Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Összegezés közzététele

Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
Részlet a válaszából: […] ...hatályba.”Az összegezés a 14–15. mellékletben és a 2. §-ban van. Tehát 2024. 09. 01-jén lépett hatályba az új összegezés.A www.ekr.gov.hu-n elérhető Ajánlatkérői kézikönyv szétválasztja az összegezéstartalmakat. Ebből lehet következtetni, hogy 2024. 09. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során

Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...minősíti a beszerzési tárgyat, úgy indokolatlanul előnyösebb konstrukcióban szerezhet be és alkalmazhat olyan szabályokat, melyekre egyébként nem lenne lehetősége.A Kbt. 8. §-a szolgáltatási koncessziót az alábbiak szerint definiálja:„28. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

DBR és a feltételes közbeszerzés

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő több kategóriában állít fel dinamikus beszerzési rendszert, és csak bizonyos kategóriákban megvalósuló beszerzésekre kért támogatást, és abban a kategóriában jelzi a feltételes jelleget, és a támogatás hiánya lesz az eredménytelenségi ok. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Tényleges tulajdonos megjelölése

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó kft., amelynek a cégkivonatában a II. Cégformától függő adatok között az 1. A tag(ok) adatai felsorolásánál 3 személy szerepel. A 3 tag közül az egyik személynél az olvasható, hogy „A tag közös tulajdonban álló törzsbetét képviselője”. A cégkivonat II/3. Közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok adatai c. rovatban feltüntetésre került az a 2 személy, akik a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai. Az ajánlattevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében benyújtott nyilatkozata alapján a kft. egyik tulajdonosa 50%-os mértékű érdekeltséggel rendelkezik a kft.-ben, a másik tag pedig 25%-os mértékű érdekeltséggel. A fennmaradó 25%-os üzletrész a közös tulajdonú üzletrész. Kell-e szerepeltetni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-nyilatkozatban ezt a 25%-os mértékű közös tulajdonú üzletrészt? Ha igen, akkor helyesen tölti-e ki az ajánlattevő a hivatkozott EKR-es nyilatkozatmintát, ha a közös tulajdonú üzletrész képviselőjét nevezi meg tényleges tulajdonosként – figyelemmel a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésére is –, és a rá vonatkozó adatokat adja meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-űrlapon?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai nem azonosak a kérdésben jelzett, 50%-ot és 25%-ot tulajdonló személyekkel.A vonatkozó Kbt.-előírás az alábbiak szerint rendelkezik:„62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Elrontott számítási hiba javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
Részlet a válaszából: […] ...vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Az önkéntes hiánypótlás jogintézménye tehát olyan hiányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Verseny generálása

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...vagyd) egyes jellemzők tekintetében a b) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.A hivatkozott rendelkezések alapján egyetértünk azzal az ajánlatkérői állásponttal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Hiánypótlás nem teljesítése az EKR-ben

Kérdés: Az eljárás során a hiánypótlás benyújtásra került az EKR-ben, azonban az egyik dokumentumot az ajánlattevő nem csatolta, helyette egy igazolást nyújtott be, kétszer. Az ajánlatkérő is látja, hogy hiba történt. Van-e lehetőség újra hiánypótolni akár úgy, hogy egyéb kommunikáció keretében csatolja az érintett dokumentumot az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás egyértelműen nem teljesült, a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól nem állapít meg eltérő szabályokat hasonló esetben. Azaz a jogkérdést hiánypótlási kérdésként kell kezelni, ami azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Műszaki-funkcionális egység kérdése időben egymástól elváló építési beruházások esetén

Kérdés: Önkormányzati közösségi létesítmény kialakítására nyertünk el pályázati forrást 2021-ben. A beruházás megvalósítására közbeszerzési eljárásban, építési beruházás tárgyában kötöttünk vállalkozási szerződést 296 millió Ft értékben. A beruházás megvalósult, a létesítmény 2024. augusztusban került átadásra. A pályázati forrás szűkössége miatt, a kialakított épületben „üresen” hagytuk azt a helyiségcsoportot, ahol most hűtőkamrát alakítanánk ki saját forrás felhasználásával, 5,5 millió Ft értékben. Közbeszerzési szakértőnk szerint erre is közbeszerzésben kell szerződést kötnünk, mert az eredeti építészeti tervekben szerepelt, a hűtőkamra kialakítása építési beruházásnak minősül, és 2022-ben forráshiány miatt maradt el a megvalósítása. Mi úgy gondoljuk, hogy miután az eredeti beruházás szerződése már teljesült, és ezt a beruházást saját forrásból valósítjuk meg, továbbá a szerződés értéke sem éri el a közbeszerzési értékhatárt, közvetlenül szerződhetünk. Mi lenne a jogszerű megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szempontból funkcionális egységet képeznek egy építési beruházásnak kell tekinteni. Amennyiben egy építési beruházás részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzés becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Értékelési szempont építési beruházás esetén

Kérdés: Meglevő önkormányzati épület átalakítását, bővítését és korszerűsítését tervezzük. A közbeszerzési eljárás dokumentációjának összeállítása folyamatban van. Az a kérdésünk, hogy miután tételes költségvetési kiírást fogunk kiadni, amelyet beárazva kérünk benyújtani, megtehetjük, hogy csak a vállalkozói díjakat értékeljük, és az lesz az eljárás nyertese, aki a legalacsonyabb díjat ajánlja meg?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár legfeljebb 70%-os arányban vehető figyelembe (kivéve nukleáris létesítményekre vonatkozó építési beruházások esetén).Fenti rendelkezések alapján a kérdés szerinti esetben építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
1
2
3
175