingyenesen igénybe vehetők, nem okoznak többletterhet az ajánlattevők számára. Más-más ajánlattevővel más-más szolgáltató is alkalmazható. Előzetes gyakorlatot az ajánlatkérő javasolhat, mely nem közbeszerzési eljárási cselekmény, csak arra alkalmas, hogy a technikai kapcsolatfelvétel megtörténhessen. Ehhez szükséges igényelni az ajánlattevő elérhetőségét (pl. Skype-név), amennyiben szükséges, vagy annak időpontját, amikor a beszélgetéshez csatlakozhat az ajánlatkérő megfelelő kód elküldésével (pl. Zoom).- Annak egyértelművé tétele, hogy a tárgyalás során felvétel készül-e vagy sem. Javaslat: ha készül, ahhoz javasolt a felvétel megkezdésekor a jelenlévők hozzájárulását kérni.- Annak egyértelművé tétele, hogy technikai probléma esetében milyen következő eljárási cselekményt folytat le az ajánlatkérő. Javaslat: amennyiben aznap technikai okokból nem folytatható le a tárgyalás, abban az esetben milyen formában, milyen csatornán tudja azt az ajánlattevő jelezni, és meddig dönt az ajánlatkérő a tárgyalás módosított időpontjától. Technikai segítségnyújtáshoz vagy eseti problémához a jelenlévők elérhetőségének megkérése.- Technikai kérdések. Javaslat: a jegyzőkönyv-egyeztetés módjának ismertetése, a képernyő-megosztás lehetőségének alkalmazása, a chat funkcióban történő szerződéstervezet visszaküldése, majd együttes áttekintése. A tárgyalás ura ebben az esetben is az ajánlatkérő,[…] részlet vége a válaszból.