124 találat a megadott EKR tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]alapján az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatát vagy részvételi jelentkezését az EKR azok benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával kell ajánlatként vagy részvételi jelentkezésként benyújtania. Az egyéb módon benyújtott dokumentum nem minősül ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek.Mivel egyéb módon került a dokumentum benyújtásra, nem biztos, hogy az ajánlatkérő be tudja azonosítani, hogy mely eljáráshoz, mely részhez, milyen módon küldték meg azt. Amennyiben egyértelmű, úgy valóban feltüntethető a további információk között. De ha esetleg elektronikus levél formájában, és később[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]áll be az ajánlati kötöttség, hiszen nincs benyújtott ajánlat. Ebben a formában érvényesül a Kbt. 55. § (7) bekezdésének szabálya, hiszen nem lesz több ajánlat párhuzamosan feltöltve, hanem a visszanyitott ajánlat módosítható, és visszavont formában nem jut az ajánlatkérő tudomására annak tartalma, hiszen a bontás során nem kerül nyilvánosságra, csak az ajánlattevő számára marad meg az információ a folyamatban lévő ajánlatok között.A Kbt. vonatkozó, 55. § (7) bekezdése szerint az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig új ajánlat,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beleértve az eljárás megindítását is.A Kbt. 41. § (4) bekezdése szerint a tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus 109. § (5) és (11)-(14) bekezdés szerinti alkalmazása során a 40. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.A központi beszerző szervezetek számára nyitott lehetőség a keretmegállapodás és a DBR második része vonatkozásában az újraversenyeztetés EKR-en kívüli lebonyolítása, de ebben az esetben sem mentesülnek az ajánlatkérők a negyedéves összegezés közzétételétől az EKR-ben.A Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőt az EKR-en kívül elő­­zetesen felhívhatja a regisztráció megtételére.Amennyiben a kérdés az eljárás megindítását megelőző időszakra vonatkozik, úgy annak lehetőségét az előzetes piaci konzultáció erősíti, hiszen az előkészítés során is lehetőség van ez alapján a piaci szereplők tájékoztatására, miközben az ajánlatkérő is hasznos információhoz juthat.A Kbt. 28. § (4) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel elő­zetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó - tájékoztatása érdekében. Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést - különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását - megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében.Arra kell figyelemmel lenni az előzetes piaci konzultáció során, melyet nem szükséges minden piaci szereplővel lefolytatni, hogy esélyegyenlő legyen az információközlés a piaci szereplőkkel. Ezt a lehetőséget bővíti tovább a jogalkotó a 2021. július 1-jén hatályba[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakaszban a gazdasági szereplőre vonatkozó adatokat frissítse. Ebben az esetben a rendszer érzékeli ezt, és külön frissítés gomb jelenik meg, melyet aktívan meg kell nyomnia az ajánlattevőnek, majd a változást elmenteni ahhoz, hogy az adatok hatályosak legyenek.Ha olyan adat változik, mint a kérdésben is jelzett ügyvezető lakcímváltozása, azt a nyitva álló hiánypótlási határidőig önkéntes hiánypótlás keretében lehet módosítani úgy, hogy a gazdasági szereplő rögzítését az ajánlattevő feloldja, az adatot módosítja, majd elmenti. Feltétlenül szükséges erről az ajánlatkérőt tájékoztatni, hogy milyen önkéntes hiánypótlás keretében történő adatváltozás történt, melyet a hiánypótlás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő megsérti a Kbt. 57. §-ának b) pontját.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint, amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni.Érdekes jogkérdés, hogy a gazdasági szereplő rögzítése űrlapnak minősül-e, de mivel dedikáltan ezért szükséges azonosítani a kapacitást biztosító szervezetet a gazdasági szereplők között, így ennek elmaradása véleményünk szerint érvénytelenséget eredményez a Kbt. 73. