1715 cikk rendezése:
11. cikk / 1715 Referencialevél tartalma
Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
12. cikk / 1715 Önmegtámadás
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?
13. cikk / 1715 Aránytalanul alacsony ár vélelmezése
Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
14. cikk / 1715 Üzleti titokká minősítés
Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított közbeszerzési eljárásban három ajánlatot nyújtottak be. Az ajánlatkérő az egyik ajánlattevőtől árindokolást kért. Az ajánlattevő árindokolását benyújtotta az EKR-ben, amelynek teljes tartalmát egyben üzleti titokká is nyilvánította azzal az indoklással, hogy az indoklás titokban tartása számára nagyon fontos, mert nyilvánosságra hozatala sértené gazdasági érdekeit. Ez így elegendő?
15. cikk / 1715 Információ bejelentett alvállalkozókról
Kérdés: Elérhető-e olyan közhiteles adatbázis-nyilvántartás, ahol látszik, hogy egy lezárt közbeszerzési projektnél kik voltak a bejelentett alvállalkozók, illetve mekkora volt a teljesítésük tényleges aránya? Ha nincs ilyen adatbázis, igényelhető-e valahonnan ilyen adat?
16. cikk / 1715 Eljárási cselekmények alkalmazása az EKR-ben
Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?
17. cikk / 1715 Kivételi kör értelmezése
Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő egészségügyi szakellátási feladat (szakrendelések biztosítása) vonatkozásában kíván szerződést kötni. A finanszírozást a NEAK fogja közvetlenül biztosítani a szerződést kötő fél számára. A Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételbe tartozik-e a beszerzés? Továbbá a 3. számú melléklet szerinti beszerzésnek minősül-e a szolgáltatás, amely szerint 287 137 500 HUF értékhatár vonatkozik a beszerzésre? A szakorvosi szolgáltatások 85120000-6 CPV kód alatt találhatóak álláspontunk szerint.
18. cikk / 1715 Szerződés-ellenőrzési jogkör
Kérdés: Több döntőbizottsági határozatban olvastuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indított jogorvoslatot az ajánlatkérő ellen, mert jogszerűtlennek ítélte a felek által aláírt szerződésmódosítást. Meddig teheti ezt meg a Hatóság elnöke?
19. cikk / 1715 Mellőzés esetén bírság
Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
20. cikk / 1715 Eredménytelenség többrészes eljárásban
Kérdés: Abban az esetben, ha egy többrészes eljárásban nem valamennyi rész tekintetében állapítható meg a fedezethiány, a közbenső döntésben azon részekben, ahol fedezethiány van, megállapítható-e az eredménytelenség, vagy csak a végső bírálat során?