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján. A gazdasági szereplő rögzítésének elmaradása eredményeként uniós eljárásrendben ugyanis az EEKD sem jelenik meg, azaz további űrlap kitöltése nem válik lehetővé, ehelyett nehezen ellenőrizhető feltöltött EEKD-t kellene az ajánlatkérőnek vizsgálnia. Ebben a formában véleményünk szerint a fenti előírás nem egyszerű formakényszer, mely a Kbt. szerint eredményezhet érvénytelenséget.A Kbt. előzőekben hivatkozott rendelkezése szerint az érvénytelenség oka, hogy az ajánlat egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az EKR-ben három lehetőség közül lehet választani, amikor gazdasági szereplő kerül bevonásra, ahol az EKR a kapacitást biztosító szervezet alatt érti a jogi és a magánszemélyt is. A kapacitást biztosító szervezet kiválasztásakor lehetőség van az EKR-ben regisztrált jogi személyek közül választani, vagy az alábbi opciót választani: "Természetes személy (a Kbt. 65. § (7), illetve 66. § (6) bekezdése alkalmazásakor)".Esetünkben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése vonatkozásában kerülhet kiválasztásra a magánszemély, akinek nem kell külön regisztrálva lennie az EKR-ben. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyet az EKR magánszemély esetében valóban lehetővé is tesz.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek az adatait az ajánlattétel vagy részvételre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozásában. Valójában itt arra az álláspontra érdemes helyezkedni, hogy ami magánszemélyre vonatkozó kizáró ok, azt az ajánlattevőnek egyértelműen szükséges lenyilatkoznia, minden más kizáró ok esetében szintén szükséges tartalmat bejelölni, de valójában annak tartalma nem kérhető számon a magánszemélyen.Esetenként problémát okozhat, hogy magánszemély bevonása esetében a magánszemély maga ad rendelkezésre állásra vonatkozó nyilatkozatot. Ha azonban valójában saját cégének keretei között kerül bevonásra, és a magánszemély a cégjegyzésre jogosult, ebben az esetben is úgy kell eljárni, mintha szervezet kerülne bevonásra. Logikailag rendben van, ha a gazdasági szereplőként bevont kapacitást biztosító szervezet saját[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]11. §-ának (1) bekezdése alapján csak a felolvasólapot köteles az ajánlattevő űrlap formájában benyújtani. Az űrlap alkalmazását a kormányrendelet az ajánlatkérők számára írja elő a 11. § (7) bekezdésében. Az EEKD kitöltésének lehetővé tétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ajánlattevő azt kívánja alkalmazni. A kormányrendelet 11. §-ának (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy amennyiben a dokumentum olvasható, bár informatikai jellemzőit tekintve nem felel meg a követelményeknek, de szkennelt formában egy cégszerűen aláírt EEKD-t tartalmaz, az ajánlatkérő köteles azt elfogadni. Gyakorlati problémát vet fel ugyanakkor, hogy az EEKD előre ki van töltve, így amennyiben az ajánlat benyújtásra kerül, a megnyitott EEKD-k is benyújtásra kerülnek, amelyek mellett az ajánlattevő formailag nem megfelelő EEKD-t is benyújt. Ennek következtében ellentmondás merül fel az ajánlatban, melyet biztosan tisztázni kell az eljárás során. Ezért javasolt az EEKD űrlap formájában történő benyújtása uniós rezsimben.[A kormányrendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell létrehoznia a felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.A (2) bekezdés szerint, amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az adat elérhetőségére is vonatkozik. Amennyiben a Kbt. 41/C. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivételi körök nem alkalmazhatók, úgy a külső tárhely nem lehet megoldás. Az alábbi lehetőségek közül egyik sem meríti ki a fájl nagyságával kapcsolatos problémát, ezért informatikai szempontból érdemes újra megvizsgálni, hátha az adatmennyiség nagysága mellett valamely érv alkalmazható, és így az EKR-be történő kommunikáció erre az adattartalomra nem vonatkozik.A Kbt. hivatkozott 41/C. §-ának (1) bekezdése alapján a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha- a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;- az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;- az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;- az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában) - a)-d) pontok.Amennyiben a fenti kivételek valamelyike alkalmazható, úgy az ajánlatkérő nem a párhuzamos elektronikus feltöltés jogát kapja meg, hanem a papíralapon történő lebonyolítás jogát. Korlát továbbá, hogy az a jog a 41/C. § (2) bekezdése értelmében csak és kizárólag az adott dokumentum vonatkozásában áll fenn. Erre figyelemmel kell lenni, hiszen a 41/C. § (3) bekezdése az elektronikus úttól való eltérést alapozza meg, ezért a külső tárhelyen való feltöltés csak másodlagos lehet, mert a papíralapú dokumentum tartalma lesz az az információ, melyre az iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a Kbt. szabályai szerint.[A Kbt. 41/C. §-ának[…] részlet vége a válaszból.